Helytörténet | Hetedhéthatár
Archívum

Helytörténet

A választott címke 271 íráshoz kötődik

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 12. rész

Szép volt, jó volt a kolozsvári diadal, de haza érvén volt egy sajnálatos „mellékhatása”: az egyesületi pénztár leromló helyzete. Mit csinál ilyenkor egy jó férfikar, amely épp akkor lett az ország legjobbja? Hangversenyt szervez, igényes műsort állít össze, és megérdemelt sikert arat. Ennek jegyében kezdte meg Wachauer karnagy a műsor összeállítását, a próbák lefolytatását.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 5.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 11. rész

Az 1874. év nyara a Kolozsvári Országos Dalosversenyre való indulás, és az azon való szereplés jegyében telt el. A dalárda akkori elnöke, Bánffay (Baumholczer) Simon (1819-1902) mellett még legalább 20 pártoló tag is elutazott a nevezetes versenyre. Verseny-daluknak az ilyen alkalmakkor már többször megszólaltatott Engeszer (Engesszer, Engesser) Mátyás (1812-1885): Szerettelek című férfikari kórusművét választották.

Esztergom, királyok városa

Kétszázötven évig, az államalapítástól a tatárjárásig volt Magyarország fővárosa. Esztergom országrészek határán fekszik, szemközt a párkányi sík már a Felvidék része, jobbról a Börzsönnyel az északi hegyek sora indul, háta mögött a Dunántúl. Maga Esztergom a hegyen, a hegyoldalban, a hegy lábánál épült.

„Szekszárdon születtem…”

Szekszárd ugyanúgy hét halomra épült, mint Róma városa. És ugyanúgy szép félkörben helyezkednek el ezek a magaslatok a Szekszárdi-dombvidék hírnökeiként, ahogy a hajdani világbirodalom fővárosa fölött a kilátópontok. Szekszárd több ezer éve szőlő- és bortermelő vidék, a domboknak talán a munkába baktató pincegazdák és a szorgos vincellérek adtak nevet.

Jászai Mari vendégszereplése Pécsett 1905 februárjában

Az ászári születésű, hihetetlen szegény sorból magát kemény munkával, sok szenvedéssel fölküzdő színészzseni, az őstehetségű Jászai (Krippel) Mari (Mária Anna, 1850-1926) szintén szeretett városunkban vendégszerepelni, és Pécs is hálás volt a korszakalkotó tragika vendégszerepléseinek. Most az 1905. február derekán történt ittlétét elevenítjük föl egy jelentős pécsi újság írásainak tükrében.

Nagy Endre látogatása Pécsett 1936 nyarán

A Pécsi Napló 1936. augusztus 26.-ára dátumozott, 27-én megjelent, Bertalan Cornélia által „jegyzett” interjúját olvashatták az érdeklődők „Nagy Endre dicséri a Mecseket és a pécsi kosztot” címmel. (Ebben az időben korántsem volt magától értetődő egy vidéki lapnál újságírónő jelenléte.) Azt nem tudtuk meg, milyen alkalomból járt városunkban Nagy (Grósz) Endre (1877-1938), a „kabaré királya”.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 4.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 3.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 2.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 10. rész

Amint azt az előző részben olvasták, az 1872. évi nagyváradi országos dalosversenyre a központi meghívás megérkezett, és azt minden, magára valamit is adó dalos egyesületnek – különösen a sikeres pécsinek – el kellett fogadnia. Természetesen a választmány egyhangúan megszavazta ezt, és egyben kijelölte az induló dalosokat, Wachauer Károly (1829-1890) l. karmester vezetésével. akiket ezúttal elkísért Bánffay Simon (1819-1902) elnök is.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 1.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 9. rész

Az 1871-es évben az alapszabály szerint négy hangversenyt rendeztek, az adventi időszakban vasárnaponként pedig ismét négy kamarahangversenyt. Ez utóbbiaknál bérletet is hirdettek. Ezt követően szilveszterkor a szokásos tréfás óév-búcsúztató összejövetelre került sor a Hattyú-teremben, telt ház előtt.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 8. rész

Pécsi ember ilyen nagy diadal után – ha már előtte is hajlamos rá – „kienged”, egyre kevésbé vonzza a dalos élet ügye. Így történt a mi híres dalárdánk tagjainak túlnyomó többségével is, ezért kellett – akár csak a debreceni diadal előtt – Radenich János elnök kemény keze, aki ismét a „tettek mezejére lépett”.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 7. rész

Az 1867-es kiegyezés I. Ferenc József budai magyar királlyá történt megkoronázása alkalmából „országos örömünnep” lett, ez alkalomból a mi Pécsi Dalárdánk – mint oly sokan a hazában – nagy hangversenyt rendezett a Czindery-kert átalakított addigi cirkusz-termében.



Archívum

Hirdetés