Dr. Vargha Dezső, Author at Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Dr. Vargha Dezső

Dr. Vargha Dezső írásai: 164
Dr. Vargha Dezső

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 40.

A régi jó liberális pécsi napilapunk, a Pécsi Napló (1892-1944) 1899. február 16.-i számában „Műkedvelő előadás a színházban” cím alatt közölt ismertetést, mégpedig a 3. oldalon. Idézzük ezt föl most. „Rövid idő alatt valóra válik az az ünnepség, amelyet a pécsvidéki tanítónők egyesülete (sic!) rendez. Milyen lesz ezen ünnepség, meglátjuk, ha végig tekintünk a névsoron, a programban szereplő fiatal szépséges leányok névsorán. Futtima Sarolta úrhölgy elnöklete alatt hetenkénti ülést tart a polgári leányiskola tanári szobájában.”

Debreczeni László dr. elment…

Pedig tudtuk, hogy elmegy… Tudtuk, tudtuk, többen tudtuk! Az olyan gyilkos kór, amely őt megtámadta, az ellen nincs orvosság, sajnos, feleségem tragikus példájából is tudom! Azt is tudom, milyen érzés egy hitvesnek azt átélni, hogy a lakásukban mellette hal meg szeretett párja. Amikor meghallottam halálhírét egyik kedves ismerősömtől, azonnal más témára tereltem a szót, így próbáltam elhárítani magamtól a borzalmas hírt, persze ez csak hiú remény volt…

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 49. rész

Haksch Lajos (1862-1939) krónikásunknak hála, fáradhatatlan gyűjtőmunkája, szakértelme, értékes jelenléte eredményeként megtudunk minden fontosat arról, ami a kor egyik első magyar férfi kórusának életét jellemezte az első negyven évben

Pécsi Trianon-megemlékezés a 102. évfordulón, 2022-ben

Trianon emlékére szerte az országban és a határainkon túl számos emlékhelyet alakítottak ki az idők folyamán. Nem kivétel ez alól mecsekalji városunk sem, ahol 2007-ben Barics József és fia, ifj. Barics József megalkotta azt az emlékező keresztet, amelyet a Történelmi Vitézi Rend Baranya Megyei Székkapitánysága, az ’56-os Szövetség Baranya Megyei Csoportja és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából állítottak föl.

Megemlékezés Trianon 102. évfordulóján a Pécs-Vasasi templomkertben

Amikor Trianon 100. évfordulóján elindult a Nemzeti Összetartozás Napja megemlékezés-sorozat, szerte a hazában, és határainkon túl szerte a világban számtalan helyen szerveztek emlékező rendezvényeket, és szerveztek 2022-ben is. A Pécs-Vasasi templomkertben fölállított emlékműnél ez évben is, most június 3-án 17 órai kezdettel került sor a Trianon-megemlékezésre, mégpedig az ottani jelentős, bányász-hagyományokon alapuló szervezet, a Vasasi Szent Borbála Egyesület szervezésében.

„Pécs város virágárusa”, Jandó László Gábor emlékére (1963-2022)

Én is jól ismertem, mindenki jól ismerte, és sokan szerettük. Jelentős közéleti személyiség volt, ami abból is látszik, hogy külön életrajza van az interneten. Annak tájékoztatására, aki ezt nem ismerné, fölidézem tartalmas életét ezeknek az adatoknak az alapján.

A pécsi Mátyás Iskola háromszáz éve, Mátyás Gálája 1722-2022

Pécs belvárosában, a Mátyás király utca 17. szám alatt található városunk legrégebben működő általános (elemi) iskolája, amely büszkén, nagyszabású rendezvény keretében ünnepelte 300 éves évfordulóját a Kodály Központban 2022. május 27.-én, amely a „Mátyás Gála 300 év” címet viselte. A nézők között foglalt helyet Kodályné Péczely Sarolta, az est díszvendége és Péterffy Attila polgármester. Az ünnepi est szakértő műsorvezetője Dávid Kiss András gitárművész, zeneszerző, zenetanár volt.  

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 48. rész

Haksch Lajosunktól (1862-1939) elbúcsúzván közöljük alap-kötete („A negyvenéves Pécsi Dalárda története /1862-1902/”) személyi adattárát, amely „A Pécsi Dalárda tisztviselőinek, tiszteletbeli-, alapító- és működő tagjainak időrendi kimutatása” cím alatt jelent meg. A táblázatot a következő fejlécek alatt közölte: folyószám, név, működési idő – mégpedig két oszlopban.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 39.

