A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (nyolcadik rész) • Hetedhéthatár

Népszerű tudomány

A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (nyolcadik rész)

Ahogy távolodunk az egyetem-avatásunk eseményétől, úgy ritkulnak a hírek a helyi újságokban róla. Ez nem is csoda, hiszen – ahogy mondani szoktuk –, a „dolgos hétköznapok következtek.” Azonban az 1923 októberének végén idézett korabeli sajtóorgánumunkban két olyan cikk is napvilágot látott, amely fontos volt a működése kezdetén.

Az egyetem központi épülete képeslapon
(Forrás: PTE Levéltára)

A „Dunántúl” konzervatív-katolikus napilap (1911-1944) 1923. október 27.-i számának első oldalának alján (!) „– Az egyetemi előadások.” címmel a következő tájékoztatás látott napvilágot. „A magyar királyi Erzsébet tudományegyetemen (sic!) Pécsett, úgy a jogi karon, mint a bölcsészeti karon, és az I. és II. éves medikusoknál az előadások megkezdődtek. A felvételi kérvényeket elintézték. A beiratkozásokra, valamint az internátus és menzán való jelentkezésre a legutolsó terminus november 5-ike (sic!) bezárólag. November 5-én túl nem lehet iratkozni.” Ez a híradás nagyon fontos az utókornak is, mivel ez tanúsítja az egyetemünk működésének tényleges megkezdését.

Dunántúl, 1923 október 28-i számának első oldala – Halasy-Nagy József interjú
(Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

A következő napi számának első oldalán már központi helyen jelent meg a következő idézett interjú, amelyet az újság folytatott az egyetem rektorával. A „Dunántúl” 1923. október 28.-i számában, „A pécsi egyetem megnyitásának hullámai” főcímmel, és „Beszélgetés a Rector Magnificussal (sic!)” alcímmel jelent meg az az írás, amely nagy jelentőséggel bírt nemcsak az akkori jelen, hanem az azt követő évek történései szempontjából is – szokásosan előző napi dátumozással.

„Pécs, október 27. – Az egyetemi beiratkozásokkal és a numerus clausus törvény megtartásával kapcsolatosan különféle hírek jelentek meg egyes fővárosi lapokban a pécsi egyetemre vonatkozólag. Némely liberális sajtóorgánum túlzó módon igyekezett tőkét kovácsolni abból a körülményből, hogy a pécsi egyetem működésének megkezdése alkalmából az összes hitfelekezetek papjait, köztük a zsidó főrabbit is felkérte, hogy az egyetem működésére új székhelyén Isten áldását kérje.

Ezekkel az újságcikkekkel kapcsolatban felkerestük (Halasy) Nagy József dr.-t, a pécsi magyar királyi Erzsébet tudományegyetem Rector Magnificusát (sic!), és kérdést intéztünk hozzá, hogy mi a véleménye ezekről a hírlapi közleményekről.

Halasy-Nagy József (Forrás: Wikipédia)

Magnificenciája (sic!) szívesen fogadta munkatársunkat, és készséggel felelt a hozzá intézett kérdésekre. A többek között a következőket mondotta: – Engem nagyon meglepett az a körülmény, hogy némely oldalról az egyetem Tanácsának (sic!) udvariassági aktusából tőkét igyekeznek maguk számára kovácsolni az emberek. Valóság az, hogy egyetemünk Tanácsa (sic!) megbízásából felkértem a Pécsett élő nem katolikus egyházak lelkészeit, hogy az egyetem hivatalos megnyitása után egy héttel saját felekezeti istentiszteleteiken ők is emlékezzenek meg a pécsi egyetem működésének új székhelyén való megkezdéséről, és kérjék Isten áldását erre a fiatalsága ellenére sokat hányatott intézményre.

Ezt kétségtelenül azért tettük, mert az egyetem minden hitfelekezettel békében óhajt élni. Mint állami intézmény, nem ölthet magára hivatalosan semminemű felekezeti jelleget, és ilyen értelemben csakugyan mindenféle felekezeti egyoldalúság felett kíván állani. Azonban a pécsi egyetem sohasem felejti el, és nem is akarja elfelejteni, hogy keletkezésében mivel tartozik a pécsi katolikus püspökség áldozatkészségének, amit más felekezetek is követhetnének velünk szemben, és nem szándékozik ellentétbe jutni a jövőben sem Pécs városának katolikus tradícióival.

Egyrészt ez a körülmény, másrészt az a tény, hogy Magyarország lakosságának túlnyomó többsége a katolikus hitet vallja, valamint, hogy hazánk történelmi hagyományai szintén a katolikus vallást emelték az összes magyar egyházak élére, nekünk is kötelességünkké teszi, hogy hivatalos évmegnyitó (sic!) istentiszteletünket a római-katolikus templomban, és a római katolikus egyház szertartásai szerint tartsuk meg.

A Lyceum egyetemi templom (Forrás: Wikipédia)

Ezt mi egészen természetesnek találjuk, és nem akarunk tüntetni ez ellen akkor, ha a mostani első alkalommal kisebb felekezetek iránt is tanúsítottuk azt a megbecsülést, hogy az ő templomukban is néhányan megjelentünk. Azonban tévednek azok, akik azt hiszik, hogy ezzel Magyarország fennálló tételes törvényei ellen bármi intézkedést is remélhetnek tőlünk.

