Műfordítás Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Műfordítás

A választott címke 64 íráshoz kötődik

(F)ordítok – 53.

Hajnal Éva: Őszi harmat előtt
Költöző nyár helyén ősz battyog nincs remény,
begombolom ablakom.
Fák karja kéreget, szél dúdol szépeket,
zümmögését hallgatom.

(F)ordítok – 52.

Erdős Virág: ez
nem az a vers amire
ezer éve gyúrunk
ez nem az a vers ami már
általunk szól – rólunk

(F)ordítok – 51.

Kamarás Klára: Búcsú
Maréknyi fény, tengernyi bánat
és döbbenet maradt utánad.
Maréknyi fény kúszik szívembe:
bár a tegnap csak holnap lenne…! 

(F)ordítok – 50.

Kamarás Klára: Vigasztalás
Ne szólj! Ne sírj!
Az álmok,
a gondolatok úgyis megmaradnak.

(F)ordítok – 49.

Kányádi Sándor: Nagyanyó kenyér
Búzát vittem a malomba,
hej, de régen volt,
amikor még a Küküllőn
malom duruzsolt.

(F)ordítok – 48.

Kamarás Klára: Őszi levél…
Ez már a másik ősz… a fáradt.
Szél kerget tört virágot, ágat.
Hová lett az arany lomb,
lángoló, szép levelek
tarka varázsa?

(F)ordítok – 47.

Karádi Kázmér: A Keresztelő
Hallgatom a csöndet,
Szépséges éjszakám virágát,
Hűs köveken forró lábam nyugszik,
S fejemet a falnak támasztom,
Kívül reked a világ.

(F)ordítok – 46.

Nászta Katalin: kis Jézus
kis Jézus
ha most születnél
lenne aki
beengedne

(F)ordítok – 45.

Karádi Kázmér: Róma császára
Halld jaj-szavát a városnak!
Róma trónján új zsarnok ül.
A tömeg kiszolgálta a régit,
Most az újnak hegedül.

(F)ordítok – 44.

Hajnal Éva: Néma
mintha lábnyoma sem volna
oly halkan lépeget a hold ma
fénye árnyak köntösében
moccanatlan száz sötétben andalog
most nem énekelhetnek az angyalok

(F)ordítok – 43.

Rejtő Jenő: Sír (a) felirat

Ki itt nyugtalankodik csendesen,
Író volt és elköltözött az élők sorába.
Halt harminchat évig, élt néhány napot,
S ha gondolkozott, csak álmodott

(F)ordítok – 42.

Karádi Kázmér: Szíved
Szíved víztükör,
Szikrázik benne
Más világok tiszta árnya.

(F)ordítok – 41.

Cséby Géza: Nagyanyám

Ősz haját ha kibontotta,
Derékig ért annak hossza.
Kék szemével engem nézett,
Ahogy nézik a szentképet.

(F)ordítok – 40.

Csukás István: Ülj ide mellém
Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.

(F)ordítok – 39.

Kamarás Klára: Elégia
Ott ült az ablak mellett. 
Emlékszem, varrt szegény. 
A tű parányi sebet ejtett 
napbarnított kezén. 



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS