A zsidóság meghurcoltatásának forrásai nemcsak a velük kapcsolatos országos és helyi hírek, hanem az országos vezetők fővárosi és vidéki megszólalásai, beszédei is.
Az 1905. évi pécsi farsangi évadnak az volt az egyik pozitív jellemzője, hogy a nagyon zűrös kül- és belpolitikai események – élükön az orosz-japán háború és az orosz forradalom híreivel –, valamint az hazai országos parlamenti választások mellett, annak „árnyékában” széles palettája volt az éveleji hónapok rendezvényeinek.
Tudvalévő, hogy Jókai Mór 1904. május 5.-én hunyt el, és kisregényéből a „bécsi keringőkirály,” ifj. Johann Strauss (1825-1899) daljátékot írt „Cigánybáró” címmel, amelyet 1885-ben mutattak be Bécsben.
A II. Világháború menetét – a keleti front eseményei mellett – döntő befolyással meghatározó normandiai partraszállás nem zavarta a nácibarát Sztójay Döme-kormányzatot abban, hogy továbbra is a régi nemzetrontó politikáját folytassa, és benne a zsidókérdés „véghezvitelét” is.
Ebben a részben kezdem meg az 1905. évi helyi farsangi évad főbb eseményeinek közlését, mégpedig kora legjelentősebb polgári liberális napilapja, a „Pécsi Napló” (1892-1944) alapján. A lap – és ezzel együtt a ma – olvasóit ugyanis rendszeresen a „Farsangi naptár” eseménysorozatában tájékoztatták a bálok rendjéről – dátummal és helyszínnel.
Ezt a részt zömmel a helyi zsidók elleni, illetve a róluk szóló bírói, ügyészségi, közigazgatási eljárások uralják. Azonban kivételt téve, előbb elsőként a június 1.-jén megjelenő lapszám „Újabb lapbetiltások” című híradását említem, amely ismét bizonyította, hogy Kolosváry-Bocsa Mihály államtitkár velejéig romlott tevékenysége tovább folytatódott.
Farsangi hirdetések, Projectograf megjelenése, bűntények Szeretném végig követni több részben egy 125 évvel ezelőtti, még a „Boldog békeidők” – beli farsangi ünnepi sorozatot mecsekalji városunkban. […]
Elsőként az 1944. június 6.-i normandiai partraszállás helyi sajtó-címeit közlöm, mivel egyrészt sorsdöntő történelmi eseményről van szó, másrészt pedig érdemes a „másik oldalról” is megvizsgálni a sajtótudósítás fő- és közcímeit, amelyet Berlinben adtak ki június 6.-i keltezéssel, és amelyet az MTI is átvett a június 7.-i, szerdai lap első oldalán.
Június 4.-én vezércikkben emlékezett meg az újság Trianon évfordulójáról – a kor ideológiájának megfelelően. Ezt következően nézzük a hónap eleji döntő világháborús híreket. Szintén a június 4.-i szám első oldalán a következő címek kaptak helyet. „A honvéd vezérkar főnöke (Vörös János vezérezredes) közli: A honvéd csapatok arcvonalán az elmúlt héten csak felderítő és tüzérségi tevékenység folyt,” illetve a „Székely honvédek hőstettei.”
A „Boldog Békeidők”-ben a pécsi sajtóban számtalan híradás jelent meg farsang táján az akkor rendezett mulatságokról, sőt az akkori lapok egyik esemény-rovata volt rendszeresen a „Farsangi Naptár.” Idézzük föl az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével ezt a világot az 1905-ös pécsi események kapcsán, a korabeli neves polgári napilap, a Pécsi Napló (1892-1944) híradásai alapján.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
