Dr. Vargha Dezső, Author at Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Dr. Vargha Dezső

Dr. Vargha Dezső írásai: 263
Dr. Vargha Dezső

A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (nyolcadik rész)

Ahogy távolodunk az egyetem-avatásunk eseményétől, úgy ritkulnak a hírek a helyi újságokban róla. Ez nem is csoda, hiszen – ahogy mondani szoktuk –, a „dolgos hétköznapok következtek.” Azonban az 1923 októberének végén idézett korabeli sajtóorgánumunkban két olyan cikk is napvilágot látott, amely fontos volt a működése kezdetén.

A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (hetedik rész)

A nagysikerű egyetem-avatást követően is többször írtak a pécsi lapok róla, de a hangsúly immár megváltozott: az új felsőoktatási intézményünk „berendezkedéséről,” mindennapjairól, a városi kapcsolatairól szóltak immár a hírek. A konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) híradásai a lap 1923. október 18.-i számának első oldalán kaptak helyet.  Először nézzünk egy üdvözlést „– Egy volt pécsi jogtanár szerencsekívánatai az egyetemhez” címmel.

Kovács Béla emlékezete és a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja 2024-ben

Amikor az emléknapról beszélünk, elsőként Kovács Béláról (1908-1959) kell írnom. Kovács Béla életútja Kovács Béla annak a szegényparaszti mivoltból fölemelkedő politikusnak a tipikus képviselője volt, aki tehetsége, rátermettsége, emberi nagysága okán nagy szerepet játszott az 1945 utáni évek politikai életében, a kisgazda párt vezetőjeként, emléke mind a mai napig tovább él.

A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (hatodik rész)

Egyetemünk 1923. évi alapításának díszünnepélyét követően, október 15.-én, vasárnap délben a Király utcai „Pannónia” (ma „Palatinus”) Szálló nagytermében tartott rendezvényéről a „Dunántúl” 1923. október 16.-i számában ezzel a meghökkentő címmel tudósított. „Az állam hadirokkant – mondotta Klebelsberg Kunó gróf a Pécs városát éltető beszédében.” Érdemes tehát ezt az írást közölni most – az akkori gyakorlatnak megfelelően, előző napi dátumozással.

A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (ötödik rész)

Ezt a részt folytatással kezdem. „Az egyetem ünnepélyes megnyitása” főcímmel, „A kultuszminiszter az egyetem feladatáról” alcímmel, a konzervatív-katolikus „Dunántúl” – nak (1911-1944), az akkori egyik legjelentősebb helyi napilapjának 1923. október 16.-i száma második oldalán található terjedelmes tudósításban közölt gróf thumburgi Klebelsberg Kunó (Imre Aurél, 1875-1932) kultuszminiszter avató beszéde így folytatódik.

Baranyai Aurél emlékkönyv 2003.

Baranyai Aurél (1903-1983), a híres gyógyszerész, gyógynövény-, és helytörténet-kutató, emellett nagy érdeklődési körű jeles személyiség-egyéniség halálának huszadik évfordulóján – összefogás eredményeként – előbb emléktáblát avattunk a Széchenyi téri, volt Arany Sas patika falán, majd ezt követően, egy másik alkalommal a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Növénytani Tanszékén, a Szigeti úti egyik konferencia-termében emlékkonferenciát rendeztünk.

Baranyai Aurél gyógyszerész emlékezete

Ha Baranyai Aurélra (1903-1983) emlékezem, elsőként pécsi gyermekkorom jut eszembe. Édesanyámmal amikor a Széchenyi téri „nagypatikába” (a volt Arany Sas Patikába) mentünk gyógyszereket kiváltani, mindig találkoztunk egy nagytekintélyű, fehér köpenyes, ritka, majd ősz hajú gyógyszerésszel, akinek mindenkihez volt egy-egy kedves mondata, szakszerű gyógyszer-használati tanácsa. Személyisége első látásra is kiemelkedett kollégái közül.

Erdős János festő- és grafikusművészre emlékező kiállítás Budapesten – szubjektív felhangokkal

Kaptam a hírt, hogy kedves szép emlékű barátom, Erdős János (1938-2023) festő- és képzőművész, grafikus kiállítása az emlékezés jegyében 2024. január 17-én nyílt meg a Museum Galériában (Budapest, Trefort Ágoston u. 2.). Sinkó István, a Magyar Festő Társaság elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja nyitotta meg.

