Történelem Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Történelem

A választott címke 197 íráshoz kötődik

Ballai László: Születő nemzet diadalma – Álomtudat-kódex

Már a kötet borítója is sejteti, hogy a szerző ezúttal is egyfajta történelmi kalandozásra hívja az olvasót. Felütve az oldalakat – ahogy sok más esetben is – az villant át rajtam, ki fogja végig olvasni ezt a sokak számára nehezen értelmezhető, komoly odafigyelést igénylő kötetet.

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 9. rész

A Dunántúli Napló 1956. november 10.-i számában tallózva tovább, a második oldalon lévő „Mi újság a nagyvilágban?” című cikk híreit vegyük sorra. Először a három „általános” hírt vegyük. Párizsban a kommunisták mozgósítására az újabb tűntetésen 3000 fő emelte föl szavát a fasizmus újraéledése ellen.

László Károly (1923-2013) emlékezete

Most csak „érintőlegesen” említem meg: a létrehozásának 325 éves évfordulóját 2012-ben ünneplő oktatási intézménynek története során nagyon sok neves tanára volt, akik szerepelnek számos nyilvántartásban, de nem is róluk akarok beszélni.

A selmeci toronyóra

Az esztendő utolsó hetében, pontosabban Szent János és Szent Szilveszter napja között jutott eszünkbe, hogy az évet valami emlékezetes helyen kellene befejezni. – Selmec! – hangzott el a varázserejű név, amelyet korábban még talál soha nem ejtettünk ki egymás között.

Miért jogos október 23. a köztársaság kikiáltása napjának?

1848.  március 15. fényes betűkkel íródott történelmünkbe, jelentőségét nem szükséges itt bizonyítani, mindannyian (legalábbis sokan) tudjuk. Hogy mi következett 1849-ben Világos után, azt is tudjuk, de ezért még nem kárhoztathatjuk azt a napot, ahogy azt szerzőtársam október 23.-ával tette. 1956. október 23-án egy egész nemzet kiáltotta a Rákosi-utód Gerőéknek: Elég volt!…

Árpád-házi királyok címerei

Magyar Posta hat bélyegképet tartalmazó bélyegblokkot bocsát ki az Árpád-házi királyok címereinek bemutatása céljával. A bélyegblokk a Magyar Nemzeti Levéltár közreműködésével, Elekes Attila André grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készült. Az újdonság 2022. október 25-én kerül forgalomba.

Hídvégi Igor: Középkor újratöltve

2022. november 4-én 18.00 órakor tartják Hídvégi Igor: Középkor újratöltve című könyvének bemutatóját a Fészek Művészklubban. Hídvégi Igor szerzővel barátunk és szerzőtársunk, Szarvas István újságíró-író beszélget, az eseményen közreműködik Hárs Róza énekes-dalszerző és Horváth Gábor Miklós újságíró, előadóművész.

Levéltári Nap Pécsett

A fenti címmel 2022. október 19-én délelőtt 10 órától immár a 23. levéltári napot tartotta a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára Pécsett, a Szent István tér 6. szám alatti Ciszterci Házban. Ez a hosszú intézményi elnevezés magyarázatra szorul a kívülállóknak.

Wittner Mária (1937-2022) emlékezete

Élete arra példa, hogy egy-egy történelmi sorsforduló idején bármelyik társadalmi réteg közül kiemelkedhetnek olyan hősök, akikre méltán lehet büszke az utókor, korra és nemre való tekintet nélkül. Az 1956-os forradalom és szabadságharc is ilyen sorsfordító idő volt. Ezekben a hetekben emelkedett magasra az ő élete is, pedig addig látszólag semmi sem mutatott erre. 

1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” –  Kisbattyán (Negyedik rész)

Mivel az általam megemlített személyek szüleimmel együtt már nincsenek az élők sorában, immár nyugdíjas fejjel, visszagondolván a falunkban történt forradalmi eseményekre, elhatároztam: megörökítem azokat az általam tudottak szemszögéből.

1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” – Kisbattyán (Harmadik rész)

A felkelők a Magyaregregy – Barnakő útvonalat tartották felügyeletük alatt. A Barnakő volt ennek az útszakasznak a legszűkebb, legjobban védhető része. A máré-vári és a vadászházi fölkelő csapat itt és így működhetett együtt a komlói parancsnoksággal.

1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” – Kisbattyán (Második rész)

1956. október 23-án, kedden délelőtt, az iskolai nagy szünet végén a tanító bácsi bejelentette: „Pesten forradalom van. Hazamehettek!” Számomra így kezdődött 1956… Az október 23-a és november 4-e közötti időszakban, a faluban helyi nemzeti bizottságot választottak. Aput választották meg vezetőnek. Megalakult a kisbattyáni nemzetőrség is ekkor, parancsnoka a komlón dolgozó, nagy tekintélyű Pető Sándor lett. A megalakulás befejezésekor együtt elénekelték a Himnuszt. Aput utána meg is dicsérték, hogy milyen jó hangja van…

1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” – Kisbattyán (Első rész)

Az én életemben a biztos hátteret az összetartó család jelentette-jelenti. 1956-os emlékeim Kisbattyánhoz kötődnek. Hogyan is került oda a család? Édesapám, Czuczor Ferenc+ 1911. szeptember 27.-én született Tamási-Majsamiklósváron, erdész családban. Házassága után 1944-ben alapított családot Erdősmecskén, ahol erdészként dolgozott. Édesanyám, Storch Anna 1924. március 21.-én született, pécsváradi sváb családban nőtt föl.

Debreczeni László dr. elment…

Pedig tudtuk, hogy elmegy… Tudtuk, tudtuk, többen tudtuk! Az olyan gyilkos kór, amely őt megtámadta, az ellen nincs orvosság, sajnos, feleségem tragikus példájából is tudom! Azt is tudom, milyen érzés egy hitvesnek azt átélni, hogy a lakásukban mellette hal meg szeretett párja. Amikor meghallottam halálhírét egyik kedves ismerősömtől, azonnal más témára tereltem a szót, így próbáltam elhárítani magamtól a borzalmas hírt, persze ez csak hiú remény volt…

Testvérünk, Julianus / Kodolányi János: Julianus barát

A XX. századi magyar irodalom magánolvasatban
Táj, nyelv és lélek egybefonódásának regénye? A legtörténelmietlenebb magyar történelmi regény? Fejlődésregény, amelyben a fejlődés célja inkább a lélek megerősítése, mintsem az értelem megvilágítása?



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS