Helytörténet
Pécsi Villamos-emléktábla a Király utcában – elfelejtve?
Számos könyv, tanulmány, visszaemlékezés, újságcikk, egyéb közlemény jelent meg a pécsi villamosközlekedés történetéről, emlékének ápolásáról, de valahogy nem sok emlékezett meg arról az emléktábláról, amely pedig a város fő- és „sétáló” utcájának egyik nevezetes házán, a Király utca 14. számú ház, a nevezetes Corso nevű vendéglátó egység falán található.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 97.
Ebben a részben szeretném bemutatni, hogyan zárt egy színházi évadot a Pécsi Nemzeti Színház hajdanán. Az 1934-es évet választottam ki, mert ekkor még az előző részekben szereplő Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) a társulat tagja volt, másrészt pedig Jávor (Jermann, Spannenberger) Pál (Gusztáv, 1902-1959), minden idők egyik legsikeresebb – főleg mozi – magyar hősszerelmesének vendégjátéka zárta az idényt!
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 96.
Az 1945 utáni világ Pécsett is egészen más volt, mint az előző években. A koalíciós időszakban két nevezetes napilap volt Pécsett: a kommunista „Új Dunántúl” (1945-1948), és a szociáldemokrata „Dunántúli Népszava” (1945-1948). (Ehhez jöttek hozzá a helyi kisgazda párti napilapok, a „Független Nép” /1945-1947/ és a „Független Néplap” /1947-1949/). Amikor a Vígszínház Kamaraszínháza vendégjátékára került sor – amely 1935. és 1948. között a Révay u. 18. szám alatt működött – 1946. november 30.-án és december 1.-jén, Mezey Mária és másik két híres kollégája, Ajtay Andor és Ráday Imre voltak a főszereplők.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 95.
Ha az előző részben a „Dunántúl” (1911-1944) című napilap cikkeit szemléztem ebben a témában, most a liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944) hasonló tárgyú írásait közlöm, amikor Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983) vendégszerepléséről írok. Itt is meg kell jegyeznem, hogy a „Színház” illetve a részeként szereplő „A színházi iroda hírei” című rovatokat veszem sorra. Elsőként az 1942. május 16.-i számból idézek.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 94.
Amikor 1935 májusa után ismét hozzánk jött vendégszerepelni Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983), túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy „az egész ország a lába előtt hevert,” kár, hogy ez épp a második világégés idejére esett. A darab pedig Keith Winter: „Tűzvész” („The Chinning Hour”) című 3 felvonásos színjátéka volt, Hertelendy István (1911-1945) fordításában, Ladányi (Ludeser) Ferenc (1909-1965) vendég-rendezésében. Közlöm az előadások dátumait: 1942. május 21, 22, 23 (délután).
HelyNévTörténet címmel rendeznek konferenciát Pécsett
HelyNévTörténet címmel rendez konferenciát a Baranya megye földrajzi nevei című monumentális munka megjelenésének 40. évfordulója alkalmából a Csorba Győző Könyvtár, együttműködve a Baranya Honismereti Egyesülettel. A szakmai program áttekintést ad a baranyai helynévtani kutatások történetéről, kurrens eredményeiről, méltatja és országos kontextusba helyezi a BMFN előmunkálatait, eredményeit.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (nyolcadik rész)
Ahogy távolodunk az egyetem-avatásunk eseményétől, úgy ritkulnak a hírek a helyi újságokban róla. Ez nem is csoda, hiszen – ahogy mondani szoktuk –, a „dolgos hétköznapok következtek.” Azonban az 1923 októberének végén idézett korabeli sajtóorgánumunkban két olyan cikk is napvilágot látott, amely fontos volt a működése kezdetén.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (hetedik rész)
A nagysikerű egyetem-avatást követően is többször írtak a pécsi lapok róla, de a hangsúly immár megváltozott: az új felsőoktatási intézményünk „berendezkedéséről,” mindennapjairól, a városi kapcsolatairól szóltak immár a hírek. A konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) híradásai a lap 1923. október 18.-i számának első oldalán kaptak helyet. Először nézzünk egy üdvözlést „– Egy volt pécsi jogtanár szerencsekívánatai az egyetemhez” címmel.
Kovács Béla emlékezete és a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja 2024-ben
Amikor az emléknapról beszélünk, elsőként Kovács Béláról (1908-1959) kell írnom. Kovács Béla életútja Kovács Béla annak a szegényparaszti mivoltból fölemelkedő politikusnak a tipikus képviselője volt, aki tehetsége, rátermettsége, emberi nagysága okán nagy szerepet játszott az 1945 utáni évek politikai életében, a kisgazda párt vezetőjeként, emléke mind a mai napig tovább él.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (hatodik rész)
Egyetemünk 1923. évi alapításának díszünnepélyét követően, október 15.-én, vasárnap délben a Király utcai „Pannónia” (ma „Palatinus”) Szálló nagytermében tartott rendezvényéről a „Dunántúl” 1923. október 16.-i számában ezzel a meghökkentő címmel tudósított. „Az állam hadirokkant – mondotta Klebelsberg Kunó gróf a Pécs városát éltető beszédében.” Érdemes tehát ezt az írást közölni most – az akkori gyakorlatnak megfelelően, előző napi dátumozással.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (ötödik rész)
Ezt a részt folytatással kezdem. „Az egyetem ünnepélyes megnyitása” főcímmel, „A kultuszminiszter az egyetem feladatáról” alcímmel, a konzervatív-katolikus „Dunántúl” – nak (1911-1944), az akkori egyik legjelentősebb helyi napilapjának 1923. október 16.-i száma második oldalán található terjedelmes tudósításban közölt gróf thumburgi Klebelsberg Kunó (Imre Aurél, 1875-1932) kultuszminiszter avató beszéde így folytatódik.
Baranyai Aurél emlékkönyv 2003.
Baranyai Aurél (1903-1983), a híres gyógyszerész, gyógynövény-, és helytörténet-kutató, emellett nagy érdeklődési körű jeles személyiség-egyéniség halálának huszadik évfordulóján – összefogás eredményeként – előbb emléktáblát avattunk a Széchenyi téri, volt Arany Sas patika falán, majd ezt követően, egy másik alkalommal a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Növénytani Tanszékén, a Szigeti úti egyik konferencia-termében emlékkonferenciát rendeztünk.
Baranyai Aurél gyógyszerész emlékezete
Ha Baranyai Aurélra (1903-1983) emlékezem, elsőként pécsi gyermekkorom jut eszembe. Édesanyámmal amikor a Széchenyi téri „nagypatikába” (a volt Arany Sas Patikába) mentünk gyógyszereket kiváltani, mindig találkoztunk egy nagytekintélyű, fehér köpenyes, ritka, majd ősz hajú gyógyszerésszel, akinek mindenkihez volt egy-egy kedves mondata, szakszerű gyógyszer-használati tanácsa. Személyisége első látásra is kiemelkedett kollégái közül.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (negyedik rész)
Ezt a részt feltétlenül a „Dunántúl” (1911-1944) azon számával kell kezdenem, amely azt tükrözi, hogy az egész város támogatására számított a megnyitandó egyetem és a város törvényhatósága is. Lássuk tehát az 1923. október 13.-i szám első oldala első hírét.
Pécsi Szilveszter – Újév száz éve – 1923-ban
Ismét a katolikus-konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) című, akkor közkedvelt pécsi napilaphoz fordulok, amikor a száz év előtti év végi-év kezdeti nevezetes nap történéseiből válogatok. Elsőként fölidézem a szilveszteri vígasság eseményeit – ahogy az időrendi sorrend kívánja, bár ezek a hírek az „eltolódás” miatt az új év első napjaiban kaphattak helyet az újság hasábjain.
Partnereink
