Emlékezés Jónás János pécsi cigányprímásra
Jónás János – akit Jónás Jancsinak, Pécsi Jónás Jánosnak is neveztek – id. József főhercegnek, Ferenc Józsefnek, II. Oszkár svéd királynak és Theodore Roosevelt elnöknek is muzsikált.
Dr. Vargha Dezső írásai
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (36.)
„A mai, száguldó iramú, megpróbáltatásos időkben, fokozottabb mértékben vágyik a szomjas emberi lélek a felemelő, megnyugtató és kristálytiszta művészet után.”
A Jakab-hegyi ásatásokról 1947-ben, a Dunántúli Népszava híradása alapján
A Pécsett megjelenő „Dunántúli Népszava” a helyi szociáldemokrata párt napilapja volt az 1945 utáni ún. „koalíciós idők” -ben. Az itt közölt sok világ-, országos- és helyi politikai, ideológiai hír mellett azonban értékes, a tudományokkal foglalkozó cikkek is helyet kaptak itt. Ezek egyike volt az 1947. november 5-i számban napvilágot látott írás is a mecseki jakabhegyi ásatások akkori régészeti eredményeiről – köztes alcímekkel.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (35.)
Ha kijelölték a gettót, és odazsúfolták a város – saját hivatalos híradásaik szerint – 3400 zsidó lakosát, akkor csak idő kérdése volt annak lezárása – ahogyan az más városokban már megtörtént. A lap május 21.-i, vasárnapi számában jelent meg ez a tudósítás „Szombaton délután 6 órakor lezárták a pécsi gettót” címmel, „A sárga csillagos zsidók csak igazolvánnyal, dolgozni járhatnak ki a városba” alcímmel.
Pécsi temetői séta és kegyeleti ünnepség 1947-ben, a „Dunántúli Népszava” cikkei nyomán
„Látogatás a halott Pécs 52 ezer lakójánál” címmel jelent meg Ruzsits Endre cikke a Siklósi úti pécsi köztemetőről a Dunántúli Népszava 1947. november 1-i számában.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (34.)
A május 21.-i vasárnapi, és a 23.-i, keddi számban szintén különösen borzalmas rendeletek, diktátumok fokozták tovább akkori zsidó embertársaink kálváriáját.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (33.)
Amikor az Arcanum Digitális Tudománytárban ennek a lapnak az az évi számait lapozgatom, és a május 11.-ihez érek, ott a többi hír mellett „A honvédelmi miniszter (Csatay Lajos) a katonai szolgálathalasztásról” című hírre bukkanok, amelynek alcíme „A zsidók nem kaphatnak engedélyt” volt. Maga az írás MTI-hírt tartalmazott, és május 11.-i keltezésű volt.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (32.)
Ha az Arcanum Digitális Tudománytár sajtótárában e lap számait nézzük ebben a különösen vérzivataros évben, a május 16.-iban a következő nemzetközi hírt találjuk, mégpedig a „kis hírek” között, „Zsidó vallási tanács a Szovjetben” címmel, érdekes forrásra hivatkozva.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (31.)
Amikor az Arcanum Digitális Tudománytárban található sajtóanyagot megnézzük ebben a szörnyűséges témában, úgy nemzetközi, mint hazai és helyi híreket is találunk, bár az utóbbiakat lényegesen nagyobb számban.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (30.)
Az Arcanum Digitális Tudománytár korabeli sajtóorgánumait azért érdemes olvasnia a ma emberének, mert világos képet kap az akkori kor világnézetétől kezdve egészen a mindennapok történéseiig.