Heinrich Heine Memento című versét leginkább Babits Mihály fordításában ismerjük. Mintája a tökéletes műfordításnak, akárcsak a Jeszenyin-mű (Bokraink között már az ősz barangol) Rab Zsuzsa átköltésében. Eldőlt a vita: a jó fordítás tartalmában, szellemiségében bizonyos szinten igazodik az eredeti szöveg nyelvi megformáltságához, de attól kissé el is térhet.
Ha valaki szeretné megtudni, hogy a gyermekvers (és általában a vers) miért szép, akkor – gyermek és felnőtt egyaránt – inkább csak a megsejtésére tud támaszkodni. A részletesebb, tudatosabb elemzés a stíluskutatók feladata.
Egy újabb versfordítás-kötet került a kezembe a múlt év legvégén. Napokig halogattam az elolvasását, hiszen egy vers megértéséhez olyan hangulat, lelki egyensúly szükséges, ami lehetővé teszi a beleérzést, az azonosulást a költő gondolataival.
A gyermekversek szókincse és nyelvi megformáltsága nagyjából egyezik a „nagy versek” (a felnőttek számára írt versek) szókincsével, szövegszerkezeti sajátosságaival. A témát és a szóválasztást azonban meghatározta e versekben az is, hogy az író alkalmazkodott a gyermekek életkori sajátosságaihoz.
A népnyelv, a népi kultúra tanulmányozása során juthatott Pákolitz István arra az elhatározásra, hogy – főleg pályája legelején – népdalszerű verseket is írjon.
Pákolitz István költő, szerkesztő, irodalomszervező 1919-ben született Pakson. Tizennyolc verseskönyve, négy gyermekverskötete és egy életrajzi ihletésű kisregénye jelent meg. Prózai írásai is jelentősek.
A 20. század második felében a pécsi-baranyai szépirodalom kiválóságai közé tartozott Galambosi László költő, a metafora és a metonímia lelkes megújítója, a képi ábrázolás mestere. Életművének tanulmányozása azért időszerű számukra, mert erőt meríthetünk töretlen hitéből; abból a hatalmas küzdelméből, hogy utolsó éveiben – gyógyíthatatlan betegségének nyomasztó súlyát elviselve – visszhangtalanságban is megértette: „Fényben lépkedek, / fölporzik utam. / Igém ága majd / gyümölcsöt fogan.” Igen, negyedszázaddal a halála után ma is érdemes elmerülnünk Galambosi László verses gondolatvilágában, lélekgazdagító, drámai vívódásaiban.
Budavári Zoé, Hetedhéthatáros barátunk és szerzőtársunk szerzői estje lesz november 23-án, vasárnap 19-21 óráig az Oporto 2 Budapest alternatív pubban, Képzelt szabadság címmel. Ez az a pub, ahol a közösség és a tehetség találkozik.
Tandori Dezső nagy érdeklődést kiváltó könyve után (Tandori D. 1968–1979. Ferencz Gy., Radnóti S., Tóth Á. 1974) ismét felértékelődött a talált tárgyak költészetének témája irodalmáraink körében.
Hajnal Éva „az a nap” című verseskötetét lapozgatni élmény. Végigolvasni pedig művészeti utazás. Nemcsak a tartalommal nagyon rezonáló kötetmegjelenés, a sokszínű és erős lírai formavilág és Kiss Andrea fejezetnyitányokat erősítő képei okán.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
