Pécs
Elhagyott illúziók – Gyenis Tibor alkotásai
2020. július 2-án, csütörtökön 17.00 órakor nyílik a Modern Magyar Képtárban Gyenis Tibor kiállítása, Elhagyott illúziók címmel.
Covid 19
A koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet elmúltával a Nick Galéria újra megnyitotta kapuit. Az elmúlt hónapok kényszerű karanténját mindenki különféleképpen élte meg. A galéria munkatársai kíváncsiak voltak arra, hogy a magyar képzőművészek számára mit jelentett ez az időszak, hogyan hatott, ha hatott munkáikra.
A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 11. rész
Az 1874. év nyara a Kolozsvári Országos Dalosversenyre való indulás, és az azon való szereplés jegyében telt el. A dalárda akkori elnöke, Bánffay (Baumholczer) Simon (1819-1902) mellett még legalább 20 pártoló tag is elutazott a nevezetes versenyre. Verseny-daluknak az ilyen alkalmakkor már többször megszólaltatott Engeszer (Engesszer, Engesser) Mátyás (1812-1885): Szerettelek című férfikari kórusművét választották.
Őszi programkavalkád, körvonalazódó 2021-es évad és újranyitás
A Kodály Központot leggyakrabban élettel megtöltő szervezetek, a Zsolnay Örökségkezelő NKft., a Pannon Filharmonikusok és a Filharmónia Magyarország a koronavírus okozta helyzethez alkalmazkodva közös erővel dolgozik azon, hogy közönségük ne maradjon le a vágyott kulturális élményekről. Emellett június 10-étől újra kinyit a Kodály Központ jegypénztára, amit a látogatók a saját biztonságuk érdekében előzetes regisztrációval és profi beléptetéssel kereshetnek fel.
RESTART – a pécsi kiállítóterekben
Milyen érdekességeket rejt a Pécsi Galéria több mint 40 éves múltja? Izgalmas lenne bepillantani a nagy művészek műtermeibe? Milyen kiállítások várják a látogatókat Pécsett? Mindez kiderül a pécsi galériák RESTART programjából. Végre újraindul az élet, bár a pécsi galériákban a pandémia idején sem szünetelt a munka.
Jászai Mari vendégszereplése Pécsett 1905 februárjában
Az ászári születésű, hihetetlen szegény sorból magát kemény munkával, sok szenvedéssel fölküzdő színészzseni, az őstehetségű Jászai (Krippel) Mari (Mária Anna, 1850-1926) szintén szeretett városunkban vendégszerepelni, és Pécs is hálás volt a korszakalkotó tragika vendégszerepléseinek. Most az 1905. február derekán történt ittlétét elevenítjük föl egy jelentős pécsi újság írásainak tükrében.
Már tudható a 2021-es Zsolnay Fényfesztivál dátuma!
A koronavírus okozta helyzet miatt a 2020 nyarára tervezett pécsi Zsolnay Fényfesztivál eredeti formájában sajnos nem tud megvalósulni. A szervező Zsolnay Örökségkezelő NKft. munkatársai az elmúlt hetekben azon dolgoztak, hogy ne hagyják kialudni a fényt és kihozzák a helyzetből a legtöbbet.
Nagy Endre látogatása Pécsett 1936 nyarán
A Pécsi Napló 1936. augusztus 26.-ára dátumozott, 27-én megjelent, Bertalan Cornélia által „jegyzett” interjúját olvashatták az érdeklődők „Nagy Endre dicséri a Mecseket és a pécsi kosztot” címmel. (Ebben az időben korántsem volt magától értetődő egy vidéki lapnál újságírónő jelenléte.) Azt nem tudtuk meg, milyen alkalomból járt városunkban Nagy (Grósz) Endre (1877-1938), a „kabaré királya”.
Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 4.
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.
Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 3.
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.
Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 2.
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.
A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 10. rész
Amint azt az előző részben olvasták, az 1872. évi nagyváradi országos dalosversenyre a központi meghívás megérkezett, és azt minden, magára valamit is adó dalos egyesületnek – különösen a sikeres pécsinek – el kellett fogadnia. Természetesen a választmány egyhangúan megszavazta ezt, és egyben kijelölte az induló dalosokat, Wachauer Károly (1829-1890) l. karmester vezetésével. akiket ezúttal elkísért Bánffay Simon (1819-1902) elnök is.
Elhunyt Pandur József
Pandur Józseffel való ismeretségemet Gebauer Ernőnek köszönhetem. L. Csépányi Katalinnal, Márkus Istvánnal és több barátunkkal, köztük festőművészekkel, tanárokkal, művészettörténészekkel 2012-ben szerveztük meg a Gebauer Ernő Emlékévet.
Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 1.
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.
A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 9. rész
Az 1871-es évben az alapszabály szerint négy hangversenyt rendeztek, az adventi időszakban vasárnaponként pedig ismét négy kamarahangversenyt. Ez utóbbiaknál bérletet is hirdettek. Ezt követően szilveszterkor a szokásos tréfás óév-búcsúztató összejövetelre került sor a Hattyú-teremben, telt ház előtt.
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások