Miért jogos október 23. a köztársaság kikiáltása napjának? • Hetedhéthatár

Népszerű tudomány

Miért jogos október 23. a köztársaság kikiáltása napjának?

Válasz Vasi Ferenc Zoltánnak

Nagy szomorúsággal olvastam szerzőtársam cikkét. Első gondolatom hozzá: ne fordítsuk szembe egymással ünnepeinket, mert az sohasem szül jó vért! Nem tudom, más nemzeteknél van-e ilyen, de nem nagyon hiszem!…

A legendás Pilvax-kávéház 1848-ban (Forrás: Wikipédia)

1848.  március 15. fényes betűkkel íródott történelmünkbe, jelentőségét nem szükséges itt bizonyítani, mindannyian (legalábbis sokan) tudjuk. Hogy mi következett 1849-ben Világos után, azt is tudjuk, de ezért még nem kárhoztathatjuk azt a napot, ahogy azt szerzőtársam október 23.-ával tette. 1956. október 23-án egy egész nemzet kiáltotta a Rákosi-utód Gerőéknek: Elég volt!…

Kipirult arcú egyetemisták, hivatalnokok, munkások, parasztok vonultak mindenütt az országban nemzeti színű zászlókat lobogtatva, a szabadságot éltetve! Ne tagadjuk most ennek a jelentőségét! Nagy Imre „megvilágosodásának” ideje is volt a következő 12 nap, amelyet a Petőfi-körök ugyanúgy megelőztek, mint az október 6.-iki Rajk-temetés, az egyetemi szervezkedés. Az igaz, hogy a következő napok történései hozták meg a megtisztulást, amikor sokan az országban – maga Nagy Imre miniszterelnök is például, Bibó Istvánnal együttmellszélességgel a forradalom mellé álltak, és nemsokára a demokratikus pártok is megalakultak, követvén a nemzetőrségeket, a munkástanácsokat

1956. október 23. Sinkovits Imre szaval Petőfi-szobornál (Forrás: Wikipédia)

Hogy azután nem tartották népünk akaratát tiszteletben a szovjet elvtársak – élükön a tömeggyilkos Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkárral, vagy az akkori hitszegő szovjet nagykövet Jurij Vlagyimirovics Andropovval, és ebbe miért egyezett be a „Nagy Nyugat” 1945 után ismét –, az már undorító világpolitikai játszma volt!…

Itt ragadom meg az alkalmat: Nagy Imre 1956. november 4. után emelkedett igazán magasra: miniszterelnökünk a méltatlan, mocskos börtön-körülmények között mondhatta volna: bocsánat elvtársak! Megbánom bűneimet, lemondok! Talán „megúszta” volna hosszú börtönnel, de ő nyugodtan megmondta vérbíróinak: nem tagadom meg a forradalmat, nem kérek kegyelmet!…

Puchert János komlói lakos szintén rész vett a Juta-dombi ellenállásban. Első- és másodfokon is halálra ítélték, de a történelem által jogosan leminősített „elnöki tanácsi elnök,” a volt kisgazda, Dobi István az utolsó pillanatban megkegyelmezett neki. Ha szerzőtársam kéri, részletesen is leírom majd, hogyan történt ez! Hagyatékát én rendeztem, jelenleg a Tudásközpontban található…

Corvin-közi Pesti Srácok Kossuth-címerrel (Forrás:Wikipédia)

Dwight David „Ike” Eisenhower akkori USA-elnök – aki 1945-ben a szövetségesek főparancsnoka volt –, Georgij Konsztantyinovics Zsukov és Ivan Sztyepanovics Konyev marsallok – akik hazánk lerohanását megszervezték 1956-ban – 1945-ben együtt határozták meg a világ sorsát! Most ismét összeálltak Magyarország ellen, előbbre helyezvén Szuezt, ha akarták, ha nem…

Az 1956. november 4.-iki mocskos szovjet lerohanás hogyan történt, szintén ismert. Mi ne tudnánk ezt pécsiek, baranyaiak, akiknél november végéig harcoltak fegyverrel a kézben a Mecseki Láthatatlanok, Kubicza János parancsnokságával? Addig hívén a nyugati szirénhangoknak az ottani csapatok fölszabadításáról?…

Ahogyan 1849. után, úgy az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követően sem a nép határozta meg a megtorlást. Haynaut és Kádárt sem mi küldtük ránk! Az 1956-os megtorlást a „Szovjet Tábor” – amelybe akkor még vastagon beletartozott Kína és Albánia is – szintén követelte. Kádár árulását és Moszkvába repülését, majd visszatértét tankokkal sem nálunk intézték! (Hogy Apró Antal vagy Marosán György „kis gyilkosok” és társaik bűneit már ne is említsem)…

Mecseki Láthatatlanok-emlékmű avatása 2017 (Szerző felvétele)

Higgye el szerzőtársam: nem 1956. október 23. a „hibás” ebben. Az ávósok lőttek a tömegbe a Rádiónál, majd a Parlamentnél, a szovjet tankok lőttek a Juta-dombon és szerte az országban – a Pesti Srácok és a Mecseki Láthatatlanok védték a hazájukat! A pufajkások követték el a november 4. utáni megtorlást a „munkás-paraszt kormány” irányításával, a szovjet szuronyok árnyékában, sok munkást és parasztot végezvén ki, ítélvén el, kényszerítvén külföldre…

És végül egy újabb történelmi tény: Szűrös Mátyás 1989. október 23.-án kiáltotta ki a Parlament erkélyéről a köztársaságot!…

 

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS