Az előző részt a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) hadi menetrenddel kapcsolatos közlekedési rendelkezései dokumentálásával zártam. Most nézzük, mit írt erről, hasonlóan a július 28.-i számában a liberális „Pécsi Napló (1892-1944) „A hadi menetrend” című közleményében.
A Pécsi Dalárda 50. évi, jubileumi dísz-közgyűlésén történteket a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) december 10.-i számából folytatom – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével. Miután elhangzott dr. Till József jegyző átfogó összegzése a férfikar elmúlt 50 éves történetéről, a következők történtek.
Ebben a részben „visszatérek” a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) július 28.-i számához. Nézzük azokat a háborús híreket, amelyek még nem szerepeltek az eddigi részekben
A liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) 1912. december 10.-i számából, amely a Pécsi Dalárda 50. évfordulója alkalmából rendezett díszközgyűlésről tudósított, már idéztem előző részben. Most ott folytatom – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével –, ami dr. Szuly János (1849-1929) elnök áttekintő beszéde után következett.
A liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 28.-i számát folytatva, másik fontos jogszabályt közölt ezt követően „Amnesztia a bűnös védköteleseknek” címmel – az ebben a témában hasonlókat is magában foglalókkal együtt. Ez azért érdekes, mert ezt a (világ)háború „szülte.”
Az előző részben a Pécsi Dalárda 50 éves jubileumi közgyűlésének azt a fontos részét dokumentáltam, amelyben a férfikar jegyzője, Till József a kórus történetét summázta hosszan, 1861/1862-től. Ennek második része következik a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) 1912. december 10.-i számából.
A másik helyi napilap, a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 28.-i kiadása első oldalától „Mind elviszik a legények elejét…” címmel szerkesztőségi cikket közölt, előző napi dátummal. Ez azért érdekes, mert közben kitört egy (világ)háború…
A Pécsi Dalárda díszközgyűléséről mindkét akkori híres pécsi napilap tudósított hosszan, kiemelt helyen, de volt egy különösen fontos pontja ennek a díszközgyűlésnek, amikor Till József jegyző fölolvasta jelentését a hírneves férfikórus addigi történtéről. Ennek a hosszú összeállításnak első részét közlöm most, mégpedig a konzervatív „Dunántúl” december 10.-i számából
Hát eljött ez a nap is, 1914. július 28.-a, a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) rendkívüli kiadása, amikor ez a főcím „sikított” a címlapon: „HADI ÁLLAPOTBAN. Az első tüzelés – Temeskubin közelében szerb katonák dunai hajóról rálőttek csapatainkra, a mieink viszonozták.”
Ebben a részben „átugrom” a kor másik nevezetes pécsi napilapja, a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) december 10.-i számának, a dalárda dísz-közgyűlésével kapcsolatos hosszú ismertetésére, már csak azért is, hogy lássa a mai kor olvasója, a lap tudósítása mennyiben egészíti ki a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) hasonló tudósítását, „A dísz közgyűlés” cím alatt.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
