Pécs
Ünnepelt a Pécsi Animáció Története kiállítás
2013-ban, tíz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Pécsi Animáció Története kiállítás a Király u. 9. szám alatt. Az évforduló alkalmából a kiállítást létrehozó Total Art Egyesület kétnapos programsorozattal várta az érdeklődő közönséget szeptember 23-án és 24-én. A rendezvényre ellátogatók jubileumi kiállítást tekinthettek meg, animációs workshopon vehettek részt; a programot táncprodukciók és koncertek színesítették.
Nyitottan a sokszínűségre
A mai napon a Hetedhéthatár emblémája szivárványszínekben látható. Ennek apropója, hogy ma tartják a Pécs Pride felvonulást. Budapest mellett Pécs az egyetlen város hazánkban, amely otthont ad ennek a demonstrációnak. Biztos, hogy nem véletlenül, hiszen Pécs az ország talán egyik leginkább nyitott városa, ahol a kisebbségek, a különböző kultúrák, vallások, identitások jelenléte nem új keletű. A városban tíz nemzetiség él békésen egymás mellett, egyetemén a világ minden szegletéből érkezett diákok ezrei tanulnak.
Tizennégy elismerést kapott Pécs
Tizenhárom díjjal és egy különdíjjal jutalmazta a várost, a pécsi önkormányzat cégeit a Magyar Marketing Szövetség. Az elismeréseket az érintett szervezetek vezetői, képviselői a Marketing Summit Konferencia keretében vehették át a Várkert Bazárban – adták hírül a pécsi városházán. Kilencedik alkalommal hirdette meg a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete a Városmarketing Gyémánt Díjat. Ebben az évben rekordszámú pályázat érkezett be, összesen 183 városmarketing programmal pályáztak közel 40 városból. A pályázatokat egy 50 fős független szakmai zsűri bírálta el, akik a meghatározott bírálati szempontok mellett a színvonalasnak ítélt városmarketing tevékenységeket díjazta.
Schulteisz Gábor – Tóth Álmos – Tamás Éva: Mesék a varázsbőröndből
Tamás Éva színművész a gyermekkorba repíti vissza közönségét, hogy unokától nagyszülőkig a család apraja-nagyja különleges időutazáson vehessen részt: együtt élhetik át újra a gyermek fejlődését megszületésétől a kamaszkoráig, felidézve azt a néhány, villámgyorsan lepörgő évet, amíg a család szorosan együtt van.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 81.
Kiss Manyi (1911-1971) következő vendégfellépéseinél most azt az eddig ki nem próbált eljárást követem, hogy egy-egy napi tudósításnál mind az előbb alapított, liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944), mind a későbbi (de történelmünk egyik legsötétebb évében, az előbbinél náci-, az utóbbinál bolsevik önkényuralom által egyaránt megszűntetett) katolikus-konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) írását közlöm…
Könyvbemutató: Vincze János és a Pécsi Harmadik Színház
Vincze János és a Pécsi Harmadik Színház címmel jelent meg a napokban Cseh Andrea Izabella és Farkas Éva könyve. A kötet 12 fejezetbe sűrítve dolgozza föl a pécsi teátrum alapító-igazgatója, a Jászai-díjas rendező, Vincze János szakmai munkásságát, s ennek tükrében a kortárs magyar drámák országosan elismert műhelyének közel három évtizedes történetét. Előadások, színészek, sztorik és emlékek – azoknak, akik látták a Pécsi Harmadik Színház előadásait, s azoknak is, akik nem.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 80.
Amikor Páger Antalról (1899-1986) szóltam, és megemlítettem, hogy előtte Kiss Manyi (1911-1971) járt nálunk, tudnivaló volt, hogy vele is foglalkozom majd. Ez az idő most érkezett el. Most a korszak másik jelentős pécsi napilapjához, a katolikus-konzervatív szellemű „Dunántúl”-hoz (1911-1944) fordulok. Mindegyik cikk innen van, mégpedig az 1941-es évből, ezért a továbbiakban csak a hónapot és a napot tüntetem föl.
