A liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1941. október 25.-én gyászhírt közölt Reményik Sándor (1890-1941) haláról, mégpedig október 24.-i keltezéssel, a talányos P. P. J. monogrammal.
A költészet napján, április 11-én este 7 órakor rendhagyó műsorral várja az irodalomkedvelőket a Pécsi Harmadik Színház. Balogh Robert író-költő meghívására érkeznek a teátrumba pályatársai, kortárs íróink, költőink, hogy újabb vagy régebbi szövegeikből, kedvenc kötetük verseiből, prózáiból, akár színházhoz kötődő alkotásaikból olvassanak fel egy-egy részletet. A fiatalok körében rendkívül népszerű modern műfajok egyike, a slam poetry is helyet kap az esten, sőt, zene is lesz, méghozzá Beck Zoli és a Szélkiáltó együttes két muzsikusának jóvoltából.
Október 20-án mutatják be a hazai mozikban Jankovics Marcell utolsó munkáját, a Toldi című egészestés animációs filmet, amely a Kecskemétfilm mintegy száz alkotója több mint háromévnyi munkájának eredménye. A Toldi moziban tartott hétfői sajtóvetítés után Mikulás Ferenc producer, a Kecskemétfilm Kft. igazgatója felidézte: a Toldi animációs sorozatként való feldolgozására a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a 2017-es Arany János-emlékévhez kapcsolódva írt ki pályázatot, amelyet a Kecskemétfilm nyert el.
A Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar kultúra napja alkalmából szabadon hozzáférhetővé teszi a Múzeum legféltettebb kincseit. A bicentenáriumi Petőfi Sándor-emlékév előzeteseként Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat és műalkotásokat nézheti meg és töltheti le a látogató a 200 Petőfi szabadon weboldalon.
A festészet és a költészet szoros kapcsolatát elsőként az időszámításunk előtt az ötödik században élt Szimonídész görög költő, a marathóni csata megéneklője említi: „A festészet néma költemény és a költészet beszélő festmény”.
Fogalmaz világosan, rendkívül szuggesztív egyszerűséggel, de annál mélyebb tartalmat hordozva az az ember, aki lelki adottsága és létkörülményei tükrében tehetsége legjavát lírába szőtte, egyértelműn megfogalmazva az alkotó ember szükségesen betöltött helyét, szerepét a társadalomban, a költészetben…
Apollinaire és Picasso csaknem egyidőben érkeznek a művészetek fővárosába, Párizsba. Az utóbbi 1900-ban utazik Barcelónából a párizsi világkiállításra, míg a tizennyolc éves Apollinaire monacói és lyoni tartózkodás után egy évvel korábban költözik családjával Párizsba.
A napokban jelent meg a Mindennapi angyalaink című könyv, barátunk és szerzőtársunk, Tám László fotóművész képeivel és Halmai Tamás verseivel. A könyv bemutatóját december 4-én tartják Pécsett, a Magtár Látogatóközpontban 17 órai kezdettel, december 5-én pedig a Civil Közösségek Házában, szintén 17 órakor. A rendezvényeken Tám László diaporáma vetítést tart, a fotók és a hozzájuk illő aláfestő zene segítségével a közönség virtuális utazást tehet a Szentföldön – Izrael, Nazaret, Betlehem, Mattarija értékei között barangolva.
Tóth Péter Lóránt tanár, drámapedagógus, a 2016. évi Jó Ember Díj tulajdonosa Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából vers-zarándoklatra indul szombaton a szerbiai Borból a magyarországi Abdáig.
Költészet-napi barangolásra invitálunk Pécs belvárosába minden kedves érdeklődőt, 2019. április 11-én, József Attila születésnapján, a magyar költészet napján. A gyerekektől a felnőttekig minden korosztályt megszólító programon több szerzőtársunk is közreműködik.
Szántó Gabriella 27 éves költőnő legújabb kötetének bemutatóját tartották Budapesten „Szerelem és egyéb extrém játékok” címmel. Szerelemmel és egyéb extrém játékokkal, merő fájdalommal, emlékekkel és árulással megfűszerezve.
Hatalmas érdeklődés mellett nyílt meg szerzőtársaink kiállítása a pécsi Zarándok Galériában 2019. február 8-án, Évszakok a Pintér-kertben címmel. Az eseményre érkezők szimbolikus belépőjegyeket vehettek át a galéria munkatársaitól, majd az emeleti nagy kiállítóterembe felsétálva egy interaktív játékban vehettek részt.
Napharang címmel új kötettel ajándékozta meg tisztelőit Báger Gusztáv József Attila-díjas költő, professzor emeritus, közgazdász. A könyv mintegy 300 válogatott és 50 új, kötetben eddig nem publikált költeményt tartalmaz – fogalmazta meg a szerző, akinek szakmai, tudományos munkái mellett a Napharanggal együtt 20 verseskötete jelent meg magyarul, több válogatáskötetét pedig külföldön is kiadták.
Dobroszláv Lajos, festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1926-ban. Mesterei: Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár. 1950-ben Munkácsy-díjat kapott, a következő évtizedekben több tatai és Komárom megyei elismerést kapott. 1926-tól Felsőgallán működött, majd 1942-ben Tatán telepedett le véglegesen.
Arany János művei alapján több figyelemre méltó rajzfilmes adaptáció is készült az elmúlt évtizedekben. Dargay Attila Pázmán lovag, Gémes József Daliás idők, A walesi bárdok, valamint Bogdán Zoltán Edward című filmjei érdekes látásmóddal és technikákkal hozzák közelebb a nézőhöz Arany lírai vagy éppen drámai hangvételű mondanivalóját.