Pécs
A Pécsi Harmadik Színház februári műsora
A Pécsi Harmadik Színház februári kínálatában a teátrum sikeres előadásai közül többet is megtalálhatnak a nézők.
Elődök és pályatársak
A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése.
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 39. rész
A jó tollú Haksch Lajos (1862-1939) sokat idézett könyvében számtalanszor írt ékes szólóan természeti képeket egyes fejezetek bevezetőjében. Amikor erről a két évről szóló részt vezette be, ismét így tett. Lássuk: „A nagy természetnek évszakokra osztott rendjét ismétli, másolja minden, ami az örök természettől való: az emberélet sajátságos négy szaka, a nagy természet e bámulatos kópiája, végzetszerüleg (sic!) találja új másolatát mindabban, ami embertől való. Az összes intézmények életfolyása folytonos változásait tükrözteti a tavasznak, nyárnak, ősznek és télnek.”
Eleven éjszaka
Napjaink ünnepelt dráma- és forgatókönyvírója, az ír Conor McPherson 2013-ban New Yorkban az év legjobb drámájának választott műve, az Eleven éjszaka látható sztárszereposztásban a Pécsi Harmadik Színházban január 16-án és 17-én.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 35.
Városunk akkori párton kívüli politikai napilapja (amint azt a „Baranya megye sajtó-bibliográfiája 1832-1984” című, Surján Miklós /1933-2012/ főkönyvtáros, könyvtár igazgató szerkesztésében, a Baranya Megyei Könyvtár és a Pannónia Könyvek 1992. évi kiadásában megjelent kötetéből megtudhatjuk), a Pécsi Közlöny (1894-1911) 1903. január 3.-i számának „Színház és művészet” rovatában a következő, „Tündérlak Magyarhonban” című írás látott napvilágot.
Retró Pécs – Ahogy én láttam
2022. február 17-én nyílik barátunk és szerzőtársunk, Dr. Antos Árpád fotókiállítása a PKK Apáczai Művelődési Házban, Retró Pécs – Ahogy én láttam címmel. Dr. Antos Árpád a Mecseki Fotóklub tagjaként már az 1950-es évek óta készít fényképeket a városról. A PKK Apáczai Művelődési Ház kiállításán ezekből a fotókból mutat be válogatást.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 34.
Ebben a részben azt a megoldást választottam, hogy egy év (mégpedig az addigi évszázad utolsó éve) egy hónapjának jelentősebb teátrumi eseményeit közlöm. A most következő idézet legalább két szempontból méltó a dokumentálásra. Az egyik maga Somogyi Károly (1845-1908) személye, aki nálunk is betöltötte a színészi mellett a színigazgatói tisztet. A másik pedig az az igény, hogy bemutassam – kitekintvén a pécsi teátrumi élet kulisszái mögül – az akkori magyar vidéki színi élet helyzetének egyik meglehetősen fontos szeletét, rávilágítván az akkor még meglévő (!) pozsonyi (pressburgi) magyar-német, a színházi életben szintén jelentkező ellentétekre.
Pécs hetedszer csap a húrokba!
2022. január első hétvégéjén újra megrendezik a Made in Pécs fesztivált, a pécsi zenekarok fesztiválját. A hetedik alkalommal lebonyolításra kerülő fesztivál célja, hogy műfajtól függetlenül, professzionális körülmények között bemutatkozási lehetőséget biztosítson Pécs összes zenekarának.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 8. rész
A Kádár-rendszer föllépése a „gaz ellenforradalmárok és fasiszták” ellen – a Dunántúli Naplóban, 1956. november-decemberben „Fogjon össze végre minden magyar” – avagy előbújik a patkánylukból a bolsi pécsi propagandafirkász, Mészáros Ferenc A Dunántúli Napló 1956. november 10.-i számában egy, a későbbi években oly sokszor szereplő „újságíró”, Mészáros Ferenc lépett a színre a fenti című álszent […]
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 38. rész
Az 1894-es év egy nagyon rangos hangversennyel kezdődött: március 11-én az akkori Kert (a mai Dischka Győző) utcai tornacsarnokban Gioachino Rossini (1792-1868): Stabat Mater című oratóriumát szólaltatták meg a női énekiskolával, műkedvelő zenészekkel és a Pécsett állomásozó 52. gyalogezred zenekarával közösen. A megismételt előadás azonban már anyagilag nem volt olyan sikeres, mert egyszerűen kevesebb hallgató jött el a vártnál.
10 éves a Rózsaszín Zsolnay Kiállítás – izgalmas programmal ünnepelhetünk!
Tíz éve nyílt meg a Zsolnay Kulturális Negyedben a Rózsaszín Zsolnay kiállítás, Winkler Barnabás gyűjteménye. Ez idő alatt összesen 161 644 látogató csodálta meg a tárlatot. A jubileumot ünnepelve könyvbemutatót tartanak a gyűjtő, valamint Kálid Artúr színművész és Winkler Orsolya hegedűművész részvételével.
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 37. rész
Ez az év Hoffer Károly (1840-1921) ünneplésétől volt hangos. Az év azonban tavasszal egy szomorú országos katasztrófa-hullámmal kezdődött. Veszprém, Sármellék, Zomba vidékén tűzvészek tomboltak, nagy volt az anyagi kár, így megindult az országos gyűjtési mozgalom. Ebből dalárdánk sem maradhatott ki.
A Pécsi Harmadik Színház januári műsora
A Pécsi Harmadik Színház legújabb produkciója, az ÁJLÁVJÚ című musical a férfi-női kapcsolat örök témáját járja körül az első randevútól a házasság, a gyermeknevelés és a válás nehézségein át egészen az elmúlásig – megannyi vicces, szívbemarkoló, vagy épp groteszk, de mindenképpen ismerős helyzet tükrében. A sok helyütt játszott off-Broadway musical közel 60 szereplőjét 4 színész: Stubendek Katalin, Kusnyér Anna, P. Petőcz András és Götz Attila kelti életre.
Képletek és kalandozások
A pécsi Modern Magyar Képtár állandó kiállítása – mely a magyar képzőművészet történetét a Nagybányai Iskolától napjainkig remekművekkel mutatja be – mellett látható Lantos Ferenc több mint 150 művet, az életmű széles spektrumát megjelenítő időszaki kiállítása. A Janus Pannonius Múzeum Képző- és iparművészeti osztályának gyűjteményében lévő, illetve a művész által Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának ajándékozott alkotásokon túl számos magángyűjteményből kölcsönzött mű is látható a tárlaton, bemutatva Lantos Ferenc nemzetközileg jelentős életművét, s az életmű különböző korszakainak formai és ábrázolás-technikai gazdagságát, variációs sokféleségét.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 33.
A korszak neves helybéli napilapja, a Pécsi Figyelő (1894-1902, fejlécén a „politikai napilap” szöveg volt föltüntetve) 1897. január 30.-i számának „Hírek” rovatában, 1897. január 29.-i dátummal keltezve „Színházi történet” címmel, Tóth Dezső tollából vers látott napvilágot. Itt közlöm ezt a poémát azzal a technikai megjegyzéssel, hogy a versszakok sorait praktikus okokból egybeírtam ugyan, de a nagy betűk egyben a sorkezdést is jelzik.
