Színház | Hetedhéthatár
Archívum

Színház

Írások a rovatban: 471

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 15.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 14.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 13.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 12.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

A Rózsavölgyi Szalon online műsora

Szombatonként 18 órától látható a Rózsavölgyi Szalon online műsora a Facebook-oldalán és YouTube csatornáján, amelynek címe az, amit a Facebook kérdez tőlünk az idővonalon: Mi jár a fejedben? A két műsorvezető: Csiby Gergely és Józan László, akik a Rózsavölgyi Szalon több előadásában is szerepelnek. A műsor rendezője: Dicső Dániel.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 11.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszako

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 10.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 9.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

Pálmay Ilka – Kinsky grófné –, a „Földiekkel Játszó Égi Tünemény” diadalútja Pécsett 1902 január végén – 6. rész

A mostani részt kivételesen nem a városunkba látogató ünnepelt dívánkkal, hanem az előző részben általa is dicsért Szoyer Ilona (Ilonka, 1880-1956) akkori tehetséges fiatal opera énekesnővel kezdjük. Ismét a Pécsi Napló az irányadó, ahol az 1902. január 26.-i számában, „Szoyer Ilonka pernyertes” című írásában olvashattak róla a pécsiek egy pozitív hírt.

Ki van a titkok mögött?

Karády. A titokzatos nő. Az érzéki hangú énekes. A végzet asszonya. Filmjei közül leginkább a Halálos tavasz, dalai sorából a Hamvadó cigarettavég jut először eszünkbe róla. Az 1930- 40-es évek igazi sztárja volt ő, ünnepelt filmszínésznő, de életét és karrierjét alaposan megtépázta a történelem.

A Pécsi Harmadik Színház novemberi műsora

A Pécsi Harmadik Színházban a nemzetközileg is elismert, többszörösen díjnyertes beregszászi produkciót, Csehov Három nővérét láthatja a közönség Vidnyánszky Attila rendezésében november elején. A hónap folyamán a teátrum utóbbi években bemutatott nagysikerű előadásai közül A szent család, az Adáshiba, az Előttem az élet, a Piszkavas és a Bányavirág egyaránt látható lesz; a legfiatalabb korosztályt pedig Tamás Éva Játéktára Játssz ma velem! című produkciója várja.

Kölcsönlakás 

Miközben az ország színésztársadalma forrong, háborúzik, világot megvált, tüntet – itt azt látjuk, amiből a színház meg tud élni. Jókedvvel mutatják be, mitől döglik általában, de konkrétan is a légy.

Beregszászi Három nővér Pécsett

Nemzetközileg is elismert, többszörösen díjnyertes beregszászi produkciót, Csehov Három nővérét láthatja a közönség a Pécsi Harmadik Színházban Vidnyánszky Attila rendezésében november elején.

Pálmay Ilka – Kinsky grófné –, a „Földiekkel Játszó Égi Tünemény” diadalútja Pécsett 1902 január végén – 5. rész

Folytatódott a „színházi varázs”: az annyiszor megcsodált, körülrajongott díva ismét megcsillogtatta tehetségét a pécsi színpadon, az egyik ámulatból a másikba esett pécsi publikum előtt. Lássuk ezzel kapcsolatban a Pécsi Napló 1902. január 25.-i száma „Színház és művészet” rovatában közölt „Pálmay – Szép Heléna – Második est – „ című írást.

Nászta Katalin: Reflexió – a nyilvános főpróba után

A csomagolás mindig számít. Ezt a ’90-es években hallottam először egyik zalaegerszegi barátnőmtől. Bármi csekélységet adott ajándékba, gyönyörűen becsomagolta. Nem is a benne levő, hanem a gesztus szerezte meg az örömöt.



Archívum

Hirdetés