Amikor az emléknapról beszélünk, elsőként Kovács Béláról (1908-1959) kell írnom. Kovács Béla életútja Kovács Béla annak a szegényparaszti mivoltból fölemelkedő politikusnak a tipikus képviselője volt, aki tehetsége, rátermettsége, emberi nagysága okán nagy szerepet játszott az 1945 utáni évek politikai életében, a kisgazda párt vezetőjeként, emléke mind a mai napig tovább él.
Ballai László Szigetvárnál az Isten című kötetéről – Csupán egyetlen pillantást vetek Ballai László új könyvének borítójára, látom, a maga választotta útról sose tér le. Következetesen követi a kijelölt irányt, feltárja múltunk egy-egy szeletét, amely összeáll egésszé, mint a kovász. Középpontban mindig a haza áll.
926 és 1928 között a Hadtörténeti Múzeum akkori igazgatója, Aggházy Kamil kezdeményezésére emléktáblákat helyeztek el azokon a településeken, ahol a mohácsi csatába igyekvő II. Lajos király serege egykor táborozott. Az emléktáblák mind a mai napig a helyükön maradtak Érden, Ercsiben, Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Tolnán, Szekszárdon, Bátán és Dunaszekcsőn. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezésére 2016 óta minden évben zarándokok járják végig az útvonalat az augusztus 29. előtti napokon.
A múltkori részben szó volt az akkori Zetkin Klára utcai (ma ismét Szent Mór püspök nevét viseli) Pécsi Rádió Stúdió működéséről. Most a lap 3. oldalán lévő rádiónyilatkozatot idézem, amelynek több jelentése van. Az első, hogy most jelent meg először egy városvezető névvel a lapban 1956. november 4. után, a második pedig éppen az, hogy fontos bejelentéseket tett.
70 éve halt meg I. Előhang, avagy az ájultan csodált Sztálin emléke ma Joszif Viszarionovics Dzsugasvili, mozgalmi nevén Sztálin, személye körüli embereinek Koba (1878-1953) annyi bűnt követett el, hogy az utód pártvezetés egy egész kongresszuson ítélte el, azóta kutatók, írók, publicisták garmada mutatta ki tanulmányaik, írásaik tömegével, hogy joggal érdemelte ki a „történelem szemetje” megnevezést. […]
Kádár (Czermanik, Csermanek) János (1912-1989) és kormánya a munkásság támogatásának megnyerése céljából – az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére – béremelési rendeletet hozott. Ezt a jóléti intézkedést természetesen a fő helyen, az első oldalon ismertette a lap. A cikk a „Tíz százalékkal emelkedik a munkások fizetése” címet viselte, és így közölték.
A lap ezen számának szerkesztőségi vezércikkében, mindjárt az első oldal fő helyén a következő című írás jelent meg: „Új úton, új módon” – természetesen aláírás nélkül. Mivel fontos kádári álláspontokat ír le, ezért teljes terjedelmében idézem, lássuk hát. „A kétezer éves város ismét megmenekült a pusztulástól. Pécs körül már nem dörögnek a fegyverek.
A második rész a közellátás, a kereskedelem, a postaszolgálat nehézségeiről szól. A téli időszakban a fűtőanyag-helyzetről a „Bőven van iszapszenünk és kokszunk” című cikk adott hírt. Mivel ezekben a napokban újult erővel indult meg a pécsiek tüzelő vásárlása, és a bányászok sztrájkja miatt nem volt termelés a szénmedencénkben, nem csoda, hogy a TÜZÉP-telepeken leapadtak a készletek.
Ha megnézzük a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Baranya Megyei Intéző Bizottsága és a Megyei Tanács Lapja 1956. november 10.-i száma helyi „hétköznapi” híreinek csokrát (ezek a tudósítások jobbára az újság második – egyben az utolsó – oldalán kaptak helyet), kezdjük a Baranya Megyei Rendőrkapitányság közleményeivel.
Már a kötet borítója is sejteti, hogy a szerző ezúttal is egyfajta történelmi kalandozásra hívja az olvasót. Felütve az oldalakat – ahogy sok más esetben is – az villant át rajtam, ki fogja végig olvasni ezt a sokak számára nehezen értelmezhető, komoly odafigyelést igénylő kötetet.
A Dunántúli Napló 1956. november 10.-i számában tallózva tovább, a második oldalon lévő „Mi újság a nagyvilágban?” című cikk híreit vegyük sorra. Először a három „általános” hírt vegyük. Párizsban a kommunisták mozgósítására az újabb tűntetésen 3000 fő emelte föl szavát a fasizmus újraéledése ellen.
Most csak „érintőlegesen” említem meg: a létrehozásának 325 éves évfordulóját 2012-ben ünneplő oktatási intézménynek története során nagyon sok neves tanára volt, akik szerepelnek számos nyilvántartásban, de nem is róluk akarok beszélni.
Az esztendő utolsó hetében, pontosabban Szent János és Szent Szilveszter napja között jutott eszünkbe, hogy az évet valami emlékezetes helyen kellene befejezni. – Selmec! – hangzott el a varázserejű név, amelyet korábban még talál soha nem ejtettünk ki egymás között.
1848. március 15. fényes betűkkel íródott történelmünkbe, jelentőségét nem szükséges itt bizonyítani, mindannyian (legalábbis sokan) tudjuk. Hogy mi következett 1849-ben Világos után, azt is tudjuk, de ezért még nem kárhoztathatjuk azt a napot, ahogy azt szerzőtársam október 23.-ával tette. 1956. október 23-án egy egész nemzet kiáltotta a Rákosi-utód Gerőéknek: Elég volt!…
Magyar Posta hat bélyegképet tartalmazó bélyegblokkot bocsát ki az Árpád-házi királyok címereinek bemutatása céljával. A bélyegblokk a Magyar Nemzeti Levéltár közreműködésével, Elekes Attila André grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készült. Az újdonság 2022. október 25-én kerül forgalomba.