Szépirodalom - próza Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Szépirodalom – próza

Írások a rovatban: 2820

Álomnapló (részletek) – 59.

Szerencsejátékot játszom, a nyereményben bízva, hogy nagyobb összeggel segíthetem fiaimat anyagi gondjaik megoldásával. Füstös teremben rosszarcú férfiak és nők közé vegyülök, nézem, mit csinálnak. Az itt a piros, hol a piros csalójátékra emlékeztető játék folyik. Tízezer forint ellenében tíz borítékból hármat nyithatok fel és milliós összegeket nyerhetek.

Aktuálpolitika

Bár még dúl a járvány, újdonságok dolgában nem szűkölködünk. Még csak kocsmába, moziba, kenyérboltba se kell elmenned, együltödben, kábelen kapod a legkülönfélébb híreket. Mert aszongya a Rendcsináló „Újra kell számolni mindent, nyessünk ki innen és ragasszuk túlnan, a kutyafáját!”.

Irma néni listája

Kocsis Irma már rég elfeledte, hogy cukros. Ezért nagyon boldog volt, mikor kihalászta a dobostortát a kukából. Igaz, lapos volt a szalaggal átkötött díszcsomag, mert valaki ráülhetett a villamoson; talán azért is került ide a méltatlan társaságba.

Légy kedves!

A kilencvenes évek elején még minden a régi volt a Mecseken, leszámítva, hogy az úttörővasútból gyerekvasút lett, a vidámpark pedig már – harsogó zene ellenére – a hanyatlás útjára lépett. Az állatkert is látott már jobb napokat, viszont csimpánzoktól hemzsegtek a szűk ketrecek.

Álomnapló (részletek) – 58.

Ellenőrzést tartanak a pénzügyesek az iskolámban. Sajnos 1,3 millió forint hiányt állapítanak meg a dokumentumok átvizsgálása után a pénztárban. Lázasan keressük a számlákat, próbáljuk felidézni, mit is vásároltunk az utóbbi hónapokban, ám egyetlen számlát sem találunk. Igencsak szorult helyzetbe kerültünk.

Válasz

Voltam katona, kellett lőni is.
Tudok lőni, igen, de állatra soha
nem lőnék. Intelligensebbek
az embernél. Nem hiszem el, hogy
kitaláltak minket. Egy jó szándék…

Főtt csülök

Délután négy óra elmúlt, amikor Sipos Ferenc az irodában magához vette kis táskáját. Ebben voltak az iratai, pár cetli üres papír, hátha fel kell jegyezni valamit. Meg az íráshoz egy piros színű golyóstoll. A pénztárcáját mindig a nadrág jobb zsebében hordta, a balban pedig egy szépen összehajtott zsebkendő lapult.

Péntek, tizenharmadika

Vészjósló. Nem tudom, miért, mikortól tartják annak. Ilyenkor jobb volt, ha a bátyám semmihez sem fogott hozzá, sehova nem ment, nem döntött, nem mérlegelt. Mitől, mitől nem – sokféleképpen lehet magyarázni –, de ezek a „babonás” számok, időpontok valóban ráülnek egy-egy emberre.

Levélmozaik egy ismeretlen ismerősnek

Kedves M…ka! Köszönöm, hogy megtisztelt bizalmával, és engem szólított meg a konferencia több tucatnyi ismeretlen résztvevője közül. Köszönöm, hogy kéretlen vallomást tett élete drámájáról, amelynek ön az egyetlen – és megbocsásson, meglehetősen passzív – szereplője.

Álomnapló (részletek) – 57.

Egy utolsó órásnak tűnő terhes nő téved be hozzánk a harmadikra, kér, hogy engedjem be a mosdóba. Zöld ruházata koszos, zsírfoltos, adnék neki szívesen tiszta nadrágot, alsóneműt, sőt még egy dzsekit is, de óriás hasa miatt nem ér össze rajta egyik ruhadarabom sem. Tanácsolom, hogy vetkőzzön le, és a gépben kimosom a ruháit, aztán a radiátorokon megszáradnak, addig ő is tisztálkodhat nyugodtan.

Megéri?

Este hat óra. A nudista strandon már alig lézengett valaki. Az egyik medencében két fiatal nő meg egy középiskolás korú, vékony termetű srác lubickolt. – Mit csinálsz ma este? – kérdezte a barna hajú. Harmincéves volt, haja rövid, mozdulatai lágyak.

Bocsánatot kér

Megint valami baja van. Kimegy a konyhába sírni, azt hiszi, ott nem veszem észre, vagy talán pont arra játszik, hogy majd észreveszem, és megvigasztalom. Igen, valóban ez lesz, de arra még várnia kell. Először megnézem ezt a videót, ha már elkezdtem.

Karácsony Sanyi bátyával

Sanyi bátyával nagyon szórakoztató tud lenni minden, mert meséket ír és kicsit béna, így nagyon vicces, ahogy elront dolgokat. (Anya szerint kétbalkezes, ami nem is igaz, mert megvan az összes keze.) Sanyi bátya tehát délután jött karácsonyozni.

Az árny

Kora reggel lépett ki a hátsó kapun, alig múlt hat óra, még sötét volt.  Korán kellett otthonról indulnia, hogy időben kiérjen a kerület túlsó végén levő orvosi rendelőbe. Éppen arra gondolt, milyen kár, hogy ezen az oldalon nincsenek lámpák.

Álomnapló (részletek) – 56.

Egyik felsős osztályba igyekszem órára. A tanterem ajtajában néhány nagyobbacska fiú vár rám, az egyik egy naplót nyom a kezembe, azzal, hogy az osztályfőnökük küldi nekem, meghagyta, hogy tanítás végén tegyem vissza a naplótáskába a helyére. A „küldöttségnek”megköszönöm a fáradozást, majd elküldöm őket órára. Nagy bajt sejtek ezzel a naplóküldéssel, még a tanóra előtti néhány másodpercben kinyitom a haladási naplót, egyre izgatottabban lapozom, pánik tör rám, mert szeptembertől nem írtam be a tananyagot és már december van.



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS