Helytörténet Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Helytörténet

A választott címke 421 íráshoz kötődik

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 62.

A második részben a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) a hazai színházi élet egyik korabéli nagy reménysége, későbbi nagyja, Janovics Jenő (1872-1945) színész, színház- és filmrendező, színházigazgató, forgatókönyvíró által alkotott írásának közlését folytatom.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 61.

A liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) tekintélyes művészi-szakmai kapcsolatait szimbolizálja a következő dokumentum. Azt már az egyik régebbi részben elmondtam, hogy sokrétű tudósítói hálózattal rendelkezett a lap. Most viszont az imént említett kapcsolatait bizonyítja, hogy éppen a hazai színházi élet egyik korabéli nagy reménysége, későbbi nagyja, Janovics Jenő (1872-1945) színész, színházi- és filmrendező, színházigazgató, forgatókönyvíró méltatásának adott helyt, amelyben kora ünnepelt színészéről írt esszét.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 60.

Amint látható, a részek közlésénél kerek számhoz érkeztem. Ha az előző részben a liberális szellemű Pécsi Naplót (1892-1944) idéztem, most is ezt teszem. Ha a „Tájékoztató” című cikk került terítékre akkor, legyen ez most is, de ugorjunk egy nappal későbbre, 1899. január 26.-ra.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 59.

A már sokat idézett liberális Pécsi Napló (1892-1944) következő színházi híradását közlöm most, amely a lap 1899. január 25.-i számában jelent meg, és a „Tájékoztató” címet viseli. „Január 25. A színházban ’Váljunk el’ vígjáték. (Január) 26. A színházban Angyal Ilka jutalomjátékául ’44-ik czikk’ (sic!) színmű – Polgári bál a ’Hétfejedelem’ szállodában.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 58.

Tovább folytatván az 1899-es év színházi eseményeinek, híreinek közlését, ismét a Pécsi Naplóhoz fordulok, mégpedig a január 18.-i számban közölt „Színház és Művészet” rovat „A pozsonyi színház históriája és Somogyi Károly színigazgató” című írásához, amely január 17.-i keltezésű volt.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 57.

Számos színházi eseményt idéztem föl már az előző részekben 1899-ből, amelynek homlokterében jobbára a kor híres színésze, rendezője, színigazgatója, Peterdi (Marianovich, Peterdy) Sándor (1855-1917) jubileuma állott. Most ismét a kor legjelentősebb pécsi, mégpedig liberális szellemű napilapjához, a Pécsi Naplóhoz (1892-1944) fordulok újabb idézetekért.

Fetter Antalra emlékezem

„Fetter Antal Pécs, 1913. október 3. – Pécs, 1987. július 23. építőmester, helytörténész” – ezzel kezdődik a Pécs Lexikon róla szóló ismertetője Boros László nyugállományú tanár, helytörténész tollából. Természetesen őt is jól ismertem, hiszen véle is a 40 évig munkahelyemen, a Baranya Megyei Levéltárban találkoztam. Tóni bácsinak markáns arcéle volt, érdes hangja, de lénye aranyszívet, a városáért, szakmájáért való, odaadáson alapuló szakértelmet takart.

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 11. rész

A második rész a közellátás, a kereskedelem, a postaszolgálat nehézségeiről szól. A téli időszakban a fűtőanyag-helyzetről a „Bőven van iszapszenünk és kokszunk” című cikk adott hírt. Mivel ezekben a napokban újult erővel indult meg a pécsiek tüzelő vásárlása, és a bányászok sztrájkja miatt nem volt termelés a szénmedencénkben, nem csoda, hogy a TÜZÉP-telepeken leapadtak a készletek.

A fölépített templomrom

Szentesről autóztunk délután visszafelé, Szarvasra. Szép napunk volt, sok szépet láttunk, eltettük emlékezetünkbe, föl-fölidéztük az úton. Büszkélkedtünk szarvasi barátainknak is. Egyikük rákérdezett: – Hát az ecseri templomromot láttátok-e? – Zavartan ráztuk a fejünket: – Nem láttuk, de nem is tudtuk, hogy van ilyen.

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 10. rész

Ha megnézzük a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Baranya Megyei Intéző Bizottsága és a Megyei Tanács Lapja 1956. november 10.-i száma helyi „hétköznapi” híreinek csokrát (ezek a tudósítások jobbára az újság második – egyben az utolsó – oldalán kaptak helyet), kezdjük a Baranya Megyei Rendőrkapitányság közleményeivel.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 55.

Összeállításom közbülső évéről, 1921-ről most közlök először korabéli tudósításokat, az első kettő év pedig nem szűkölködött országos és helyi történelmi eseményekben. Az is igaz viszont, hogy az 1918. november 14.-től kezdődő antant-szerb megszállás 1921. augusztus 20.-ig tartott. De mivel most nem politika-történettel foglalkozom, fordítsuk figyelmünket a színházunk felé.

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 9. rész

A Dunántúli Napló 1956. november 10.-i számában tallózva tovább, a második oldalon lévő „Mi újság a nagyvilágban?” című cikk híreit vegyük sorra. Először a három „általános” hírt vegyük. Párizsban a kommunisták mozgósítására az újabb tűntetésen 3000 fő emelte föl szavát a fasizmus újraéledése ellen.

A Hamerli-dinasztia – 3.

A város egyik nagy múlttal rendelkező szállodája, régi nevén Pannónia Nagyszálló, ma Palatinus Grand Hotel megépítése is a Hamerli család érdeme. Az épület helyén, a Király u. 5. szám alatt állt egykor az a szerény, egyemeletes ház, amelyben elindult a Hamerli kesztyű máig tartó diadalútja. 1911-ben, Hamerli Jánosné halálát követően az üzletet és a vagyont gyermekei felosztották egymás között.

Pécs-Baranya évszázadai

A Csorba Győző Könyvtár, a Pécs Története Alapítvány és az MTA Pécsi Területi Bizottsága idén hetedik alkalommal, rendkívül színes és magas színvonalú programmal szervezi meg a Pécs-Baranya évszázadai című országos helyismereti konferenciáját. A rendezvény időpontja: 2022. november 17-18. (csütörtök – péntek), helyszíne a Tudásközpont földszinti konferenciaterme.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 54.

Változatosság kedvéért most a másik nagy helyi sajtóorgánumot, a konzervatív Dunántúl napilapot szemlézem, méghozzá az 1935. február 8.-i száma „Színház” rovatának következő címeit. Főcím: „Az ismeretlen leány,” alcím: „Molnár Ferenc drámai történetének bemutatója a pécsi Nemzeti Színházban (sic!).” Lássuk tehát.



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS