Pécs Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Pécs

A választott címke 1390 íráshoz kötődik

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 46.

Pécsi Figyelő 1895. október 1. „ – (A színügyi bizottság ülése.) Ma délután tartotta a színügyi bizottság a színház megnyitása előtt utolsó ülését, melyen a bizottsági elnök beszámolt a budapesti küldetés eredményéről. Eljövetelüket megígérték Dániel (Ernő) kereskedelmi miniszter és Perczel (Dezső) belügyminiszter, utóbbi családjával együtt. Wlassich (Gyula) kultuszminiszter – és pedig családos – szintén megígérte, hogy eljön az esetre, ha az egyházpolitikai vita a képviselőházban csütörtökön véget ér, minthogy pedig ma kapott távirati értesülésünk, ez a vita már ma befejezést nyert, Wlassich (Gyula) is okvetlenül jelen lesz a megnyitáson, sőt nem lehetetlen, hogy Bánffy (Dezső) miniszterelnökhöz is lesz szerencsénk.

Ütős programokkal vár Pécsett a Múzeum Utca Plusz!

Összművészeti kavalkád veszi birtokba a pécsi Káptalan utcát augusztus 18-21. között, a Múzeum Utca Plusz keretében! Fellép többek között Beton.Hofi, Ohnody, I Am Soyuz, az Óperentzia, míg az irodalmi vonalat olyan neves színészek képviselik, mint Wunderlich József, Für Anikó, Csákányi Eszter és Hajdu Steve. A programok többsége ingyenes!

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 45.

Azért válogattam ennek a hónapnak színházi híreiből – amelyeket még nem közöltem az előző részekben –, mert illusztrálták azt a szervezési munkát, amely ezt a városunk kultúrtörténetében fontos szerepet játszó intézmény megnyitását megelőzte. Már többször idéztem városunk akkori vezető politikai napilapjából, a Pécsi Figyelőből (1873-1902) színházi témájú cikkeket, most is ezt teszem.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 44.

A liberális Pécsi Napló (1892-1944) az 1944. január 4.-i számában, annak is a „Színház” rovatában, a talányos „K” aláírással, január 3.-i dátumozással, „IV. Henrik” főcímmel, „Pirandello bemutató a pécsi színházban” alcímmel kritika jelent meg az előadásról. Ezt idézem most. „– Az élete alkonyára világhírűvé lett Pirandello egyik legismertebb tragédiáját, a IV. Henriket mutatta be hétfőn este a pécsi színház.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 43.

A Pécsi Napló (1892-1944) 1938. február 27.-i számának „Színház” rovatában „Díszelőadás Pécsett, a Nemzeti Színház 100 éves fennállásának alkalmából” címmel értékes tudósítás, színházi értékelés jelent meg. Idézzük föl, mert érdemes rá.

„Múlt év augusztus 22.-én múlott 100 éve, hogy a nemzet színházában, a budapesti Nemzeti Színházban (sic!) először borult fényárba a rivalda. Száz éve múlt, hogy a nemzet áldozatkész összefogásának eredményeképpen a magyar szó méltó hajlékot kapott, és a budapesti Nemzeti Színház megnyitotta kapuit. Grassalkovich herceg bocsátotta rendelkezésre a telket, és országos gyűjtéssel hozták össze az építési költségeket.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 42.

A századvég 1873-tól neves politikai, közgazdasági, valamint vegyes tartalmú ellenzéki helyi heti közlönye, majd 1894-től politikai napilapja, a Pécsi Figyelő 1897. január 24.-i számának vezércikkében egy hosszú és tartalmas eszmefuttatás jelent meg  az első oldalon „Színház mint kultúr intézmény” címmel, 1897. január 23.-i keltezéssel. Idézzük ezt teljes terjedelmében.

Mintegy százezren úsztak fénymámorban Pécsett

Káprázatos fényünnepet varázsolt Pécsre a VI. Zsolnay Fényfesztivál július 7-10. között! Az ország első és egyetlen fényfesztiválján megközelítőleg 100.000 látogató esett egyik ámulatból a másikba. A világ legjobb fényművészeinek versenyén spanyol győzelem született.

Hasznos információk a Fényfesztiválhoz

Csütörtökön indul Pécsett az év legragyogóbb eseménye, a Zsolnay Fényfesztivál! Összefoglaltuk a legfontosabb praktikus tudnivalókat, amelyek segítik, hogy kényelmesen élvezzük a fesztivált!

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 41.

A második világégés közepette a pécsi színházi élet akkori eseményeiről a keresztény-konzervatív szellemiségű Dunántúl (1911-1944) is rendszeresen beszámolt. Így történt ez 1944. január 4.-én is, amikor „A Szilveszter esti kabaré” című cikket tették közzé a talányos „–ó-„ aláírással.

Japán tárlat nyílik a Zsolnay Múzeumban

Lüszterlepkék és mázmadarak címmel időszakos kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Zsolnay Múzeum japán gyűjteményéből, a Zsolnay-japonizmus témakörben június 23-tól. A Dénes Mirjam kurátor által összeállított tárlat a „Zsolnayak Japánjára” koncentrál: feltárja a gyár és a család gazdag japán tematikájú forrásait, bemutatja a „kölcsönzés”, „átértelmezés” és „újragondolás” folyamatait, és vázolja, hogyan formálta a gyár és vevőköre ízlésvilágát a japán művészet befogadása.

Sztárfellépőket és szabadtéri mozit hoz a Sétatér Fesztivál

Vérbeli fesztiválhangulat költözik a pécsi belvárosba a Sétatér Fesztiválon június 22-26. között, amit olyan fellépők garantálnak, mint az Anna & The Barbies, a Besh o Drom, a Ganxsta Zolee és a Kartel, valamint az Anima Sound System. Újdonság, hogy szabadtéri mozi is debütál a fesztivál levezetéseként.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 49. rész

Haksch Lajos (1862-1939) krónikásunknak hála, fáradhatatlan gyűjtőmunkája, szakértelme, értékes jelenléte eredményeként megtudunk minden fontosat arról, ami a kor egyik első magyar férfi kórusának életét jellemezte az első negyven évben

Pécsett láthatók a váci domonkos kripta kincsei

Különleges és semmilyen szempontból nem hétköznapi kiállításnak ad otthont 2022. június 9-étől a JPM Néprajzi Osztálya. A váci Tragor Ignác Múzeum időszaki kiállítása a 18. század barokk emberének – polgár, nemes, hivatalnok, katona, férfi, nő, gyermek – életéről és haláláról kíván képet adni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a halállal kapcsolatos képünket megváltoztassa.

„Pécs város virágárusa”, Jandó László Gábor emlékére (1963-2022)

Én is jól ismertem, mindenki jól ismerte, és sokan szerettük. Jelentős közéleti személyiség volt, ami abból is látszik, hogy külön életrajza van az interneten. Annak tájékoztatására, aki ezt nem ismerné, fölidézem tartalmas életét ezeknek az adatoknak az alapján.

Street Art – Bergen

Norvégiát leginkább lenyűgöző fjordjairól és az utóbbi évtizedekben hatalmas olajkészletéről ismerjük. Ez a skandináv ország azonban jóval több ennél – pezsgő kulturális élet jellemzi a nagyobb városokat, mint Oslo vagy Bergen, zenei és más művészeti fesztiválokkal találkozhatunk egész évben.



Archívum

Hozzászólások

DISQUS