Pécs | Hetedhéthatár
Archívum

Pécs

A választott címke 1171 íráshoz kötődik

Kiállítás 18-as karikával: A test ördöge Pécsett!

Az anyag, a test és a szellem kettősségét, a fájdalom és a gyönyör egymásba átcsapó, olykor alig-alig elválasztható állapotait, a bűn és erény filozofikus kérdéseit is felveti Győrffy László, Kis Róka Csaba és Szöllősi Géza kimondottan felnőtteknek szóló, közös kiállítása, amely szeptember 25-től látható a Pécsi Galériában.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 16. rész

Amikor megérkeztek a debreceni diadal után – amelynek díszes ünnepléséről a múlt rész végén számoltam be –, egy másik örömhír várta őket: a Pécsi Zeneegylet egyesülési szándékot jelentett be. Ez a lépés nagyon jónak látszott, már csak azért is, mert az ott működő zenekar az együtt-muzsikálás lehetőségét is közelebb hozta, amely különösen a közös föllépésekkor jelentett előnyt.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 15. rész

Mit gondol a kedves (nyájas) olvasó, mi történt a bécsi diadal után? Aki arra tippel, hogy – „jó pécsi szokás szerint” – nagy volt visszaesés, az nyert! A következő pár év a személyes torzsalkodás, a szakmai visszaesés, a kibontakozás-keresés jegyében telt el. Elsőként az első- és a másod karmester jogköreit csorbította meg a választmány oly módon, hogy nem állíthatták össze a hangversenyek műsorát, és nem ők vehették föl a dalárda működő tagjait – a vezetők akarata ellenére.

Pálmay Ilka – Kinsky grófné –, a „Földiekkel Játszó Égi Tünemény” diadalútja Pécsett 1902 január végén – 3. rész

Ha megvonjuk az eddigi „mérleget”, amikor a kora külföldön és itthon is csodált primadonnája 1902. január végén végre az 1780. óta szabad királyi városunkba, Pécsre érkezett, és itt egy „fölfordult dunántúli metropoliszt” talált, amelynek színház-szerető polgárai mindnyájan őt akarták csodálni az 1895. október 5.-én megnyitott csodaszép színházunkban, illő lenne megemlékezni arról, ki is volt ő.

Az automobilitás forradalma és hőskora Pécsett

A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése.

Az Ezüstcsillanás évad az elmélyülés és öröm évada

Kivételes évadot indít a Pannon Filharmonikusok ebben a különleges évben. 2020 decemberében tíz éve, hogy megnyílt a Kodály Központ, a zenekar otthona, 2021-ben pedig hazánk egyik legrégebbi együttese, az 1811-ben alapított Pannon Filharmonikusok a 210 éves jubileumát ünnepli majd.

Adáshiba a Pécsi Harmadik Színházban

A Pécsi Harmadik Színház 2020. szeptember 7-én mutatta be Szakonyi Károly legtöbbet játszott komédiáját, az Adáshibát a Jászai-díjas Vincze János rendezésében. A napjainkban (is) oly aktuális műben Bánky Gábor (Bódog), Dévényi Ildikó (Bódogné), Kulcsár Viktória (Vanda), László Csaba (Dönci), Tamás Éva (Saci), Tatai Gergő (Imrus), Fábián Gábor (Emberfi) és Krum Ádám (Szűcs úr) nyújt emlékezetes alakítást.

Jön a tizedik Zeneszüret Fesztivál!

Az ősz indulásával a Zeneszüret sem maradhat el! Idén ismét kihagyhatatlan, ingyenes szabadtéri nagykoncertek várják az érdeklődőket szeptember 10-13. között Pécsett. A nyitókoncerten a Cotton Club Singers énekegyüttes legnagyobb slágereit adja elő a Mendelssohn Kamarazenekarral közös estjén. A fellépők között köszönthetjük még a Szegedi Szimfonikus Zenekart és Magyar Állami Operaház művészeit.

Pálmay Ilka – Kinsky grófné –, a „Földiekkel Játszó Égi Tünemény” diadalútja Pécsett 1902 január végén – 2. rész

Kezdjük az alcímmel. Meg kell állapítanunk, hogy kivételesen az akkori sajtó hibásan írt grófnőt. Királynő-királyné, hercegnő-hercegné, grófnő-grófné, bárónő-báróné párosítás első szava röviden azt jelenti, hogyha az illető hölgy „saját jogon” (születése-származása által) gyakorolja méltóságát, a második tag pedig a férfi-méltóság feleségét jelenti.

„Vigyázat, csalok!” – Rodolfo-kiállítás nyílik Pécsett

Több nemzedék emlékszik a legendás figyelmeztetésre: „Vigyázat, csalok!”. Gács Rezső (1911-1987), avagy sokkal ismertebb művésznevén Rodolfo legendássá vált mondatával a figyelemfelkeltésen túl arra a paradoxonra hívta fel a figyelmet, hogy minden csak illúzió. Pécsett augusztus 28-ától a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely vándorkiállítása idézi fel a világhírű bűvész személyét és művészetét.

Pálmay Ilka – Kinsky grófné –, a „Földiekkel Játszó Égi Tünemény” diadalútja Pécsett 1902 január végén – 1. rész

Az ungvári születésű Pálmay (Petráss, Pálmai) Ilka (Ilona, 1859-1945) 1902-re már bőven rászolgált a Csokonai-idézetes jellemzésre. Tüneményes pályáját ugyanis fiatalon, 1875-ben kezdte Kassán, majd Eperjes, Szatmár, Kecskemét, a fővárosi Népszínház, Kolozsvár, Bécs, majd ismételten a Népszínház következett a sorban.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 14. rész

Haksch Lajos sokat idézett könyvében – a Negyven éves Pécsi Dalárda története (1862-1902) – a következő, 1879-es nagy eseményt így vezette be „A Pécsi Dalárda Bécsben” című epizódban

B oldal

Doboviczki Attila és Hizsnyik Dénes egyidőben, a kilencvenes évek elején kezdték meg tanulmányaikat a Pécsi Tudományegyetem jogelőd intézményében. Míg Doboviczki bölcsészként végzett, Hizsnyik a Művészeti Karon folytatta tanulmányait. Pályájuk, barátságuk töretlen maradt az idők során: számos művészeti akciót valósítottak meg együtt, de külön-külön is aktív művészeti munkásságot tudhatnak magukénak.

Üres tér – Posztkarantén tárlat

A Pécsi Galéria a karantén hónapjai alatt üresen állt. Az UTAK című kiállítás bezárt, újabb nem épülhetett. Mígnem a galéria üzemeltetői kitaláltak egy módszert: meghívtak hetente egy-egy művészt, hogy a rendelkezésre álló térben és a rendelkezésre álló alapanyagok, eszközök felhasználásával hozzanak létre a galériában egy-egy installációt. Így az alkotók egymástól elszigetelve, a járványügyi előírások maximális betartásával, de mégis dolgozhattak, és megvalósulhatott egy új kiállítás.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 8.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.



Archívum

Hirdetés