A neves akkori helyi napilap, a Pécsi Figyelő, 1896. január 12-én egy helyi lap-konkurense írására válasz-cikket jelentetett meg „Színigazgató a mozsárban” címmel. Érdemes ma is elolvasni. „Abból az alkalomból, hogy a kormány nem hagyta jóvá a városnak Somogyi (Károly) színigazgatóval kötött szerződését, lapunk pénteki számában foglalkoztunk színházunk ügyével, s kiindulva abból, mi különben a nagyközönség előtt bőven tudva van, hogy a Somogyi által szabott helyárak túl magasak, repertoirja (sic! műsora) nem felel meg a várakozásnak, és társulatának legjava erőit szélnek ereszti, örömünknek adtunk kifejezést, hogy most alkalma nyílik a városnak megreparálni (kijavítani) a szerződés megkötésekor elkövetett hibáját, amely szerint a maga részére a nyújtott áldozatok fejében semmiféle befolyást nem biztosított a színház ügyeire.”

A Pécsi Bőrgyár és a „gyár mindenese,” Jakab Antal

Mielőtt kedves öreg barátom, a szép emlékű Jakab Antal (1929-2019) emlékét fölidézném, óhatatlanul a pécsi bőrgyártás és az ő „örök munkáltatója,” a Pécsi Bőrgyár történetét kell vázolnom, amelyet ő több kötetnyi anyagban részletesen földolgozott. A pécsi bőrgyártás története 1762-vel kezdődött, és első fölvirágoztatása a Bajorországból idetelepült Höfler (Höffler)-családhoz kötődött, jelesül Höfler András Felsőmalom utcai tímárságához, amely nemsokára manufaktúrává növekedett.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 47. rész

Haksch Lajosunktól (1862-1939) elbúcsúzván közöljük alap-kötete („A negyvenéves Pécsi Dalárda története /1862-1902/”) személyi adattárát, amely „A Pécsi Dalárda tisztviselőinek, tiszteletbeli-, alapító- és működő tagjainak időrendi kimutatása” cím alatt jelent meg. A táblázatot a következő fejlécek alatt közölte: folyószám, név, működési idő – mégpedig két oszlopban.

Pécsi Dalos Nap 2022-ben

A Pécs-Baranyai Kórus- és Zenekari Szövetség, a Magyar Kodály Társaság Pécs-Baranyai Tagcsoportja, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület, a Szent Ferenc Plébánia rendezésében tartották meg a 2022. évi Pécsi Dalos Napot március 17-én. A résztvevők elsőként az Apáca utcai Pécsi Dalárda emléktáblájánál gyülekeztek. Az ünnepség 17.15-kor vette kezdetét, amikor a Testvérvárosok terei Általános Iskola tanulói népdal feldolgozásokat énekeltek.

Kertész Attila köszöntése 80. születésnapja alkalmából, avagy „Estéli nótázás 80”

Elsőként e sorok írójának le kell szögeznie: nagyon szeretem, becsülöm Kertész Attilát, akit nem nehéz szeretni, becsülni nemcsak életútjáért, hanem személyiségéért is. Amikor pedig megkaptam a meghívót 80. születésnapi hangversenyére, elöntöttek a vele kapcsolatos emlékeim. Ő jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézete Zenei Elméleti és Kórus Tanszéke címzetes egyetemi docense, óraadóként dalirodalmi repertoár ismeretet, tanári mesterséget oktat.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 46. rész

Haksch Lajos (1862-1939) a híres Pécsi Dalárda kortárs-írója alapvető művét, „A negyvenéves Pécsi Dalárda története 1862-1902)” című, „Az egyesület közgyűlésének megbízásából” alcímű, egyesületi kiadásban megjelent kötetét szerzője egyesületi titkárként jegyezte, és a kortárs pécsi Taizs József (1861-1936) könyvnyomdájában még ugyanazon évben kiadott könyvét számtalanszor idéztem – nem véletlenül!

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 38.

A korban közkedvelt liberális napilapunk, a Pécsi Napló (1892-1944) 1899. január 29.-i számának „Színház és Irodalom” rovatában nemcsak helybéli, hanem országos színházi hírek is helyet kaptak. Ennek példája „– Az új aradi színtársulat” című tudósítás, amely egy neves kassai (!) lapban megjelent fontos hírt tartalmaz.



Archívum

Hozzászólások

DISQUS