Dr. Vargha Dezső
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 10. rész
Ha megnézzük a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Baranya Megyei Intéző Bizottsága és a Megyei Tanács Lapja 1956. november 10.-i száma helyi „hétköznapi” híreinek csokrát (ezek a tudósítások jobbára az újság második – egyben az utolsó – oldalán kaptak helyet), kezdjük a Baranya Megyei Rendőrkapitányság közleményeivel.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 9. rész
A Dunántúli Napló 1956. november 10.-i számában tallózva tovább, a második oldalon lévő „Mi újság a nagyvilágban?” című cikk híreit vegyük sorra. Először a három „általános” hírt vegyük. Párizsban a kommunisták mozgósítására az újabb tűntetésen 3000 fő emelte föl szavát a fasizmus újraéledése ellen.
Intézeti fiú tragédiáját ki siratja meg?
Gyermekkorunkban három évvel fiatalabb öcsémmel együtt – ha „rossz fát tettünk a tűzre” – többször hallottuk félig komolyan szüleinktől, hogy beadnak a bakócai nevelőotthonba, állami gondozásba. (Persze ezt ők sem gondolták komolyan.) Akkor nem fogtuk föl ennek a jelentőségét, de később, amikor „benőtt a fejünk lágya,” már tudtuk, mit jelentett volna ez…
László Károly (1923-2013) emlékezete
Most csak „érintőlegesen” említem meg: a létrehozásának 325 éves évfordulóját 2012-ben ünneplő oktatási intézménynek története során nagyon sok neves tanára volt, akik szerepelnek számos nyilvántartásban, de nem is róluk akarok beszélni.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 54.
Változatosság kedvéért most a másik nagy helyi sajtóorgánumot, a konzervatív Dunántúl napilapot szemlézem, méghozzá az 1935. február 8.-i száma „Színház” rovatának következő címeit. Főcím: „Az ismeretlen leány,” alcím: „Molnár Ferenc drámai történetének bemutatója a pécsi Nemzeti Színházban (sic!).” Lássuk tehát.
Miért jogos október 23. a köztársaság kikiáltása napjának?
1848. március 15. fényes betűkkel íródott történelmünkbe, jelentőségét nem szükséges itt bizonyítani, mindannyian (legalábbis sokan) tudjuk. Hogy mi következett 1849-ben Világos után, azt is tudjuk, de ezért még nem kárhoztathatjuk azt a napot, ahogy azt szerzőtársam október 23.-ával tette. 1956. október 23-án egy egész nemzet kiáltotta a Rákosi-utód Gerőéknek: Elég volt!…
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 53.
Ismét a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) híradásait szemlézem. Most az 1939. március 2.-i szám „Színház” rovatának, „A színházi iroda hírei:” című írását közlöm. „Bors István – csütörtökön délután. – Egyetlen éjszakára – operettbemutató – Medgyessy Juci felléptével csütörtök este.
1956 Pécsi Diákparlament – megemlékezés 2022-ben
Városunkban 1956. október 22.-én délután az egyetem Rákóczi úti épületének udvarán kezdődtek a forradalom eseményei. Ezeknek a történéseknek az egyik leghitelesebb tanúja, sőt cselekvő mozgatója, Péter Károly akkor III. éves orvostanhallgató volt.
Levéltári Nap Pécsett
A fenti címmel 2022. október 19-én délelőtt 10 órától immár a 23. levéltári napot tartotta a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára Pécsett, a Szent István tér 6. szám alatti Ciszterci Házban. Ez a hosszú intézményi elnevezés magyarázatra szorul a kívülállóknak.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 52.
Ebben a részben a korabéli helyi színházi híreket ismertetem a liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1928. február 26.-i száma „Színház” rovatának közlésével. „Pécsi színházi élet. Honthy István és Szecsen József színházi lapjának tartalmából kiemelkednek a következő cikkek: Gaál Franciska saját autóján Pécsre jön. – Az ember tragédiája új díszletekkel kerül színre. – Fodor (Oszkár) direktor nyilatkozik a színház legközelebbi programjáról. – Kádár Margit stb. stb. – Felhívjuk a figyelmet a lap ajándék szelvényeire.”
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 51.
Már közöltem újság-dokumentumot több részben előzőleg a korszak közkedvelt pécsi színészéről, Peterdi (Peterdy) Sándorról (eredeti neve Marianovich, 1855-1917). Most a jutalomjátéka szombathelyi „beharangozását” és az előadás értékelését teszem közzé a Pécsi Napló 1899. január 10.-i száma „Színház és művészet” rovatának „Babérfa és koldusbot” címével, és „– Szombathely, január hava” dátumozásával, a titokzatos „– ei.” tollából.
Emléktábla-avatás a „pécsi Vegygép” Rókus utcai épületének falán
Először is tisztázzuk: semmi közöm a jelzett intézményhez személyileg, leszámítva azt a gyönge szálat, amikor „boldogult úrfi koromban” akkori, későbbi szerencsétlen sorsú ismerősünket, Bagyari Gyulát elkísértük páran felvételijéhez. „Széchenyista” voltam, amikor kémiát tanultunk. Tanárnőnk az alma materéhez hűséges Varga Istvánné volt, és én nem voltam barátja – hogy finoman fogalmazzak – ennek a tantárgynak.
Wittner Mária (1937-2022) emlékezete
Élete arra példa, hogy egy-egy történelmi sorsforduló idején bármelyik társadalmi réteg közül kiemelkedhetnek olyan hősök, akikre méltán lehet büszke az utókor, korra és nemre való tekintet nélkül. Az 1956-os forradalom és szabadságharc is ilyen sorsfordító idő volt. Ezekben a hetekben emelkedett magasra az ő élete is, pedig addig látszólag semmi sem mutatott erre.
Cigánysors – Könyv a cigányság történeti múltjáról és jelenéről IV.
A Pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület kitartását dicséri, hogy 2017 után, a nehéz gazdasági helyzet és a COVID-járvány árnyékában is megjelentette 2021-ben a fenti című kötetét, immár negyediket a sorban. Igaz, hogy ez a munka szintén hasonló szűkösebb költségvetéssel készülhetett, mint az előző – különbözően az első kettőtől –, de elsősorban az volt a fontos a jelen esetben is, hogy helyet kapjanak az időről-időre megrendezett cigánytörténeti konferenciák válogatott tanulmányai a kiadványban.
Cigánysors, a cigányság történeti múltja és jelene III.
Még 2017-ben jelent meg Pécsett a fenti címmel jelentkező kötet a városunkban székelő Erdős Kamill Cigánymúzeum és a Pécsi Cigány Kulturális és Közművelődéi Egyesület közös kiadásában. Ebben a tartalmas összeállításban a 2009-től rendezett tudományos konferenciák válogatott előadásai láttak napvilágot nyomtatott formában.
Partnereink
