Dr. Vargha Dezső
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 82.
Kiss Manyi (1911-1971) amikor legközelebb Pécsre jött, még kevésbé volt érvényes a „Csicskás nóta” című kupléja, amely így szól: „Elmennék a babám mellé csicskásnak, Bár az illető csak közlegény. Ezzel szemben ilyen párja nincs másnak, Mert szíve csakis az enyém. Minden reggel kipucolnám a bakancsát, És vigyázzba-állva lesném a parancsát! Elmennék a babám mellé csicskásnak, Bár az illető csak közlegény.” Hogy miért volt ez a szöveg már érvénytelen, elég csak a Keleti Front helyzetére gondolnunk…
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 81.
Kiss Manyi (1911-1971) következő vendégfellépéseinél most azt az eddig ki nem próbált eljárást követem, hogy egy-egy napi tudósításnál mind az előbb alapított, liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944), mind a későbbi (de történelmünk egyik legsötétebb évében, az előbbinél náci-, az utóbbinál bolsevik önkényuralom által egyaránt megszűntetett) katolikus-konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) írását közlöm…
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 80.
Amikor Páger Antalról (1899-1986) szóltam, és megemlítettem, hogy előtte Kiss Manyi (1911-1971) járt nálunk, tudnivaló volt, hogy vele is foglalkozom majd. Ez az idő most érkezett el. Most a korszak másik jelentős pécsi napilapjához, a katolikus-konzervatív szellemű „Dunántúl”-hoz (1911-1944) fordulok. Mindegyik cikk innen van, mégpedig az 1941-es évből, ezért a továbbiakban csak a hónapot és a napot tüntetem föl.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 79.
„Fekete István ’Hajnalodik’ című színművében búcsúzott színházunk nagy vendége, Páger Antal ma este Pécs közönségétől. Az estét elsősorban Páger szereplése avatta élménnyé, de esemény volt maga a bemutató is. A ’Zsellérek’ című regény kitűnő fiatal írója, ezzel a színművével jelentkezett először a színpadon, és bemutatkozása az előlegezett rokonszenv jelentőségében messze túl nőtt, komoly sikerrel járt. ’Hajnalodik’ című színműve a legnemesebb írói anyagból való színpadi termék.
Dénes Gizella pálya-indulásának fölidézése a „Dunántúl”-ban, 1941-ben
A „Dunántúl” (1911-1944) című pécsi katolikus-konzervatív napilap 1941. december 14.-i számának 4. oldalán egy érdekes riport jelent meg, amely személyi viszonylatban kettős nevezetességgel szolgált. A készítő-aláírója ugyanis Komócsy István (1872-1952) prelátus-kanonok, a meginterjúvolt pedig az akkor már országos hírű írónő, Dénes (Deutsch) Gizella (Anna, 1897-1975) volt. A címe árulkodó, a tartalma pedig föltárja az írónő szakmai kapcsolatát a tekintélyes prelátus-kanonokkal, és emellett pályakezdését is, ugyanis az írás címeként a pécsiek ezt olvashatták: „Így indult Dénes Gizella az írói pályán.” De nézzük most magát a tekintélyes nagyságú és tartalmú riportot.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 78.
Ünnepi estjei vannak a Pécsi Nemzeti Színháznak. Ma és holnap a magyar színművészet egyik büszkesége, a magyar filmek legtöbbet foglalkoztatott művésze, Páger Antal lép fel azon a színpadon, melyen nem ma jelenik meg először. Szédítő ívelésű, diadalmas művészi pályájának egyik állomása volt a húszas évek derekán a Pécsi Nemzeti Színház, ahol a fiatal művész már első fellépése alkalmával meghódította magának a közönséget.
Reményik Sándor halála, és a pécsi minaretről szóló verse a Pécsi Naplóban
A liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1941. október 25.-én gyászhírt közölt Reményik Sándor (1890-1941) haláról, mégpedig október 24.-i keltezéssel, a talányos P. P. J. monogrammal.
Lakiteleki villámok – 2023
Mint már írtam, a Magyar Levéltárosok Egyesülete soros éves vándorgyűlését ez évben Lakiteleken tartotta, mégpedig 2023. július 24. és július 26. között. Tartalmas programunkról már szintén megemlékeztem, most egy érdekes, de korántsem veszélytelen éjjeli „epizódról” szólok, de inkább a látvány képeivel.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 77.
Vitéz Jakabffy Dezső idei programjában egész sereg vendégjátékos (sic!) fellépését ígérte, ígéretéhez híven csütörtökön és pénteken Kiss Manyival lepte meg a közönséget, október 30 és 31-re pedig Páger Antalt nyerte meg kétnapos vendégszereplésre. Páger Antal tüneményesen szép művész-karrierje Pécsről indult el, s ezért mindig örömmel vesszük, ha csak napokra is, de pécsi színpadon visszalátogat hozzánk.
Levéltáros vándorgyűlés: Lakitelek, 2023
Az 1935-ben megalakult, és 1986-ban újjáalakult Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) éves, három napos vándorgyűlését 2023. július 24. és 26. között tartotta Lakitelken. Az országos levéltáros társadalmat összefogni kész egyesület a támogatókkal és a külföldi meghívottakkal együtt tartalmas, sokágú programot állított össze, és sikeresen valósította meg a Lakiteleki Népfőiskola területén.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 76.
A színházi iroda hírei: A szilveszteri vidám este délutáni helyárakkal. Ma, újév (sic!) délután 3 órakor a Szilveszter-esti teljes műsort megismétli a társulat. A 12 hónapra beosztott énekes, táncos, látványos kacagtató revü a legjobb újévi szórakozást nyújtja. Zöld bárány Páger Antal vendégfelléptével. Minden este viharos tapsokat arat az operettegyüttes pompás összjátékával, Páger Antallal.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 75.
Zöld bárány. Vaszary Jánosnak, a tavaly bemutatott ’Rád bízom a feleségem’ szimpatikusan tehetséges szerzőjének legújabb darabját, a ’Zöld bárányt’ (sic!) hozta színre tagnap este a színház. Nehéz lenne meghatározni ennek a darabnak műfaját. Szerencsés vegyüléke a bohózatnak, operettnek és helyenként a revünek. Atelier (műhely) darab, a kulisszák mögötti világot viszi a közönség elé, nem először, ezt el kell ismerni, de mindvégig szórakoztatóan nagyszerű humorral, s karrikírozó (sic!) készséggel, mindvégig derültségben tartva a közönséget.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 74.
A közönség szeretetét méltán érdemelte ki Páger Antal, aki minden szerepében művészetének legjavát nyújtotta. A kitűnő táncoskomikus vasárnap este a Leányvásárban búcsúzik. A darabhoz sikerült vendégszereplésre megnyerni Geizler Lolát (sic!), aki Lusyt játssza és Rónai Imrét, aki gróf Rottenberg szerepében fogja eredeti humorát csillogtatni.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 73.
Sajnos, Páger Antal (1899-1986) csak az 1924/1925-ös színházi évadban volt a Pécsi Nemzeti Színház tagja, mégpedig táncoskomikusi szerepkörben. Búcsúelőadására 1925. május 31.-én került sor Jacobi Viktor (1883-1921) – Martos Ferenc (1875-1938) – Bródy Miklós (1877-1949): „Leányvásár” című 3 felvonásos operettjében.
Debreczeni László dr. emléke – egy év múltán
Olyan embert temettünk 2022. július 1-jén, aki nemcsak aranybetűkkel írta be nevét a pécsi 1956-os forradalom és szabadságharc történetének aranykönyvébe, hanem emberi, orvosi, memoár-írói minőségében szintén példaértékű életutat mondhatott magáénak. Dr. Debreczeni László (1934-2022), mert róla van szó, olyan űrt hagyott sokunk szívében, amelyet nehéz földolgozni az idő múlásával.
Partnereink
