Második világháború
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (10.)
Ha április legvégének közölt híreiből a legfontosabbakat veszem sorra, a világháború hadieseményeinek közlése mellett, a hazai belpolitikára, a helyi hírekre rátérve, a következő cikkeket emelem ki. Elsőként még az április 26.-i lapszám „A magyar politika útjai” című összegzést ismertetem, amely elsőként a március 19.-i „változás” (megszállás) előtti állapotokat elemezte, majd rátért a német megszállás utáni időkre.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (9.)
Mivel a lap április 25.-i száma tartogat még szomorú érdekességet írásomhoz, ezzel kezdem. Kormányrendeletet közöltek ugyanis a 4. oldalon a zsidó értelmiségi alkalmazottak elbocsátásáról, és ismét az 1944. szeptember 30.-i (!) határidőt adták meg arról, hogy utána már zsidó alkalmazottal munkaviszonyt nem lehet kialakítani! Ezt is a Budapesti Közlönyre hivatkozva tették, és az április 24.-i dátumot adták meg keltezésnek.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (8.)
Az általános hangvétel mellett – amely a világháborús hadi-, és a hazai politikai események tálalását meghatározta – nem esett szó „furcsa mód” arról, mit jelentett az ország életében a német megszállás gyakorlata. Az biztos, hogy amikor Hitler Adolf 55. születésnapi megemlékezéseiről esett szó, kitört a hivatalos „Hitler őrület.” Ez a lap április 25.-i számában folytatódott.
Így történt
2024. október 13-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában az „Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain” című kiállítás. A nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét bemutató kiállítás olyan egyedi és sokszorosított grafikákat, albumokat mutat be, melyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg, narratív, figuratív, sokszor képregényszerű formában.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (7.)
Most jött el az idő, hogy leírjam: az európai zsidóság sorsát konkrétan az 1942. január 20.-án, Berlin délnyugati városrészében, Wannsee-ben tartott konferencián döntötték el, amikor megszületett a „Végső megoldás” („Endlösung”) elpusztításukra. A mindenkitől elzárt, festői kastélyban Reinhard Heydrich SS vezérezredes, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője tartotta ezt a néppusztító konferenciát.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (6.)
Tragikusan tanulságos a mai olvasó számára a lap április 16.-i, vasárnapi számát olvasni, ez már látszott az előző részben is. Ha pedig most az 5. oldalt nézem, akkor további hasonló tanulságokat vonhatunk le – ha csak az újságcímeket nézzük, már akkor is. „Angol terrortámadás Győr ellen – Templomot, lakóházakat ért találat – Géppuskázták a védtelen lakókat.” Egy másik helyen: „Éjszakai zavaró repülés a magyar légitérben.” Lássuk a következőt: „Április 17-ig este 9, április 24-ig pedig fél 10 órakor kell elsötétíteni.”
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (5.)
Ennek a résznek az idézetei mind a lap április 16.-i, vasárnapi számából valók. Az újságcikkek az Arcanum Digitális Tudománytárban találhatók.Mindjárt az 1. oldalon, a fő helyen közölték a kormányzó és a honvédelmi miniszter hadparancsát. „Hadparancs! Honvédek! Magyar katonák! A háború végső kifejlődéséhez közeledik, és döntő szakaszához jutott.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (4.)
A lap április 9.-i számában is figyelemmel lehet kísérni a korra jellemző, fontos híreket. Az első oldalt a következő címek foglalták el: „Az újabb hadműveleti sikerek a német keleti hadsereg töretlen harci erejét igazolják – Fontos hadműveleti eredményeket értek el a németek a keleti front déli szakaszán – Minden összeköttetésüktől elvágták az előre tört bolsevista egységeket.”
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (3.)
Elsőre talán nem tűnik annyira fontosnak a következő hír, amelyet a lap április 3.-i számában közöltek, nem feltűnő helyen, a 3. oldalon, de ha belegondolunk, ezzel a nácibarát kormány épp a ma sokat emlegetett tájékoztatás-tájékozódás szabadságát igyekezett elvágni, illetve egy irányba, a „Hitleráj” híreinek hallgatásába irányítani, egyből fontossá válik.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (2.)
Az ország német megszállása a híradásokban szintén tükröződött. A fontos híreket mindig a német kormánykörökből induló hírforrások alapján közölték, és ez meglátszott a „Dunántúl” hivatkozásain, szóhasználatán is. Nézzünk erre mindjárt példát a lap 1944. március 30.-i számának 2. oldalán megjelent fontos híradás alapján
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (1.)
Mint köztudott, hazánkat a német csapatok az Adolf Hitler és Horthy Miklós közötti klessheimi, március 18.-i találkozó után, 1944. március 19.-én, vasárnap szállták meg. A pécsi konzervatív-katolikus napilap, a „Dunántúl” (1911-1944) utána 1944. március 21.-én, kedden jelent meg. Sem a címlapján, sem sehol erről azonban nem adtak hírt. Berlini távirati forrásokra hivatkoztak, amikor március 20.-i keltezéssel a következő főcímeket közölték az első oldalon.
László Károly (1923-2013) emlékezete
Most csak „érintőlegesen” említem meg: a létrehozásának 325 éves évfordulóját 2012-ben ünneplő oktatási intézménynek története során nagyon sok neves tanára volt, akik szerepelnek számos nyilvántartásban, de nem is róluk akarok beszélni.
A történelmet nem tudjuk megváltoztatni, de a történelem tanulságai megváltoztathatnak minket
A szövetséges erők hetvenöt éve szabadították fel az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábort. Ez vetett véget az európai történelem legirtózatosabb bűncselekményének, az európai zsidók tervszerű megsemmisítésének. Ennek során hatmillió zsidó gyermeket, nőt és férfit öltek meg, és velük együtt több millió más ártatlan embert végeztek ki, köztük – etnikai hovatartozásuk miatt – romák százezreit is.
Vers-zarándoklat Radnóti Miklós emlékére
Tóth Péter Lóránt tanár, drámapedagógus, a 2016. évi Jó Ember Díj tulajdonosa Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából vers-zarándoklatra indul szombaton a szerbiai Borból a magyarországi Abdáig.
Páncélos hadvezérek
Az I. világháborúban először alkalmazott páncélosok a II. világháborúban már döntő haderővé váltak. Mindegyik hadseregben elit alakulatoknak számítottak, csakúgy, mint a légierő és a haditengerészet egységei.
Partnereink
