1914. Szarajevó – 36.
Már 1914. július közepén jártunk, amikor még mindig voltak, akik megemlékeztek a trónörökös pár meggyilkolásáról.
Dr. Vargha Dezső írásai
Muráti Lili egyetlen, de nagy sikerű föllépése Pécsett, 1938-ban
Az 1930-as, 1940-es évek egyik méltán ünnepelt „dívája” volt Muráti Lili (Teodóra Aurélia, 1911-2003), Vaszary János (1899-1963) színész, színigazgató, rendező, színműíró későbbi felesége (1941-től).
1914. Szarajevó – 35.
Amint közeledünk 1914. júliusának közepe felé, úgy szaporodnak meg a pécsi sajtóban is az elemző cikkek a gyilkos merénylet utáni helyzetről, különös tekintettel a szerbiai fejleményekre és a monarchiával való viszonyára.
Boldis Dezső dr. ötvenedszer a Pécsi Dalárda hangversenyén, 1926-ban
A nagyhírű Pécsi Dalárda az 1926. évi márciusi hangversenyén fönnállásának és működésének újabb jelentős állomásához érkezett, amelynek személyes vonatkozása volt, mégpedig nem is akármilyen: dr. Boldis Dezső főkarmester 50. alkalommal dirigálta az ismét az ország elsői között nyilvántartott többszólamú vegyeskarát.
1914. Szarajevó – 34.
Ahogy 1914. július közepe felé közeledünk sorozatomban, a trónörökös pár haláláról egyre inkább átkerült a súlypont a helyi sajtóban is a gyilkos merénylet kivizsgálására, és a „forrósodó” belgrádi-szerbiai-balkáni helyzet ismertetésére.
Budapest, Kökörcsin utca 27.: „Ez az a ház, ahol semmi sem változik, ez az a ház, ahol áll az idő”
Minden ember életében vannak olyan helyek, házak, amelyek örök emlékként élnek élete során. Ilyen nálam a budapesti kelenföldi Kökörcsin utca 27. számú kis, emeletes ház, ahol híres vegyész nagynéném lakott.
1914. Szarajevó – 33.
a következőkben a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 12.-i számából következnek írások. Elsőként jöjjön a „Baranyai emlék Ferenc Ferdinándról” című visszaemlékezés-anekdota. „Ezelőtt mintegy tizenöt-húsz évvel Sellyén is megfordult Ferenc Ferdinánd trónörökös. Még idősbb (sic!) gróf Draskovich Ivánnak volt a vendége. Részt vett a tiszteletére rendezett szalonka-vadászaton.
Ernster Dezső operaénekes pécsi hangversenye 1947-ben
Ha mecsekalji városunk egyik világhírű fia, Ernster Dezső operaénekes (1898-1981) ragyogó életpályáját összegezzük, pécsi gyökereire lehetük büszkék először. A pécsi zsidóság 1848-tól egyre jelentősebb szerepet játszott városunk életében, és ebből nem maradhatott ki a kultúra sem.
1914. Szarajevó – 32.
Baranya vármegye törvényhatósága minden negyedévben ún. „évnegyedes” jelentést tárgyalt a soron következő közgyűlésen. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a július 10.-én tartott közgyűlésen elfogadott negyed évi jelentést a trónörököspár halálához vezetett gyilkos merényletről való megemlékezéssel, és Ferenc József (1830-1916) királyhoz való hűségük kinyilatkoztatásával kezdték.
A Tettyei 1912-es népünnepélyről és Reéh Györgyről
Ha a Tettye 19. század végi és 20. század eleji történéseiről beszélünk, írunk, elmélkedünk, Reéh György (1862-1932) személye megkerülhetetlen.