Szépirodalom – vers
névnapodra
szívem szíveddel dobban
az ajkad mint édes méz
szemed szerelme lángol
fölöttünk mélykék az ég
Életfogytiglan
Mindig várod a Jót
De ha jő – gyakran megtagad Téged
Ám ha mégis jó Neked – Húzod az Időt
Majd az Idő húz Téged
Hajnali haiku
Ma hajnalban egy haikut hozott magával
az ébredés pillanata, oly puhán hullott elém,
mintha csak egy madár a szárnyaival verdesne.
Időtlen világ
Talán túl van, talán ideát
honnét apám, anyám idelát
Az ígért menny, benne angyalok
hol boldogan szólnak dallamok.
Hitetlen ima
Két fiam felnőtt. Körülöttem
néhány száz vers: ennyi egy élet.
Uram! Nekem nem adtál úti pénzt,
hogy miből kezdjek, miből éljek.
Ha közelít a lomha éj
Ha közelít a lomha éj,
csillagsubát terít fölénk.
Járása kissé ingatag,
mellén a holdfény, mint a nap.
Magyar Miklós: Megszületett Guillaume Apollinaire első képversének magyar fordítása
A Kalligrammák (1918) Apollinaire második és egyben utolsó nagy verseskötete. Apollinaire első kalligrammának nevezett képverse 1914 júniusából való, ám magyar fordításban mind a mai napig nem jelent meg. Éppen ezért becses számomra a vers magyar változata, amelyet Vörös Viktória költőnő bocsátott rendelkezésemre készülő Apollinaire monográfiám számára.
Nagy szelek, ha fújnak
Nagy szelek, ha fújnak, éjszakákon át
álmatlanul forgolódom ágyamban. Ma
éjjel is így volt, minduntalan felébresztett
a kint tomboló szél
Navratna
Csoda az idő tenyerén,
ragyog gyökértől az ágig,
szerelemben a te-meg-én
gyémánttá hevül, ha fázik.
Hajnali blog
Nem keresem a rímes szavakat,
csak annyi kell, mi magától akad,
a sor végét cifrázni nem fogom,
inkább legyen dobpergéssel rokon
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások