Pécs Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Pécs

A választott címke 1264 íráshoz kötődik

Musical-görbetükör a szerelem jegyében

A koronavírus-veszélyhelyzet miatt igen hosszúra nyúlt kényszerszünet után ismét premiert tartottak a Pécsi Harmadik Színházban: a közönség Jimmy Roberts és Joe DiPietro Ájlávjú című produkcióját láthatta június 10-én. Az előadás címe és műfaji besorolása láttán sokan elbizonytalanodhattak, hiszen a teátrum neve a gondolatébresztő, vitákat inspiráló, társadalmi, személyes és családi jelenségeket, problémákat feldolgozó előadásokkal fonódott össze az elmúlt évtizedek alatt. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen az előadás éppen a musical paródiája: a látványos, általában kiszámítható fordulatokkal és előre borítékolható happy enddel záruló, gyakran szirupos és/vagy hatásvadász szórakoztatóipari produkciók elé tartott görbetükör.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 33. rész

Dal zengje ünnepét a dal fiának,
Köszöntse e napot szent ihletés!
Hozsánna szóljon lelkünk fenekéről
S zengje vissza bércz és völgy a dalt!

Egy helyi közösség útkeresése – Pécs a török hódítás előestéjén

A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Erdős Zoltán történész, könyvtáros tartja, előadásának címe: Egy helyi közösség útkeresése – Pécs a török hódítás előestéjén.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 32. rész

Most már tényleg következzék az 1891-ben megült 30. évforduló eseményeinek fölidézése. Úgy határozott a jubileumi választmány, hogy először két napon legyen a megemlékezés, másodszor pedig a kezdete 1891. november 7. legyen, mégpedig annak a napnak az előestéje, amikor az 1861-ben kelt meghívó levél egybehívta az „alapító atyákat” Wachauer Károly (1829-1890) házába, az 1847.-i első alakulás utáni újbóli alapítás teendőinek megbeszélésére.

Energikus, virulens, zseniális: Jön a Magyar Géniusz kiállítás!

A magyar képalkotó művészet geometrikus absztrakt irányzatainak legjavát mutatja be a Magyar Géniusz című kiállítás a Pécsi Galériában. Összesen 31 alkotó, köztük Victor Vasarely és Kassák Lajos alkotása is látható a június 3-án nyíló tárlaton.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 28.

Ha az 1895. október 5.-i színház-megnyitás közvetlen előzményeit a helyi sajtóból vizsgáljuk, akkor az egyik fontos kútforrás az akkori jelentős helyi politikai napilap, a Pécsi Figyelő 1895. szeptember 15.-i számában napvilágot látott „Somogyiék Pécsett” című közlés.

75 éves grafikusművészek plakátkiállítása Pécsett

Plakátok/Posters 7×75 címmel nyílt meg május 20-án a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed m21 Galériájának új kiállítása, amelyen 75 éves grafikusművészek alkotásai láthatók.

Ájlávjú-bemutató a Pécsi Harmadik Színházban

Hosszú szünet után ismét szélesre tárja kapuit a Pécsi Harmadik Színház. Június 10-én új előadással jelentkeznek, Jimmy Roberts és Joe DiPietro: Ájlávjú című off-Broadway musicaljét mutatják be Götz Attila rendezésében. A világszerte nagy sikerrel játszott mű esetében korántsem a hagyományos értelemben vett musicalről van szó. A Joe DiPietro szövegkönyve és dalszövegei alapján Jimmy Roberts zenéjével született off-Broadway musicalt nevezhetnénk alternatív musicalnek is, ami némiképp paródiája a látványos, érzelmességbe, giccsbe és hatásvadászatba hajló sikerszériáknak.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 27.

A „Dunántúl” című katolikus-konzervatív napilap (1911-1944) 1922. október 1.-jei számának „Színház” rovatában két figyelemre méltó cikk kapott helyet. Az egyik, amelyik „A vidéki színházak válsága” címet viselte, az akkori nehéz általános gazdasági helyzet kihatásairól nyújtott képet a vidéki színházak vonatkozásában. Nézzük hát, mit írtak ekkor.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 31. rész

Az egri út fonalát az előző résztől a megérkezésük utáni első napon, 1890. augusztus 3-án vesszük föl most, amely hasonló kitörő sikerrel zárult, mint a megérkezésük. Ezen a napon került sor ugyanis arra a jótékony célú hangversenyre, amelynek gyakorlata még szimpatikusabbá tette a mecsekaljaiakat mindenütt, ahol megfordultak – így Egerben is.

Közelebb kerülhetünk az „ókori pécsiekhez”!

Májustól a 4. századi Pécs/Sopianae lakóinak személyes tárgyaival és a város egykori lakójának földi maradványával bővült a Cella Septichora Látogatóközpont! Pécs ókeresztény emlékei 20 éve kerültek fel az UNESCO Világörökség Listájára, ebből az alkalomból nyílt meg az állandó régészeti kiállítás.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 30. rész

Ha a kedves olvasó most azt hiszi, hogy 1889-ben – az előző visszaeséssel ellentétben – megváltozott a belső helyzet a Pécsi Dalárdán belül, akkor nagyon téved. Továbbra is a régi tagok áldozatos munkája érződött a próbákon, ők „vitték a hátukon” a dalárda addig kiharcolt művészi tekintélyének ápolását, míg az újonnan belépők jobbára reprezentáltak.

A NASA által is elismert asztrofotósnak nyílik kiállítása a Zsolnay Negyedben

A Zsolnay Kulturális Negyed Planetáriumának égboltján a 4 millió beoltott elérése után újra felragyognak a csillagok, ráadásul egy különleges kiállítást is láthatnak az érdeklődők! Schmall Rafael asztrofotós pár éve elindult Namíbiába, hogy átélje a legendát, miszerint a Tejút képes árnyékot vetni. Lenyűgöző képein megelevenedik a legenda; amit a május 4-én nyíló tárlaton mindenki megismerhet.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 26.

A második világháború vérzivatara után nem csoda, hogy az emberek feledni, szórakozni akartak Pécsett is. A Pécsi Nemzeti Színház jó érzékkel tűzött műsorára egy sikerdarabot, és a szerzőpáros garancia volt a sikerre. Mivel most is „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című két kötetes összegzést vettem alapul, amelyet Futaky Hajna (1927-2011) szerkesztett, nézzük meg elsőként ennek a műnek az adatait.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 25.

Ha a krónikás évtizedeket átívelő művészi pályájú jelentős színművészről beszél, akit nemzedékek sora kedvelt – köztük e sorok írója is –, különös örömmel tölti el róla megemlékezni. Dajka (Dayka) Margitról (Margitka, 1907-1986) van szó, akit sokunk a régi filmekből dívaként, 1945 utáni film-, színházi-, és TV-szerepeiben pedig utolérhetetlenül sokoldalú művésznőként, illetve tüneményes idős hölgyként ismerhettünk meg. 



Archívum

Hirdetés