Dr. Vargha Dezső
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (10.)
Ha április legvégének közölt híreiből a legfontosabbakat veszem sorra, a világháború hadieseményeinek közlése mellett, a hazai belpolitikára, a helyi hírekre rátérve, a következő cikkeket emelem ki. Elsőként még az április 26.-i lapszám „A magyar politika útjai” című összegzést ismertetem, amely elsőként a március 19.-i „változás” (megszállás) előtti állapotokat elemezte, majd rátért a német megszállás utáni időkre.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (9.)
Mivel a lap április 25.-i száma tartogat még szomorú érdekességet írásomhoz, ezzel kezdem. Kormányrendeletet közöltek ugyanis a 4. oldalon a zsidó értelmiségi alkalmazottak elbocsátásáról, és ismét az 1944. szeptember 30.-i (!) határidőt adták meg arról, hogy utána már zsidó alkalmazottal munkaviszonyt nem lehet kialakítani! Ezt is a Budapesti Közlönyre hivatkozva tették, és az április 24.-i dátumot adták meg keltezésnek.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (8.)
Az általános hangvétel mellett – amely a világháborús hadi-, és a hazai politikai események tálalását meghatározta – nem esett szó „furcsa mód” arról, mit jelentett az ország életében a német megszállás gyakorlata. Az biztos, hogy amikor Hitler Adolf 55. születésnapi megemlékezéseiről esett szó, kitört a hivatalos „Hitler őrület.” Ez a lap április 25.-i számában folytatódott.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (7.)
Most jött el az idő, hogy leírjam: az európai zsidóság sorsát konkrétan az 1942. január 20.-án, Berlin délnyugati városrészében, Wannsee-ben tartott konferencián döntötték el, amikor megszületett a „Végső megoldás” („Endlösung”) elpusztításukra. A mindenkitől elzárt, festői kastélyban Reinhard Heydrich SS vezérezredes, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője tartotta ezt a néppusztító konferenciát.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (6.)
Tragikusan tanulságos a mai olvasó számára a lap április 16.-i, vasárnapi számát olvasni, ez már látszott az előző részben is. Ha pedig most az 5. oldalt nézem, akkor további hasonló tanulságokat vonhatunk le – ha csak az újságcímeket nézzük, már akkor is. „Angol terrortámadás Győr ellen – Templomot, lakóházakat ért találat – Géppuskázták a védtelen lakókat.” Egy másik helyen: „Éjszakai zavaró repülés a magyar légitérben.” Lássuk a következőt: „Április 17-ig este 9, április 24-ig pedig fél 10 órakor kell elsötétíteni.”
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (5.)
Ennek a résznek az idézetei mind a lap április 16.-i, vasárnapi számából valók. Az újságcikkek az Arcanum Digitális Tudománytárban találhatók.Mindjárt az 1. oldalon, a fő helyen közölték a kormányzó és a honvédelmi miniszter hadparancsát. „Hadparancs! Honvédek! Magyar katonák! A háború végső kifejlődéséhez közeledik, és döntő szakaszához jutott.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (4.)
A lap április 9.-i számában is figyelemmel lehet kísérni a korra jellemző, fontos híreket. Az első oldalt a következő címek foglalták el: „Az újabb hadműveleti sikerek a német keleti hadsereg töretlen harci erejét igazolják – Fontos hadműveleti eredményeket értek el a németek a keleti front déli szakaszán – Minden összeköttetésüktől elvágták az előre tört bolsevista egységeket.”
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (3.)
Elsőre talán nem tűnik annyira fontosnak a következő hír, amelyet a lap április 3.-i számában közöltek, nem feltűnő helyen, a 3. oldalon, de ha belegondolunk, ezzel a nácibarát kormány épp a ma sokat emlegetett tájékoztatás-tájékozódás szabadságát igyekezett elvágni, illetve egy irányba, a „Hitleráj” híreinek hallgatásába irányítani, egyből fontossá válik.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (2.)
Az ország német megszállása a híradásokban szintén tükröződött. A fontos híreket mindig a német kormánykörökből induló hírforrások alapján közölték, és ez meglátszott a „Dunántúl” hivatkozásain, szóhasználatán is. Nézzünk erre mindjárt példát a lap 1944. március 30.-i számának 2. oldalán megjelent fontos híradás alapján
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (1.)
Mint köztudott, hazánkat a német csapatok az Adolf Hitler és Horthy Miklós közötti klessheimi, március 18.-i találkozó után, 1944. március 19.-én, vasárnap szállták meg. A pécsi konzervatív-katolikus napilap, a „Dunántúl” (1911-1944) utána 1944. március 21.-én, kedden jelent meg. Sem a címlapján, sem sehol erről azonban nem adtak hírt. Berlini távirati forrásokra hivatkoztak, amikor március 20.-i keltezéssel a következő főcímeket közölték az első oldalon.
Pécsi Holokauszt-megemlékezés sorozat a 80. évfordulón, 2024-ben
A Goldmann Tamás által vezetett Pécsi Zsidó Hitközség tartalmas és lélekemelő megemlékezés-sorozatot rendezett a pécsi és baranyai zsidóság elhurcolásának 80. évfordulójára emlékezve. A rendezvények sora 2024. július 5.-én, pénteken kezdődött. A Káptalan utcai Múzeum Galériában négy, a városhoz kötődő, Auschwitzban mártírhalált halt festőművész, Károly Ernő, Kellermann Emil, Király Lajos, Roder Judit műveiből állítottak ki.
Levéltáros vándorgyűlés, 2024, Zenta
A Magyar Levéltárosok Egyesülete, a hazai levéltáros társadalom szakmai szervezete ez évben először szokásos évi szakmai, háromnapos vándorgyűlését a mai határokon túli Zentán rendezte 2024. július 1-től július 3-ig. A több hónapos, szisztematikus szervező munkát igényló előkészületek rendben zajlottak le. Ilyenkor mindenre kellett gondolniuk a szervezőknek a program-összeállítás, a jelentkezés, a vendéglátókkal való kapcsolattartás, a szakmai előadásokra való fölkérés, a szabadidőprogram összeállítás, a szálláshelyek kérdései, az oda való eljutás és a majdani hazaérkezés, a csoportos és az egyéni kérések teljesítése, és még számtalan, menet közben fölmerült kérdés esetében.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 104.
A Pécsi Nemzeti Színház 1933/1934-es színházi évadja záró hónapjának előadásait vettem górcső alá az eddigi részekben. Most érkeztem el a befejező fejezethez, amelyben – ahogy ígértem – az előadások szerzőinek, létrehozóinak és közreműködőinek személyi adatait összegzem főként a Wikipédia alapján, de a pécsi Tudásközpont Csorba Győző Vármegyei Könyvtárának helytörténeti adatbázisát is igénybe vettem. (Sajnos, nem mindegyiküknek az adatait sikerült megtalálnom, ez főként néhány pécsi közreműködőre vonatkozik.)
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 103.
„Szolgálati közleményként” írom le, hogy az utolsó, hosszabb részt is a konzervatív-katolikus „Dunántúl” „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovatainak idézésével folytatom, és a benne szereplő személyek adatainak rögzítését – hasonlóan a többi részhez – egy következő fejezetben közlöm majd. Most pedig lássuk az 1934. május 12.-i, szombati szám folytatását.
„Fehérvári huszárok – filléres helyárakkal. Az évad utolsó filléres helyárú előadása szombaton délután 5 órakor a Fehérvári huszárok.
Kennedy-gyilkosság – a Bánki Donát Utcai Általános Iskola akkori diákja esete, összefüggései
Amint az köztudott, az Amerikai Egyesült Államok legendás elnökét, John Fitzgerald Kennedyt (1917-1963) a Texas állam-beli Dallasban 1963. november 22-én ölték meg. A gyilkosság tetteseként Lee Harvey Oswaldot (1939-1963) tartóztatták le, bár azt, hogy egyedüli gyilkos volt az akkori tankönyv-raktár ablakából, máig is sokan vitatják. Már csak azért is, mert számos, óriási vizsgálati hiba miatt, a TV-nézők milliói szeme láttára őt is lelőtte az akkori helyi bártulajdonos, Jack Ruby (1911-1967).
Partnereink
