Helytörténet
1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” – Kisbattyán (Első rész)
Az én életemben a biztos hátteret az összetartó család jelentette-jelenti. 1956-os emlékeim Kisbattyánhoz kötődnek. Hogyan is került oda a család? Édesapám, Czuczor Ferenc+ 1911. szeptember 27.-én született Tamási-Majsamiklósváron, erdész családban. Házassága után 1944-ben alapított családot Erdősmecskén, ahol erdészként dolgozott. Édesanyám, Storch Anna 1924. március 21.-én született, pécsváradi sváb családban nőtt föl.
Debreczeni László dr. elment…
Pedig tudtuk, hogy elmegy… Tudtuk, tudtuk, többen tudtuk! Az olyan gyilkos kór, amely őt megtámadta, az ellen nincs orvosság, sajnos, feleségem tragikus példájából is tudom! Azt is tudom, milyen érzés egy hitvesnek azt átélni, hogy a lakásukban mellette hal meg szeretett párja. Amikor meghallottam halálhírét egyik kedves ismerősömtől, azonnal más témára tereltem a szót, így próbáltam elhárítani magamtól a borzalmas hírt, persze ez csak hiú remény volt…
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 49. rész
Haksch Lajos (1862-1939) krónikásunknak hála, fáradhatatlan gyűjtőmunkája, szakértelme, értékes jelenléte eredményeként megtudunk minden fontosat arról, ami a kor egyik első magyar férfi kórusának életét jellemezte az első negyven évben
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 48. rész
Haksch Lajosunktól (1862-1939) elbúcsúzván közöljük alap-kötete („A negyvenéves Pécsi Dalárda története /1862-1902/”) személyi adattárát, amely „A Pécsi Dalárda tisztviselőinek, tiszteletbeli-, alapító- és működő tagjainak időrendi kimutatása” cím alatt jelent meg. A táblázatot a következő fejlécek alatt közölte: folyószám, név, működési idő – mégpedig két oszlopban.
A pécsi bábaképzés története a 20. század első felében
A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Pálmai Dóra könyvtáros tartja, előadásának címe: A pécsi bábaképzés története a 20. század első felében.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 39.
A neves akkori helyi napilap, a Pécsi Figyelő, 1896. január 12-én egy helyi lap-konkurense írására válasz-cikket jelentetett meg „Színigazgató a mozsárban” címmel. Érdemes ma is elolvasni. „Abból az alkalomból, hogy a kormány nem hagyta jóvá a városnak Somogyi (Károly) színigazgatóval kötött szerződését, lapunk pénteki számában foglalkoztunk színházunk ügyével, s kiindulva abból, mi különben a nagyközönség előtt bőven tudva van, hogy a Somogyi által szabott helyárak túl magasak, repertoirja (sic! műsora) nem felel meg a várakozásnak, és társulatának legjava erőit szélnek ereszti, örömünknek adtunk kifejezést, hogy most alkalma nyílik a városnak megreparálni (kijavítani) a szerződés megkötésekor elkövetett hibáját, amely szerint a maga részére a nyújtott áldozatok fejében semmiféle befolyást nem biztosított a színház ügyeire.”
A Pécsi Bőrgyár és a „gyár mindenese,” Jakab Antal
Mielőtt kedves öreg barátom, a szép emlékű Jakab Antal (1929-2019) emlékét fölidézném, óhatatlanul a pécsi bőrgyártás és az ő „örök munkáltatója,” a Pécsi Bőrgyár történetét kell vázolnom, amelyet ő több kötetnyi anyagban részletesen földolgozott. A pécsi bőrgyártás története 1762-vel kezdődött, és első fölvirágoztatása a Bajorországból idetelepült Höfler (Höffler)-családhoz kötődött, jelesül Höfler András Felsőmalom utcai tímárságához, amely nemsokára manufaktúrává növekedett.
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 47. rész
Haksch Lajosunktól (1862-1939) elbúcsúzván közöljük alap-kötete („A negyvenéves Pécsi Dalárda története /1862-1902/”) személyi adattárát, amely „A Pécsi Dalárda tisztviselőinek, tiszteletbeli-, alapító- és működő tagjainak időrendi kimutatása” cím alatt jelent meg. A táblázatot a következő fejlécek alatt közölte: folyószám, név, működési idő – mégpedig két oszlopban.
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 46. rész
Haksch Lajos (1862-1939) a híres Pécsi Dalárda kortárs-írója alapvető művét, „A negyvenéves Pécsi Dalárda története 1862-1902)” című, „Az egyesület közgyűlésének megbízásából” alcímű, egyesületi kiadásban megjelent kötetét szerzője egyesületi titkárként jegyezte, és a kortárs pécsi Taizs József (1861-1936) könyvnyomdájában még ugyanazon évben kiadott könyvét számtalanszor idéztem – nem véletlenül!
Egy ízig-vérig baranyai írónő: Dénes Gizella (1897-1975)
A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Kiss Zoltán könyvtáros tartja, előadásának címe: Egy ízig-vérig baranyai írónő: Dénes Gizella (1897-1975).
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 38.
A korban közkedvelt liberális napilapunk, a Pécsi Napló (1892-1944) 1899. január 29.-i számának „Színház és Irodalom” rovatában nemcsak helybéli, hanem országos színházi hírek is helyet kaptak. Ennek példája „– Az új aradi színtársulat” című tudósítás, amely egy neves kassai (!) lapban megjelent fontos hírt tartalmaz.
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 45. rész
Amikor hű krónikásunk, Haksch Lajos (1862-1939) számba vette sokat idézett kötetében az akkori idők legjelentősebb személyiségeit a jubileumra készülő Pécsi Dalárdában, Aidinger János (1846-1906) elnök után helyettesét, a tizenkettő és fél éven át szolgáló Reberics Imrét (1844-1926) méltatta a következő szavakkal:
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 44. rész
A „változatosság kedvéért” ismét Haksch Lajos (1862-1939) érdekes soraival nyitok: „Három év gyümölcsszedését hordom ide halomba, hogy ezt nyújtsam föl utolsó étekfogásul giardinetto gyanánt a negyven évről szóló beszámolóm lakoma-asztalára.” Itt néhány magyarázat szükséges. Ennek a fejezetnek „Nyárutó” a címe, és az 1899-1901 évek dalárda-történéseit foglalta egybe.
Építőipari találmányok dokumentumai
A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Gál Éva történész, főmuzeológus tartja, előadásának címe: Építőipari találmányok dokumentumai a JPM Várostörténeti Múzeumának gyűjteményében.
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 43. rész
A következő évben is tartott a lendület a kedvenc férfi-kórusunknál és a Zenekedvelők Egyesületénél, a város zenei életében. Nézzük erről Hakschunk bevezető (ismerős) gondolatait. „Még mindig tart a nyár, a Pécsi Dalárda napja még mindig forró sugarakat bocsát le a ’zeneváros”-ra (sic!), mely ennek a világító ’nap’-nak a ’föld’-je.
