Kő-Szabó Imre | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Kő-Szabó Imre

Kő-Szabó Imre írásai: 168
Kő-Szabó Imre

A festmény

Piroska egyedül ült a szobában. Kávét ivott és kibámult az ablakon. Szegeden a Tisza távoli részét látta, ahogy a folyó elhagyja a várost. Így a fotelben ülve, csak a folyó Újszegedi, túlsó partja vonzotta tekintetet, amelyet magas fák szegélyezték. Kezdődő őszi idő volt, a nap eléggé fáradtan sütött. Péter már négy napja elment, azt mondta pár nap, lebonyolítja az üzletet és jön.

A megélt változás

Négy nap telt el. Nehezen indult el a fővárosból. Olyan volt, mint egy gránit oszlop. Nem lehetett kimozdítani. A város volt a minden, ott született. Most mégis ide ebbe a faluba költözött. Nem egyedül. A feleségével. Itt lakást kaptak, kétszobásat. Nem az övék volt, szolgálati.

Száz gombóc

Hol volt, hol nem volt, az üveghegyen innen, de a nagy bevásárlóközponton túl, élt a hatszögletű ország királya, a jó étvágyú Boldog Bódog. Kedvenc csemegéje a szilvás gombóc volt. Ebből minden héten főztek legalább egyszer, egy nagy kondérral. Ilyenkor a király jól megtömte a gyomrát és ebéd után kiült a palota erkélyére és ott gondolkodott.

Pótvizsga orosz nyelvből

Nem titok, Baján jártam, illetve Mezőkovácsházáról átkerülve, folytattam a gimnáziumot és ott érettségiztem 1956-ban. Ez az időszak a múlt század ötvenes éveinek bizarr és kissé félelmes időszakában zajlott. Apám, aki a vasút szolgálatában kötelezte el magát, még 1942-ben orosházi kovács mesterségét a Csorvási útról, MÁV pályamesterségre váltotta át. Ennek a váltásnak többoldalú magyarázata is van.

Sült csirke – grillezve

Régebben, amikor elkészült egy hétvégi ház, avató ünnepséget szerveztek a közeli barátoknak, vendéglátással, dicsekvéssel. Így történt ez most is, Zebegényben, a hegyen. Annyival volt feldobva a mintegy tíz vendégnek, hogy most grillcsirke sütés lesz. Mondhatnánk azt a mai szóhasználattal: – kerti parti.

Sodrásban – 2.

A vasárnap éjszakai vonattal indult vissza. Az átszállástól félt, ritkán kapott ülőhelyet. Ma sikerült. Az állomáson felugrott a beérkező mozgó vonatra. A kupéban sötét volt. Fény csak a szomszéd kocsiból szűrődött át. Egy kettős ülés egyik fele szabad volt. Belülről aludt valaki, kabáttal takarta be a fejét. A szemközti padon két idősebb férfi, a belső horkolva aludt.

Sodrásban – 1.

A jegypénztárnál hosszú sor állt. Ambrus Ferivel együtt, aki egy középtermetű, öltözetére igényes, jólfésült fiatalember volt, legalább még húszan várakoztak. A szőke nőt figyelte. Előtte állt, szembe tűnt számára, az első pillantásra formás alakja. Szép ívű melleinek rajzolata. A kalapját igazgatta. Szinte csak erre figyelt.

Elszánt visszatérés

A kéttonnás Csepel nagy billenéssel fordult be a főútról. A rakomány összekoccant a platón. Nem használt ez az új bútornak, meg esett ez a kegyetlen decemberi hó is. Itt fenn az útelágazásnál még a szél is jobban vert.

A vasúti bakter

Tóth József a nyolcadik osztály elvégzése után azon töprengett, mit csináljon, merre menjen. Érezte, a tanulásból elege lett. – Minek üldögéljek egy padban? Mikor jobb dolgokat is tehetek. – mondta önmagának, meg Kovács Zoltán barátjának.

Drótposta oda, meg ide

Az E-mailek Amerika (Benton, Arkansas állam) és Szekszárd (Magyarország) között másfél éve cikáznak, kisebb nagyobb megszakításokkal. A családban Zoli az apa, aki 58 éves, kamionsofőr. Két fia van, Sanyi 29 éves, Pisti 26 éves. Anyjuk, Zsuzsi 50 éves, egy pékségben dolgozik, termék felíró, de csak nappal van elfoglaltsága.

Szőr MAVART

Tóth Jánosnak, nyolcvan évesen, Pestről Kunágotára kellett utaznia, örökségi ügyekből kifolyólag. A nagynénje hívta levélben, ideje lenne a megmaradt örökséget kettőjük között szétosztani. Levelezéssel ezt nem lehet megoldani. Számítógépes e-mail levelezéshez ebben a korban már nem ülnek oda a fránya masinához.

Betéti Társaság

Arról esett szó a „Kiskakas” borozóban, hogy most legjobb megoldás az önálló munkában a vállalkozás. Akinek van valamire való szakmája, mondjuk kőműves, ács, autószerelő, asztalos, vízvezeték-szerelő, vagy éppen villanyszerelő. Ezek a szakmák viszik a prímet.

Lehettem volna vegyészmérnök

A buszt választotta, ezzel kényelmesen utazhat Váctól Pestig. Csak ült és gondolatok nélkül szemlélte a szeme előtt elfutó tájat. Az út jobb oldalán, távolban a Visegrádi hegyek ívelt vonulata zárta a teljes panorámát. Balról néhányszor az út érintette a szobi vasútvonalat, melyen sárgászöld, egybefüggő szerelvények futottak.

Huszonévesek…

– Éhes vagyok, majd kiszakad a gyomrom! – hasított a gondolat hirtelen Seres Lajos fejébe, amint nagy léptekkel gyalogolt délidőben hazafelé. – Enni kell! – határozta el, most ez volt a legfontosabb számára. Megebédelt egy közeli McDonald’s-ban. Kért egy hamburgert, nagy adag sült krumplival, meg kecsapot.

Rohanva…

Egy Báthory utcai borozóból jön ki Dénes. Ő 30 éves, szőke, sportos fiatalember. Már három fröccsöt megivott, jó a hangulata, pedig erre nem lenne oka, hiszen ma délelőtt lett munkanélküli. Leszámoltatták, kitették, a pénzét is megkapta, a zsebében lapul százezer forintja.



Archívum

Hirdetés