Az 1930-as, 1940-es évek egyik méltán ünnepelt „dívája” volt Muráti Lili (Teodóra Aurélia, 1911-2003), Vaszary János (1899-1963) színész, színigazgató, rendező, színműíró későbbi felesége (1941-től).
Az idén 50 éves pécsi Vasarely Múzeum megújult, és Victor Vasarely születésének 120. évfordulóján ismét megnyitotta kapuit. Az 1976-os megnyitót megidéző ünnepségen a művész unokája és dédunokái is jelen voltak.
A dél-franciaországi táj és a modern művészet találkozása elevenedik meg a Pécsi Galéria falai között. 2026. április 10-től a nagy múltú, aix-en-provence-i Fontaine Obscure fotóegyesület mutatkozik be a nagyközönségnek.
A nagyhírű Pécsi Dalárda az 1926. évi márciusi hangversenyén fönnállásának és működésének újabb jelentős állomásához érkezett, amelynek személyes vonatkozása volt, mégpedig nem is akármilyen: dr. Boldis Dezső főkarmester 50. alkalommal dirigálta az ismét az ország elsői között nyilvántartott többszólamú vegyeskarát.
Rendhagyó street art projektet indított Pécsett a Tettye Forrásház Zrt. A víz világnapján öt pécsi tűzcsap művészi festést és ezzel történetet kapott: színek, minták, Vasarely inspirálta forma, Zsolnay-motívumok, tigriscsíkok kerültek a szerelvényekre a város forgalmas pontjain.
2026. március 20-án adták át Pécsett az Emberség-díjakat. Olyan személyek részesültek az Emberség Erejével Alapítvány elismerésében, akik önzetlenül, szívvel-lélekkel, kedvtelésből tesznek azért, hogy jobb legyen mindannyiunk élete. A díjat magánszemély kategóriában Heindl Péter, civil közösség kategóriában a Közelítő Egyesület – Pécsi Kosárközösség csapata kapta.
Ha mecsekalji városunk egyik világhírű fia, Ernster Dezső operaénekes (1898-1981) ragyogó életpályáját összegezzük, pécsi gyökereire lehetük büszkék először. A pécsi zsidóság 1848-tól egyre jelentősebb szerepet játszott városunk életében, és ebből nem maradhatott ki a kultúra sem.
A divat fényei címmel ma nyílik meg Szipál Márton fotókiállítása Pécsett az m21 Galériában.
Ha a Tettye 19. század végi és 20. század eleji történéseiről beszélünk, írunk, elmélkedünk, Reéh György (1862-1932) személye megkerülhetetlen.
Szakmai körökben sokan sokszor hivatkoznak rá, ezért érdemes ezt a névsort a szélesebb közvélemény elé tárni. Sokakat érdekel ugyanis a városunkban, a vármegyénkben, hogy helyi történelmünk során mikor kezdődött el, és kik érdemelték ki ezt a dicsőséges titulust. Erre vállalkozott a liberális „Pécsi Napló” hasábjain, 1936. március 19.-én dr. Vörös Márton, a városi törvényhatóság főlevéltárnoka – a későbbi levéltárigazgató –, amikor ezt az írását közzétette.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