A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (negyedik rész)

Ezt a részt feltétlenül a „Dunántúl” (1911-1944) azon számával kell kezdenem, amely azt tükrözi, hogy az egész város támogatására számított a megnyitandó egyetem és a város törvényhatósága is. Lássuk tehát az 1923. október 13.-i szám első oldala első hírét.

Pécsi Szilveszter – Újév száz éve – 1923-ban

Ismét a katolikus-konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) című, akkor közkedvelt pécsi napilaphoz fordulok, amikor a száz év előtti év végi-év kezdeti nevezetes nap történéseiből válogatok. Elsőként fölidézem a szilveszteri vígasság eseményeit – ahogy az időrendi sorrend kívánja, bár ezek a hírek az „eltolódás” miatt az új év első napjaiban kaphattak helyet az újság hasábjain.

A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (harmadik rész)

Az illetékes országos miniszterrel az élen a pécsi egyetem-avató ünnepségre vonaton, a vasútállomásra érkező népes küldöttség fogadtatásának következő történéseiről továbbra is a konzervatív-katolikus szellemű „Dunántúl” (1911-1944) cikkeit, nevezetesen az 1923. október 14.-i tudósítást idézem.

A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (második rész)

A „Dunántúl” 1923. október 13.-i, szombati száma már az első oldalon hozta „A pécsi egyetem ünnepélyes megnyitásának programja” című cikkét, amelynek alcíme „A kultuszminisztert ünnepélyesen fogadják a pályaudvaron” volt, mégpedig – szokás szerint – az előző napi dátummal. „Pécs, október 12. A magyar királyi Erzsébet tudományegyetem (sic!) vasárnap tartandó ünnepélyes megnyitására, mint már jeleztük, szombaton este 8 óra 35 perckor a gyorsvonattal Pécsre érkezik Klebelsberg Kuno gróf (1875-1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter Tóth Lajos dr. (1856-1926) államtitkárral és kíséretével.

Pécsi Karácsony száz éve – 1923-ban

A mai fiatalok tájékoztatására írom, hogy a 20. század első felében Pécsett is kemény telek jártak, méteres hóval. Nagy erőfeszítések kellettek annak eltakarításához. Nem volt ez másképp száz éve, 1923-ban sem. A város konzervatív-katolikus napilapja, a „Dunántúl” (1911-1944) december végén számos írást közölt az ünnep jelentőségéről, szerepéről, emellett nagy hangsúlyt kapott már akkor is a karitatív munka, a keresztény szellemű jótékonykodás.

Homoki Nagy István a pécsi sajtóban, 1941-ben

Liberális napilapunk, a Pécsi Napló (1892-1944) a világégés idején is talált módot arra, hogy érdekes, sőt nemzetközi érdeklődésre is számot tartó tudományos témákkal, így a természeti csodák dokumentálásának jelentős személyiségeivel is foglalkozzon. Az 1941. december 11.-i számában például a már ebben az időben is híres természet-fotográfus, az akkor Kiskunfélegyházán élő dr. Homoki Nagy István (1914-1979) beszélt munkásságáról, kitüntetése alkalmából. A talányos „dr. V. K.” szignójú interjú „Vadászat fényképezőgéppel” címmel, „Beszélgetés Homoki Nagy Istvánnal, a magyar színes természetfotografálás úttörőjével” alcímmel jelent meg… 

A pécsi Tüzér utcai Szegénytelep elkészülte 1935-ben

A „Dunántúl” című konzervatív-katolikus napilap 1935. május 11.-i számában közölték azt az írást, amely a dr. Esztergár Lajos akkori szociális tanácsnok (1936-tól alpolgármester, 1940-től 1944-ig, majd 1945-ben polgármester) által irányított ún. Pécsi Szociális Norma gyakorlata egyik fontos intézményének megépítéséről számolt be. A cikk címe „Kész a Tüzér utcai szegénytelep,” míg az alcíme   a „Kéregetők részére ezentúl nem bérelnek lakást a városban” volt. De nézzük magát az előző napra dátumozott írást.



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS