Történelem
Kovács Béla emlékezete és a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja 2024-ben
Amikor az emléknapról beszélünk, elsőként Kovács Béláról (1908-1959) kell írnom. Kovács Béla életútja Kovács Béla annak a szegényparaszti mivoltból fölemelkedő politikusnak a tipikus képviselője volt, aki tehetsége, rátermettsége, emberi nagysága okán nagy szerepet játszott az 1945 utáni évek politikai életében, a kisgazda párt vezetőjeként, emléke mind a mai napig tovább él.
Ádám Tamás: Éles karmú tigrisek és dühös oroszlánok
Ballai László Szigetvárnál az Isten című kötetéről – Csupán egyetlen pillantást vetek Ballai László új könyvének borítójára, látom, a maga választotta útról sose tér le. Következetesen követi a kijelölt irányt, feltárja múltunk egy-egy szeletét, amely összeáll egésszé, mint a kovász. Középpontban mindig a haza áll.
Történelmi lovas zarándoklat II. Lajos király seregének nyomában
926 és 1928 között a Hadtörténeti Múzeum akkori igazgatója, Aggházy Kamil kezdeményezésére emléktáblákat helyeztek el azokon a településeken, ahol a mohácsi csatába igyekvő II. Lajos király serege egykor táborozott. Az emléktáblák mind a mai napig a helyükön maradtak Érden, Ercsiben, Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Tolnán, Szekszárdon, Bátán és Dunaszekcsőn. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezésére 2016 óta minden évben zarándokok járják végig az útvonalat az augusztus 29. előtti napokon.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 15. rész
A múltkori részben szó volt az akkori Zetkin Klára utcai (ma ismét Szent Mór püspök nevét viseli) Pécsi Rádió Stúdió működéséről. Most a lap 3. oldalán lévő rádiónyilatkozatot idézem, amelynek több jelentése van. Az első, hogy most jelent meg először egy városvezető névvel a lapban 1956. november 4. után, a második pedig éppen az, hogy fontos bejelentéseket tett.
Sztálin – Dzsugasvili – Koba: a Történelem Szemetje – 1. rész
70 éve halt meg I. Előhang, avagy az ájultan csodált Sztálin emléke ma Joszif Viszarionovics Dzsugasvili, mozgalmi nevén Sztálin, személye körüli embereinek Koba (1878-1953) annyi bűnt követett el, hogy az utód pártvezetés egy egész kongresszuson ítélte el, azóta kutatók, írók, publicisták garmada mutatta ki tanulmányaik, írásaik tömegével, hogy joggal érdemelte ki a „történelem szemetje” megnevezést. […]
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 13. rész
Kádár (Czermanik, Csermanek) János (1912-1989) és kormánya a munkásság támogatásának megnyerése céljából – az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére – béremelési rendeletet hozott. Ezt a jóléti intézkedést természetesen a fő helyen, az első oldalon ismertette a lap. A cikk a „Tíz százalékkal emelkedik a munkások fizetése” címet viselte, és így közölték.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 12. rész
A lap ezen számának szerkesztőségi vezércikkében, mindjárt az első oldal fő helyén a következő című írás jelent meg: „Új úton, új módon” – természetesen aláírás nélkül. Mivel fontos kádári álláspontokat ír le, ezért teljes terjedelmében idézem, lássuk hát. „A kétezer éves város ismét megmenekült a pusztulástól. Pécs körül már nem dörögnek a fegyverek.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 11. rész
A második rész a közellátás, a kereskedelem, a postaszolgálat nehézségeiről szól. A téli időszakban a fűtőanyag-helyzetről a „Bőven van iszapszenünk és kokszunk” című cikk adott hírt. Mivel ezekben a napokban újult erővel indult meg a pécsiek tüzelő vásárlása, és a bányászok sztrájkja miatt nem volt termelés a szénmedencénkben, nem csoda, hogy a TÜZÉP-telepeken leapadtak a készletek.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 10. rész
Ha megnézzük a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Baranya Megyei Intéző Bizottsága és a Megyei Tanács Lapja 1956. november 10.-i száma helyi „hétköznapi” híreinek csokrát (ezek a tudósítások jobbára az újság második – egyben az utolsó – oldalán kaptak helyet), kezdjük a Baranya Megyei Rendőrkapitányság közleményeivel.
Ballai László: Születő nemzet diadalma – Álomtudat-kódex
Már a kötet borítója is sejteti, hogy a szerző ezúttal is egyfajta történelmi kalandozásra hívja az olvasót. Felütve az oldalakat – ahogy sok más esetben is – az villant át rajtam, ki fogja végig olvasni ezt a sokak számára nehezen értelmezhető, komoly odafigyelést igénylő kötetet.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 9. rész
A Dunántúli Napló 1956. november 10.-i számában tallózva tovább, a második oldalon lévő „Mi újság a nagyvilágban?” című cikk híreit vegyük sorra. Először a három „általános” hírt vegyük. Párizsban a kommunisták mozgósítására az újabb tűntetésen 3000 fő emelte föl szavát a fasizmus újraéledése ellen.
László Károly (1923-2013) emlékezete
Most csak „érintőlegesen” említem meg: a létrehozásának 325 éves évfordulóját 2012-ben ünneplő oktatási intézménynek története során nagyon sok neves tanára volt, akik szerepelnek számos nyilvántartásban, de nem is róluk akarok beszélni.
A selmeci toronyóra
Az esztendő utolsó hetében, pontosabban Szent János és Szent Szilveszter napja között jutott eszünkbe, hogy az évet valami emlékezetes helyen kellene befejezni. – Selmec! – hangzott el a varázserejű név, amelyet korábban még talál soha nem ejtettünk ki egymás között.
Miért jogos október 23. a köztársaság kikiáltása napjának?
1848. március 15. fényes betűkkel íródott történelmünkbe, jelentőségét nem szükséges itt bizonyítani, mindannyian (legalábbis sokan) tudjuk. Hogy mi következett 1849-ben Világos után, azt is tudjuk, de ezért még nem kárhoztathatjuk azt a napot, ahogy azt szerzőtársam október 23.-ával tette. 1956. október 23-án egy egész nemzet kiáltotta a Rákosi-utód Gerőéknek: Elég volt!…
Árpád-házi királyok címerei
Magyar Posta hat bélyegképet tartalmazó bélyegblokkot bocsát ki az Árpád-házi királyok címereinek bemutatása céljával. A bélyegblokk a Magyar Nemzeti Levéltár közreműködésével, Elekes Attila André grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készült. Az újdonság 2022. október 25-én kerül forgalomba.
Partnereink