Az egyetemen lehet a törvények helyességére nézve sokféle felfogás, hiszen az egyetemi tanár is a maga véleménye megformálásában, mint ezt rectori (sic!) székfoglaló beszédemben is kifejtettem, tisztán és kizárólag csak saját lelkiismerete után igazodhat. Azonban arra nézve, hogy hazánk törvényeit e hon minden polgárának kivétel nélkül meg kell tartania, csak egyetlen vélemény lehetséges, tudniillik az, hogy azokat megszegni soha semmi körülmény között nem szabad.

Éppen ezért meg vagyok győződve, hogy – bár a felvétel dolga nem a rectornak (sic!), hanem az egyes karok tanári karának autonóm hatáskörébe tartozik – egyetemünkön sohasem fogják a fennálló törvények érvényét a karok sem korlátozni, hanem a törvénytiszteletben is igyekszünk példát mutatni azoknak a polgártársainknak, akik működésünket figyelemmel kísérik.

Az alapító ülés fotója
(Forrás: PTE Történeti Gyűjtemény)

– A szerkesztő úr említette, hírlapi cikkek mind azt mutatják az én szememben, hogy rectori beszédemben jogosan szólottam közös életünk békaperspektívájáról, mert nálunk, fájdalom, az emberek még mindig nem tudnak a tiszta elvek és eszmék ideális magaslatára felemelkedni, hanem mindenből politikát csinálnak, és a legőszintébb és legbecsületesebb, mert emberek között egyedül méltó cselekvést is szeretnék ’kosztba adni,’ hogy ez nekik lehetőleg minél többet és minél gyorsabban kamatozzék.

Akik engem eddigi életpályámon ismernek, és akik jól tudják, hogy székfoglaló beszédem szavai igazán lelkem mélyéből fakadtak, s azok meg vannak győződve arról, hogy az ilyen kicsinyes politikai ravaszságok mindig távol állanak (sic!) tőlem, és hidegen hagynak. Az én életem célja nem az, hogy akár a jobboldallal, akár a baloldallal legyek jó viszonyban, mert én akkor fogom teljesen jól érezni magamat, ha egyedül a magam lelkiismeretével élhetek békében.”

Ez az interjú megvilágosította azokat a híreket, amelyeket az előző részben közöltem a különböző vallásfelekezetek egyetem-köszöntő istentiszteleteiről, egyben hitet tett a városban legnagyobb számban lévő katolikus vallási tradíciók ápolása mellett. Ezzel együtt azonban nem sikerült később elkerülni a numerus clausussal kapcsolatos sajnálatos egyetemi-közéleti eseményeket, ez azonban már egy másik történet…


Kiegészítés az eddigiekhez

A Pécsi Nemzeti Színház képeslapon (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)

Ismételten átnézve a „Dunántúl” 1923. októberi számait, három újabb, kis terjedelmű újságcikkre leltem, amelyek kiegészítik az eddig közölteket. Az első már október 2.-án megjelent „Jogi szeminárium Pécsett” címmel. „Az egyetem kapunyitásával kapcsolatosan nem érdektelen hírt adunk arról is, hogy Katona Artúr dr., a Budapesten közismert jogi előkészítő városunkban is szemináriumot állított föl. Az ily szerű (sic!) intézményekkel találkozunk a világ minden egyetemi városában, céljuk, hogy az egyetemi hallgatókat célszerű tanácsokkal lássák el bonyolult tanulmányi ügyeikben, de legfőképp, hogy a vizsgák és szigorlatok anyagát hivatott tanerők által könnyű módszerrel rövid idő alatt megtanítsák, biztosítván ezzel a sikeres vizsgát. Úgy hisszük, a dr. Katona-szeminárium eredményes eszköze lesz a tanulásnak, s népszerűvé válik a jogász ifjúság körében.”

A másik kettő, még rövidebb hírt az 1923. október 10.-i és 11.-i számban közölték, és a színházi díszelőadással volt kapcsolatos. Természetes, hogy a pécsi olvasók a „Színház” rovatban láthatták. Íme az első. „Szigetvári vértanúk első, Cigánybáró második felvonása, és egy új prológus lesz a vasárnapi egyetem megnyitó díszelőadás műsora. A fölszinti páholyok kivételével jegyek kaphatók az elővételi pénztárnál.” És a második, október 11.-én. „Szigetvári vértanúk I., Cigánybáró II. felvonását játssza vasárnap este a Nemzeti Színház díszelőadásul (sic!) az egyetem megnyitása alkalmából.”


Záró gondolatok

Sorozatom zárásaként elmondom, közlésével abbéli szándék vezetett, hogy kiegészítsem ennek a város életében történelmi eseménynek a történetét. Meggyőződésem, hogy hasznosan teljesíti ki azt a képet, amely az eddigi publikációk alapján kirajzolódik az Erzsébet Tudomány Egyetem pécsi indulásáról. Olvasásakor érzékelhetjük annak a kornak az atmoszféráját, amelyet csak a sajtó adhat vissza…


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS