A nagyhírű Pécsi Dalárda az 1926. évi márciusi hangversenyén fönnállásának és működésének újabb jelentős állomásához érkezett, amelynek személyes vonatkozása volt, mégpedig nem is akármilyen: dr. Boldis Dezső főkarmester 50. alkalommal dirigálta az ismét az ország elsői között nyilvántartott többszólamú vegyeskarát.
Ha mecsekalji városunk egyik világhírű fia, Ernster Dezső operaénekes (1898-1981) ragyogó életpályáját összegezzük, pécsi gyökereire lehetük büszkék először. A pécsi zsidóság 1848-tól egyre jelentősebb szerepet játszott városunk életében, és ebből nem maradhatott ki a kultúra sem.
Ha a Tettye 19. század végi és 20. század eleji történéseiről beszélünk, írunk, elmélkedünk, Reéh György (1862-1932) személye megkerülhetetlen.
Szakmai körökben sokan sokszor hivatkoznak rá, ezért érdemes ezt a névsort a szélesebb közvélemény elé tárni. Sokakat érdekel ugyanis a városunkban, a vármegyénkben, hogy helyi történelmünk során mikor kezdődött el, és kik érdemelték ki ezt a dicsőséges titulust. Erre vállalkozott a liberális „Pécsi Napló” hasábjain, 1936. március 19.-én dr. Vörös Márton, a városi törvényhatóság főlevéltárnoka – a későbbi levéltárigazgató –, amikor ezt az írását közzétette.
Írásom hármas célt szolgál. Elsőként az 1891-ben megalakult, majd 1993-ban újjáalakult, és azóta is virágzóan működő, nagyhírű Mecsek Egyesületnek, emellett az egyesület nevezetes főtitkárának, majd a kezdeményezésére létrejött egyesület örökös tiszteletbeli elnökének, Kiss Józsefnek szeretnék emléket állítani.
Jelentős napja volt a pécsi zenetörténetnek 1895. február 2. illetve március 10. Több évi várakozás után megalakult a város szimfonikus zenekara, a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete, és az első összejövetel nyomán a közgyűlés az egyesületet megalakultnak mondotta ki.
Kabos Gyula (1887-1941) az 1930-as évek közepén már pályája csúcsán járt. Nem csoda, ha sok vidéki színház is versengett azért, hogy vendégszereplésre hívja őt. A pécsieknek ez 1935 elején sikerült. Erről szól ez az írás.
A múltban szintén számtalan alkalommal fordult elő, hogy a rengeteg műkedvelő előadás mellett a színházak is Mikulás-esttel kedveskedtek a gyermekeknek. Természetesen így történt mecsekalji városunkban is, és a hírlapok megjelenésével az utókornak megörökítették ezeket a kedves rendezvényeket, amelyeken a színházak művészei is fölléptek a kicsinyek mellett.
Városunk egyik híres építésze volt Pilch Andor (1877-1936), akinek emléktábláját az Apáca u. 8. számú házán leplezték le 1942. november 30.-án. Az eseményről mind a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944), mind a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) hírt adott. Ez alkalommal a „Dunántúl” 1942. december 1.-jei, keddi számának ezzel kapcsolatos híradását idézem a lapból.
2025. november 27-28-án immáron tizedik alkalommal tartják meg a Pécs-Baranya évszázadai című konferenciát.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
