Pődör György, Author at Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Pődör György

Pődör György írásai: 191
Pődör György

Kilátás a völgyből

Időhordalék itt minden emlék.
A szép szétgurul, kavicsként kopik.
Gyors percfolyók hordják majd szerteszét

Heuréka

Hazugság kis ajtaján tört be Róma,
békét ígért a halált hozó tóga.
Homokban csak a széttaposott körök,
az utolsó mondat mégis oly örök!

Mégis

Tudom, jó lenne sírnom, jól is esne,
mikor rám telepszik a léha este.
Ahogy elmúlik a sok közül egy nap,
mint száradt kóró, áll mögém a tegnap.

Pünkösd titka

Hol földet ér az ég,
szél zúg meg az ének,
s csodára vártak rég
apostoli vének.

Az örök festő

A százéves Csonka Ernő festőművész tiszteletére –
Csalfa a sors, ha a test csak egyre fárad,
míg a lélek a Szépből pingálna párat,
akvarellbe álmodott gyönyörű teret,

Kőre karcolt sorok

Hajdan nem volt fals átirat,
szívekben élt a fő erény,
gyertya égett, meg áhítat,
és költőt szült a költemény.

Anyák napján

Édesanyám, te vagy nékem
szép csillagom fenn az égen.
Lehoználak, le a földre,
bele bújnék édes ölbe.

Eszterlánc

Nincs tökéletes út,
sem egyetlen, a biztos.
Nincs tiszta forrás sem,
ha álmod már piszkos.
Gonoszban is van jó,
ahogy jóban a gonosz.

Régi dal

Darumadár egyszer régen
integetett fent az égen,
messzi-messze a fű zsenge,
tartsak vele, azt üzente.

Az örök vers – Költészet Napja köszöntése

Nincsen kor és nincsen évszak,
égethet Nap, lóghat jégcsap,
ülhet fákon levél-rozsda,
szél szabdalta, eső mosta

Kos havában

Füstölők, gyertyák, illatok,
kék-csúcsos sapkán csillagok,
varázsszavak, sok-sok kellék,
s nyílnak bukszák meg az elmék.

Ballada a hamis világról

Néha nézzél ki az ablakon,
vedd számba azt, amit megélsz,
mindazt látva, vagy félig vakon,
ne mondd, hogy nincsen benned félsz!

Lásd meg a szépet

Ne kelj fel jajjal, ha itt van a hajnal,
örömed lelje minden ébredés.
Legyen tiéd dalban, ne unott zajban,
álmodban elmentett reménykedés.

Én tiszta márciusom

Virágok nyílnak,
vállalva nyíltan,
szirmuk, ha tarka,
selymük, mint barka,
szívet-lelket melenget.

Boldogságmenedék

Nőnapi szonett
Múlik az élet, a boldogság örök,
és nem biztos, hogy fordítva volna jó!
Vigyázz a tűzre, míg ég a kandalló,



Archívum

Hirdetés