Történelem
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 13. rész
Kádár (Czermanik, Csermanek) János (1912-1989) és kormánya a munkásság támogatásának megnyerése céljából – az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére – béremelési rendeletet hozott. Ezt a jóléti intézkedést természetesen a fő helyen, az első oldalon ismertette a lap. A cikk a „Tíz százalékkal emelkedik a munkások fizetése” címet viselte, és így közölték.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 12. rész
A lap ezen számának szerkesztőségi vezércikkében, mindjárt az első oldal fő helyén a következő című írás jelent meg: „Új úton, új módon” – természetesen aláírás nélkül. Mivel fontos kádári álláspontokat ír le, ezért teljes terjedelmében idézem, lássuk hát. „A kétezer éves város ismét megmenekült a pusztulástól. Pécs körül már nem dörögnek a fegyverek.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 11. rész
A második rész a közellátás, a kereskedelem, a postaszolgálat nehézségeiről szól. A téli időszakban a fűtőanyag-helyzetről a „Bőven van iszapszenünk és kokszunk” című cikk adott hírt. Mivel ezekben a napokban újult erővel indult meg a pécsiek tüzelő vásárlása, és a bányászok sztrájkja miatt nem volt termelés a szénmedencénkben, nem csoda, hogy a TÜZÉP-telepeken leapadtak a készletek.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 10. rész
Ha megnézzük a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Baranya Megyei Intéző Bizottsága és a Megyei Tanács Lapja 1956. november 10.-i száma helyi „hétköznapi” híreinek csokrát (ezek a tudósítások jobbára az újság második – egyben az utolsó – oldalán kaptak helyet), kezdjük a Baranya Megyei Rendőrkapitányság közleményeivel.
Ballai László: Születő nemzet diadalma – Álomtudat-kódex
Már a kötet borítója is sejteti, hogy a szerző ezúttal is egyfajta történelmi kalandozásra hívja az olvasót. Felütve az oldalakat – ahogy sok más esetben is – az villant át rajtam, ki fogja végig olvasni ezt a sokak számára nehezen értelmezhető, komoly odafigyelést igénylő kötetet.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 9. rész
A Dunántúli Napló 1956. november 10.-i számában tallózva tovább, a második oldalon lévő „Mi újság a nagyvilágban?” című cikk híreit vegyük sorra. Először a három „általános” hírt vegyük. Párizsban a kommunisták mozgósítására az újabb tűntetésen 3000 fő emelte föl szavát a fasizmus újraéledése ellen.
László Károly (1923-2013) emlékezete
Most csak „érintőlegesen” említem meg: a létrehozásának 325 éves évfordulóját 2012-ben ünneplő oktatási intézménynek története során nagyon sok neves tanára volt, akik szerepelnek számos nyilvántartásban, de nem is róluk akarok beszélni.
A selmeci toronyóra
Az esztendő utolsó hetében, pontosabban Szent János és Szent Szilveszter napja között jutott eszünkbe, hogy az évet valami emlékezetes helyen kellene befejezni. – Selmec! – hangzott el a varázserejű név, amelyet korábban még talál soha nem ejtettünk ki egymás között.
Miért jogos október 23. a köztársaság kikiáltása napjának?
1848. március 15. fényes betűkkel íródott történelmünkbe, jelentőségét nem szükséges itt bizonyítani, mindannyian (legalábbis sokan) tudjuk. Hogy mi következett 1849-ben Világos után, azt is tudjuk, de ezért még nem kárhoztathatjuk azt a napot, ahogy azt szerzőtársam október 23.-ával tette. 1956. október 23-án egy egész nemzet kiáltotta a Rákosi-utód Gerőéknek: Elég volt!…
Árpád-házi királyok címerei
Magyar Posta hat bélyegképet tartalmazó bélyegblokkot bocsát ki az Árpád-házi királyok címereinek bemutatása céljával. A bélyegblokk a Magyar Nemzeti Levéltár közreműködésével, Elekes Attila André grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készült. Az újdonság 2022. október 25-én kerül forgalomba.
Hídvégi Igor: Középkor újratöltve
2022. november 4-én 18.00 órakor tartják Hídvégi Igor: Középkor újratöltve című könyvének bemutatóját a Fészek Művészklubban. Hídvégi Igor szerzővel barátunk és szerzőtársunk, Szarvas István újságíró-író beszélget, az eseményen közreműködik Hárs Róza énekes-dalszerző és Horváth Gábor Miklós újságíró, előadóművész.
Levéltári Nap Pécsett
A fenti címmel 2022. október 19-én délelőtt 10 órától immár a 23. levéltári napot tartotta a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára Pécsett, a Szent István tér 6. szám alatti Ciszterci Házban. Ez a hosszú intézményi elnevezés magyarázatra szorul a kívülállóknak.
Wittner Mária (1937-2022) emlékezete
Élete arra példa, hogy egy-egy történelmi sorsforduló idején bármelyik társadalmi réteg közül kiemelkedhetnek olyan hősök, akikre méltán lehet büszke az utókor, korra és nemre való tekintet nélkül. Az 1956-os forradalom és szabadságharc is ilyen sorsfordító idő volt. Ezekben a hetekben emelkedett magasra az ő élete is, pedig addig látszólag semmi sem mutatott erre.
1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” – Kisbattyán (Negyedik rész)
Mivel az általam megemlített személyek szüleimmel együtt már nincsenek az élők sorában, immár nyugdíjas fejjel, visszagondolván a falunkban történt forradalmi eseményekre, elhatároztam: megörökítem azokat az általam tudottak szemszögéből.
1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” – Kisbattyán (Harmadik rész)
A felkelők a Magyaregregy – Barnakő útvonalat tartották felügyeletük alatt. A Barnakő volt ennek az útszakasznak a legszűkebb, legjobban védhető része. A máré-vári és a vadászházi fölkelő csapat itt és így működhetett együtt a komlói parancsnoksággal.
Partnereink