A Pécsi Harmadik Színház szeptemberi műsora
Bemutatóval indítja az új évadot szeptember 17-én a Pécsi Harmadik Színház. „Mesék a varázsbőröndből” című családi, interaktív előadásuk játékosan kelti életre Tamás Éva, a Pécsi Harmadik Színház produkcióiban folyamatosan foglalkoztatott színművész előadásában a gyermek fejlődését megszületésétől a kamaszkoráig. Az előadás célja, hogy újraélhessük és feldolgozzuk azt a néhány, villámgyorsan lepörgő évet, amíg a család szorosan együtt van.
Pivarnyik Anikó: Beszélj! (Domján Edit emlékére)
A nagy sikerű „Karády” című előadás csapatának új produkciója a tavalyi, dunaújvárosi ősbemutató és a budapesti, kozármislenyi, mándoki és vajszlói fellépés után Pécsett is látható, a Pécsi Harmadik Színházban 2023. szeptember 29-én 19.00 órakor és október 27-én 19.00 órakor. Pivarnyik Anikó színműve a csodálatos tehetségű, tragikusan korán távozott színművész, Domján Edit életének utolsó óráit idézi meg, amikor visszapillant az életére, s eközben magányát saját (benső) énjével osztja meg, a „másik” Edittel, aki mindenáron élni szeretne tovább.
Penelopé on Tour
2023. szeptember 7-én csütörtökön mutatják be barátunk és szerzőtársunk, Ágoston Piroska Penelopé éjszakái című harmadik kötetét és Baracsi Erika festőművész képeit Pécsett, a Nappali bárban 18.00 órai kezdettel. A beszélgetést Gyenge-Kovács Eszter koordinálja. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a programra! Cím: Pécs, Király u. 23-25. Facebook esemény
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 79.
„Fekete István ’Hajnalodik’ című színművében búcsúzott színházunk nagy vendége, Páger Antal ma este Pécs közönségétől. Az estét elsősorban Páger szereplése avatta élménnyé, de esemény volt maga a bemutató is. A ’Zsellérek’ című regény kitűnő fiatal írója, ezzel a színművével jelentkezett először a színpadon, és bemutatkozása az előlegezett rokonszenv jelentőségében messze túl nőtt, komoly sikerrel járt. ’Hajnalodik’ című színműve a legnemesebb írói anyagból való színpadi termék.
Véglegessé vált történések
„Szándékosan törekedtem arra, hogy a munkáimat ne lehessen kiállítani. Nem akartam művészetet csinálni. Most is az a véleményem, hogy a munkák a legritkább esetben jók, ha megrögzülnek. Persze az így felfogott mű nem zárja ki, hogy az állandó mozgásból ne fixálódjanak helyzetek.” – Kismányoky Károly
Dénes Gizella pálya-indulásának fölidézése a „Dunántúl”-ban, 1941-ben
A „Dunántúl” (1911-1944) című pécsi katolikus-konzervatív napilap 1941. december 14.-i számának 4. oldalán egy érdekes riport jelent meg, amely személyi viszonylatban kettős nevezetességgel szolgált. A készítő-aláírója ugyanis Komócsy István (1872-1952) prelátus-kanonok, a meginterjúvolt pedig az akkor már országos hírű írónő, Dénes (Deutsch) Gizella (Anna, 1897-1975) volt. A címe árulkodó, a tartalma pedig föltárja az írónő szakmai kapcsolatát a tekintélyes prelátus-kanonokkal, és emellett pályakezdését is, ugyanis az írás címeként a pécsiek ezt olvashatták: „Így indult Dénes Gizella az írói pályán.” De nézzük most magát a tekintélyes nagyságú és tartalmú riportot.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 78.
Ünnepi estjei vannak a Pécsi Nemzeti Színháznak. Ma és holnap a magyar színművészet egyik büszkesége, a magyar filmek legtöbbet foglalkoztatott művésze, Páger Antal lép fel azon a színpadon, melyen nem ma jelenik meg először. Szédítő ívelésű, diadalmas művészi pályájának egyik állomása volt a húszas évek derekán a Pécsi Nemzeti Színház, ahol a fiatal művész már első fellépése alkalmával meghódította magának a közönséget.
Reményik Sándor halála, és a pécsi minaretről szóló verse a Pécsi Naplóban
A liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1941. október 25.-én gyászhírt közölt Reményik Sándor (1890-1941) haláról, mégpedig október 24.-i keltezéssel, a talányos P. P. J. monogrammal.
Partnereink
