Színház Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Színház

Írások a rovatban: 748

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 98.

Az előző részben az 1933/1934-es színházi évad zárásakor előadott darabok adatait ismertettem, de nem jutottam a végére, ezért ebben a részben folytatom. (Eddigi gyakorlatomtól eltérően, a „személyi gazdagság” miatt most sem közlöm az írásban szereplők személyi adatait, ezt a végén fogom külön pótolni.)

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 97.

Ebben a részben szeretném bemutatni, hogyan zárt egy színházi évadot a Pécsi Nemzeti Színház hajdanán. Az 1934-es évet választottam ki, mert ekkor még az előző részekben szereplő Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) a társulat tagja volt, másrészt pedig Jávor (Jermann, Spannenberger) Pál (Gusztáv, 1902-1959), minden idők egyik legsikeresebb – főleg mozi – magyar hősszerelmesének vendégjátéka zárta az idényt!

Becsvölgye

Szálinger Balázs darabja a Hevesi Sándor Színházban Mit jelent odaadni a legféltettebb kincsed azért, amit meg akarsz nyerni? Foglya kell légy annak, aminek csínját bínját meg akarod ismerni. Most látom milyen ragadozó, aki ezt követeli, hogy csábít, habarít magába míg már nem látsz senkit-semmit rajta kívül. Izgalommal, gyönyörrel, szerelemmel kábít. Rabságod veszettül izgalmas.

A Csirkefej az Országos Színházi Találkozó versenyporgramjában

A Pécsi Harmadik Színház Csirkefej előadása is szerepel a 2024. június 10-16. között Kaposváron megrendezésre kerülő Országos Színházi Találkozó versenyprogramjában. Az Országos Színházi Találkozó nem csupán egy színházi esemény, hanem ünnep a művészeti sokszínűség és a szakmai közösség számára.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 96.

Az 1945 utáni világ Pécsett is egészen más volt, mint az előző években. A koalíciós időszakban két nevezetes napilap volt Pécsett: a kommunista „Új Dunántúl” (1945-1948), és a szociáldemokrata „Dunántúli Népszava” (1945-1948). (Ehhez jöttek hozzá a helyi kisgazda párti napilapok, a „Független Nép” /1945-1947/ és a „Független Néplap” /1947-1949/). Amikor a Vígszínház Kamaraszínháza vendégjátékára került sor – amely 1935. és 1948. között a Révay u. 18. szám alatt működött – 1946. november 30.-án és december 1.-jén, Mezey Mária és másik két híres kollégája, Ajtay Andor és Ráday Imre voltak a főszereplők.

A Pécsi Harmadik Színház áprilisi műsora

Egy „hivatalosan” is halhatatlan színésznő, Molnár Piroska főszereplésével érkezik a Pécsi Harmadik Színházba az Orlai Produkció Jaj, nagyi! című előadása április elején. Szabó Máté rendezésében Molnár Piroska, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-, Jászai- és Prima Primissima díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja játssza a főszerepet, partnerei Rohonyi Barnabás és László Lili lesznek.

Meghalt Tordy Géza színművész

Budapesten született 1938. május 1-jén. A középiskolában magasépítészetet tanult, de már 16 évesen tagja volt Versényi Ida műkedvelő színjátszó körének. 1956-ban felvették a főiskolára, de abban az évben nem indult színészképzés, azonban Zách János, a kaposvári színház igazgatója odavette segédszínésznek. 1956. október 26-án a város Petőfi-szobránál Tordy szavalta a Szózatot. Somogyból Szegedre került két évre, majd 21 évesen a Magyar Néphadsereg Színháza (a Vígszínház) tagja lett. 1963 és 1967 között a Madách Színházhoz kötötte szerződése, aztán visszatért a Vígszínházhoz.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 95.

Ha az előző részben a „Dunántúl” (1911-1944) című napilap cikkeit szemléztem ebben a témában, most a liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944) hasonló tárgyú írásait közlöm, amikor Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983) vendégszerepléséről írok. Itt is meg kell jegyeznem, hogy a „Színház” illetve a részeként szereplő „A színházi iroda hírei” című rovatokat veszem sorra. Elsőként az 1942. május 16.-i számból idézek.

„A művészet béke” – Jon Fosse Színházi Világnapi üzenete

Minden ember egyedi, és közben pont olyan, mint bárki más. A látható, külső megjelenésünk persze különbözik másokétól, ez így van jól, de mindegyikünkben van valami, ami csak hozzánk tartozik – ami mi vagyunk. Hívhatjuk ezt szellemnek vagy léleknek, vagy dönthetünk akár úgy is, hogy nem nevezzük sehogy, csak hagyjuk, hadd létezzen.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 94.

Amikor 1935 májusa után ismét hozzánk jött vendégszerepelni Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983), túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy „az egész ország a lába előtt hevert,” kár, hogy ez épp a második világégés idejére esett. A darab pedig Keith Winter: „Tűzvész” („The Chinning Hour”) című 3 felvonásos színjátéka volt, Hertelendy István (1911-1945) fordításában, Ladányi (Ludeser) Ferenc (1909-1965) vendég-rendezésében. Közlöm az előadások dátumait: 1942. május 21, 22, 23 (délután).

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 93.

Folytatva az előző részt, a liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1935. május 14.-i, keddi számának „Színház” rovatában „A három sárkány” című cikk befejezése a következő volt. „Az eredeti tervektől eltérőleg, elmarad a színház kedd esti előadása, ennélfogva a ’Három sárkány’-é volt egyúttal az idei szezon utolsó előadása.”

Három sárkány – egy társulat

A helyzet már történelmi. Megfigyelhető, mikor milyen színdarabokra fogékony a közönség, mikor mit tűznek repertoárra. Viszonylagos békében lehet ébreszteni a népet a belenemnyugvásra. Háborús körülmények közt vidámabb, könnyedebb műfajokra van igény. A jövőt mindig előre kell látni. Ha nem sikerül, el kell képzelni, meg kell álmodni.

Csirkefej: utoljára az évadban!

A Pécsi Harmadik Színház 2022 decemberében bemutatott Csirkefej előadását a szakma, a kritikusok és a közönség kitüntető figyelme kísérte a premier óta, sőt, a Kritikusok Díjának jelöltjei között volt 2023-ban nemcsak a legjobb független színházi előadás kategóriában, hanem Bacskó Tünde és László Csaba kimagasló színészi teljesítménye révén is.

Önkormányzati segítséggel menekül előre a pécsi Harmadik Színház

Az épület korszerűsítésével és a használatára vonatkozó megállapodás módosításával segíti a pécsi önkormányzat az ikonikus kulturális intézményt. A Harmadik Színház működése így válhat fenntarthatóbbá, ezzel a színházkedvelők örömére tovább működhet a kortárs darabokat bemutató és jelentős szakmai műhelymunkának otthont adó pécsi színház.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 92.

A „Pécsi Napló” a „Színház” és a „Színházi iroda hírei” rovatában találkozunk a vendégszereplés híreivel. Elsőként az 1935. május 8.-án megjelent számban találkozunk ezzel, amely így szól. „Mezey Mária, aki az utolsó évtizedben a legtehetségesebb drámai színésznőnk volt, vasárnap lép fel Geraldine címszerepében a 6 órás közönség előtt, és előadja azokat a sanzonokat is, amelyekkel Budapesten népszerű lett.”



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS