Színház Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Színház

Írások a rovatban: 637

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 62.

A második részben a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) a hazai színházi élet egyik korabéli nagy reménysége, későbbi nagyja, Janovics Jenő (1872-1945) színész, színház- és filmrendező, színházigazgató, forgatókönyvíró által alkotott írásának közlését folytatom.

A Pécsi Harmadik Színház februári műsora

A Pécsi Harmadik Színház nemrégiben közzétett támogatáskérő közleménye nyomán sokan igyekeznek anyagi hozzájárulásukkal segíteni a színháznak. A teátrum a meghirdetett előadásait megtartja, így a februárra tervezetteket is. Sőt!

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 61.

A liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) tekintélyes művészi-szakmai kapcsolatait szimbolizálja a következő dokumentum. Azt már az egyik régebbi részben elmondtam, hogy sokrétű tudósítói hálózattal rendelkezett a lap. Most viszont az imént említett kapcsolatait bizonyítja, hogy éppen a hazai színházi élet egyik korabéli nagy reménysége, későbbi nagyja, Janovics Jenő (1872-1945) színész, színházi- és filmrendező, színházigazgató, forgatókönyvíró méltatásának adott helyt, amelyben kora ünnepelt színészéről írt esszét.

Bálint + Jordán = 160

Részt vettünk a két művész: Bálint András és Jordán Tamás születésnapi ünnepségén. A Rózsavölgyi Szalonban ünnepelték. Mi lenne, ha nem lenne kultúra? Ha nem lenne színház, színészek, történetek, versek, énekek – mi fűszerezné, ízesítené napjainkat? Lehetne csak a sporttal, játékokkal, versengésekkel? Ennél több az ember.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 60.

Amint látható, a részek közlésénél kerek számhoz érkeztem. Ha az előző részben a liberális szellemű Pécsi Naplót (1892-1944) idéztem, most is ezt teszem. Ha a „Tájékoztató” című cikk került terítékre akkor, legyen ez most is, de ugorjunk egy nappal későbbre, 1899. január 26.-ra.

Végveszélyben a Pécsi Harmadik Színház!

A Pécsi Harmadik Színház nyílt levélben fordult a közönséghez, az alábbiakban a teljes levelet közöljük Olvasóinkkal. „A kiemelt színházak közé tartozó Pécsi Harmadik Színház nem tudja folytatni működését; jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy 2023. január 14-én tudjuk megtartani utolsó, saját előadásunkat.”

A vágy villamosa Zalaegerszegen

Siker. Remek darab, remekül eljátszva. Csak sajnálhatják azok a színészek, akiknek nem adatik ilyen „hagyományos”, egyszerű, ember és jellemábrázolási lehetőség, a helyzetek, szituációk kiaknázása, az emberi jellemek kibontása, a kapcsolatok alapos bemutatása. A darabot be sem kell mutatnom, sokszor szerepelt – legalábbis magyar földön – a színpadi deszkákon.  

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 59.

A már sokat idézett liberális Pécsi Napló (1892-1944) következő színházi híradását közlöm most, amely a lap 1899. január 25.-i számában jelent meg, és a „Tájékoztató” címet viseli. „Január 25. A színházban ’Váljunk el’ vígjáték. (Január) 26. A színházban Angyal Ilka jutalomjátékául ’44-ik czikk’ (sic!) színmű – Polgári bál a ’Hétfejedelem’ szállodában.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 58.

Tovább folytatván az 1899-es év színházi eseményeinek, híreinek közlését, ismét a Pécsi Naplóhoz fordulok, mégpedig a január 18.-i számban közölt „Színház és Művészet” rovat „A pozsonyi színház históriája és Somogyi Károly színigazgató” című írásához, amely január 17.-i keltezésű volt.

A Pécsi Harmadik Színház januári műsora

Nagy érdeklődés mellett mutatta be 2022. december 13-án a Pécsi Harmadik Színház Spiró György: Csirkefej című drámáját a Jászai-díjas Vincze János rendezésében, 34 évvel azután, hogy először színpadra vitte Pécsett Spiró elementáris erejű alkotását. A Kossuth-díjas író drámája több mint három évtized múltán sem veszített aktualitásából.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 57.

Számos színházi eseményt idéztem föl már az előző részekben 1899-ből, amelynek homlokterében jobbára a kor híres színésze, rendezője, színigazgatója, Peterdi (Marianovich, Peterdy) Sándor (1855-1917) jubileuma állott. Most ismét a kor legjelentősebb pécsi, mégpedig liberális szellemű napilapjához, a Pécsi Naplóhoz (1892-1944) fordulok újabb idézetekért.

Átadták a Magyar Teátrum Díjakat a Budapesti Operettszínházban

Átadták a színházi háttér- és kiszolgálószakmák művelőit elismerő Magyar Teátrum Díjakat hétfőn este a Budapesti Operettszínházban. Elismerést kapott Major Attila, a Karinthy Színház produkciós vezetője; Eötvös Nándor a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ sátormestere; Boldizsár Zsolt, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház szcenikai vezetője; Kenyeri Orsolya, a Thália Színház öltöztető-tár vezetője;  Szelba István a Gödöllői Művészetek Háza műszaki vezetője, ügyelője.  

Csirkefej a Pécsi Harmadik Színházban

December 13-án tartották Spiró György: Csirkefej című drámájának premierjét a Pécsi Harmadik Színházban. Az előadás kapcsán december 6-án jelentettünk meg beharangozót, a szereposztást is tartalmazó plakáttal együtt. Ezúttal az előadás kapcsán megfogalmazódott gondolatokat és a próbán készült felvételeket osztjuk meg Olvasóinkkal.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 56.

Ha ezt a hírt akarom szemlézni ennyi év távlatából, ismét – ki tudja már, hányadik alkalommal – a liberális Pécsi Napló (1892-1944) egyik cikkéhez kell fordulnom. Az 1899. január 10.-i számuk „– A pécsi műkedvelők színielőadása” című tudósítása szólt erről, ezért ezt idézem most. „Még alig pár hónapja hallottuk a mi derék műkedvelőinktől a ’Parlaghy Jancsi’ régi zamatos népszínmű kifogástalan előadását, melynek fényes keretül szolgált, hogy az a pécsi nemzeti színház színpadán lett előadva, – és íme, tegnap újra pódiumra léptek, hogy Tóth Ede nem éppen könnyű népszínművével, ’A falu rosszá’-val (sic!) szerezzenek maguknak újabb babért egyrészt, másrészt kellemes és feledhetetlen szórakozást a jelenvolt díszes közönségnek.

Csirkefej másodszor a Harmadikban

Bő három évtizeddel ezelőtt, a Vincze János által rendezett Csirkefej revelatív erejű színrevitelével alapozta meg igazán máig ható országos hírnevét és elismertségét a Pécsi Harmadik Színház; ettől a bemutatótól számítják a teátrum megszületését.



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS