Színház
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 91.
Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) a Pécsi Nemzeti Színházhoz 1935 tavaszán már, mint országosan ünnepelt színésznő tért vissza vendégszerepelni, mégpedig Hans Járay: „Geraldine” („Ist Geraldine ein Engel?”) című 3 felvonásos zenés vígjátékával, az 1935. május 12.-i délutáni előadásban. A darabot Barabás Loránd fordításában, Endre Emil vezényletével Homokay Pál rendezte.
A Pécsi Harmadik Színház decemberi műsora
Decemberben folytatódik a Pécsi Harmadik Színházban a bemutatók sora, Tasnádi István: Kartonpapa című fekete komédiáját Herczeg Adrienn rendezi. Emellett interaktív zenés mesejáték és vígjáték is várja a nézőket a hónap folyamán, minden korosztály megtalálhatja a teátrum kínálatában a kedvére való előadást.
Fergeteges komédia – premier a Pécsi Harmadik Színházban
Nagymama, leány, unoka; három korosztály, három nő. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, és főleg mással szeretné élni az életét. Teri, a kapuzárási pánik küszöbén álló, többszörösen elvált, dekoratív, jómódú ügyvédnő a nála jóval fiatalabb Milán mellett, akinek férfias vonzereje nem kimagasló szellemi képességeiben rejtőzik, hanem más testtájaiban. Teri lánya, Emma – aki egy titokzatos kis jövevény világrahozatalával képzeli el a jövőjét – totálisan kiakad, amikor meglátja, hogy Milán beköltözött az anyja lakásába.
Közeleg a Fekete Péter bemutató a 20 éves Centrál Színházban
December 8-án mutatja be a 20. évfordulóját ünneplő Centrál Színház a Fekete Péter című magyar klasszikust. Ez volt a színház első premierje. A 30-as évek Budapestjén játszódó megejtő mesében egy balek és egy tőzsdecápa körül bonyolódnak az események és persze mindenbe beleszól a szerelem. Most Puskás Samu rendezésében, Magyar Attila, Básti Juli, Martinovics Dorina, Fehér Tibor, Alföldi Róbert és Balla Eszter főszerepésével láthatjuk ezt az örökzöld darabot. Az előadás különlegessége, hogy Básti Juli és Alföldi Róbert most először játszanak egy színpadon.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 90.
Az előző részben Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) pécsi színházi tagsága idejére eső, Szedő Miklós dr. operaénekes, orvos (1896-1978) koncertjén való közreműködése helyi sajtóvisszhangjából a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) című napilapot idéztem. Most a liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944) című napilap következik ugyanerről.
Vidnyánszky Attila benyújtotta lemondását
Vidnyánszky Attila vezérigazgató a péntek esti Rómeó és Júlia című előadáson történt baleset hatására, elismerve vezérigazgatói felelősségét, hétfő reggel benyújtotta lemondását a Nemzeti Színházban betöltött vezérigazgatói posztjáról.
Rajtam nem múlt
Alföldi Róbert évtizedek óta a magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja: színész, rendező, színházigazgató, „celeb” (bár ő tagadja), az egyik leghitelesebbnek tartott és töretlen népszerűségű magyar művész. Csáki Judit színházkritikus faggatja őt személyes és szakmai múltjáról és jelenéről, színészi és rendezői énjéről, műhelytitkokról, a kulturális környezetről és a világról, amelyben élünk.
Zsolnay Színház Újratöltve: A nulladik perc
Az előadás a századfordulós Párizsba invitálja a nézőt. Csillognak a kávéházak, szól a muzsika, és az egyébként is meseszép város most pláne sosem látott ragyogással ünnepli a 1900-as világkiállítást, a Föld minden tájáról odasereglett sokaságot, a hihetetlen új találmányokat.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 89.
Számos kedvenc színészem közül most a nagyszerű Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) pécsi tagsága, majd vendégszereplései kerülnek sorra. Most kivételesen ezen előadások adataival kezdem a sort. Elsőként leszögezem: legyünk büszkék rá, hogy ő az itteni társulatunknak tagja is volt, mégpedig az 1933/1934-es színi évadban, „drámai hősnő, szende” szerepkörben.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 88.
A liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944) az 1941. december 16.-i számában a hangzatos „Beszélgetés a nemzet szöcskéjével” című, a lényeges tartalmat tükröző „Bordy Bella művészi pályafutása” alcímmel érdekes, mélyenszántó, jó adag személyes kitárulkozást tartalmazó interjút közölt a vendégszereplésen városunkban lévő Bordy Bella (Bordé Izabella, 1909-1978) balett táncosnő, zenés-táncos szerepekben és filmeken egyaránt sikert arató színésznővel, későbbi táncpedagógussal.
A Pécsi Harmadik Színház novemberi műsora
Rendkívül változatos műsorkínálattal várja közönségét a Pécsi Harmadik Színház novemberben is. A család apraja-nagyja találhat benne kedvére valót; az is, aki felhőtlen szórakozásra vágyik, az is, aki az elgondolkodtató előadásokat kedveli.
A legjobbak közt a pécsi Csirkefej előadás!
Örvendetes, hogy egy-egy vidéki színházi előadás a fővárosi kritikusok figyelmét is felkelti. Szakmai körökben a Pécsi Harmadik Színház tavaly decemberi Csirkefej-bemutatója váltott ki komoly érdeklődést, és születtek ezzel kapcsolatosan büszkeségre okot adó méltatások, értékelések, rangsorolások.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 87.
Most már csak egy nap van hátra a közlésből, de az már a Bordy Bella (Bordé Izabella, 1909-1978) vendégszereplése utáni nap előadásáról szólt a pécsi újságok hasábjain. A konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) az 1941. december 14.-i lapszáma „Színház” rovatában közölt, „A színházi iroda hírei” című hírcsokrában ejtett szót a Harsányi Zsolt (Zoltán Tibor Pál, 1887-1943) író, újságíró, műfordító, színigazgató – Hunyady Sándor (1890-1942) regény- és drámaíró „A tizedik kérő” című 3 felvonásos zenés vígjátéka utolsó két előadásáról.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 86.
Folytatva a vendégszereplésről szóló akkori híradások fölidézését, elsőként ismételten közlöm: mivel a „Színház,” illetve „A színházi iroda hírei” rovatokban szerepelnek ezek a tudósítások mindkét lapban, ebben a részben sem közlöm ezt külön a továbbiakban. Másik közlésem: kivételesen az összes képes illusztráció Bordy Bellát (1909-1978) ábrázolja…
Lenka és Palkó
Ma mutatják be a Lenka és Palkó című, 4 éven felülieknek szóló bábelőadást Pécsett, a Bóbita Bábszínházban. Lenkát, az átlagosnál gömbölyűbb kislányt gyakran csúfolják a gyerekek – akárcsak Palkót, az átlagosnál keskenyebb kisfiút. Lenka magányosan rajzolja csodálatos képeit az aszfaltra, Palkónak pedig a könyvei jelentik a társaságot.
Partnereink
