A Ludwig Múzeum szeptember 6-tól november 24-ig megtekinthető Fordított tárgyak című kiállítása számos kérdést vet fel, melyek a tárgyak akár hétköznapi, akár művészeti státuszától kezdve a művészeti intézményrendszer működéséig sok témát és szakterületet érintenek.
2024. október 13-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában az „Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain” című kiállítás. A nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét bemutató kiállítás olyan egyedi és sokszorosított grafikákat, albumokat mutat be, melyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg, narratív, figuratív, sokszor képregényszerű formában.
Korábban hírt adtunk róla, hogy 2024. május 18-án megnyílt a Ludwig Múzeumban a Kis magyar kockológia – a modernitás hajlékai a Kádár-korszakban című kiállítás. A tárlat alapgondolata egy mindannyiunk számára ismerős, csaknem hétköznapi építészeti jelenség, a jellegzetes kockaház, az úgynevezett Kádár-kocka mint a modernizáció architekturális kifejeződésének megjelenítése.
A Petőfi Irodalmi Múzeum 70 éves működése alatt fényképész-generációk váltották egymást, alakítva az irodalom vizuális tablóját. A halandóság törékeny arcai fotókiállítás második része, A múzeumi fényképészek íróportréi ezeknek az évtizedeknek napi munkájába ad betekintést, amely a műtárgy-felvételek, reprodukciók készítése, kiállítások és irodalmi események, helyszínek fényképezése, kiadványok anyagának fotózása mellett írói arcképek megörökítését jelentette.
A 20. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakjának, Anna Margitnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria. A szeptember 1-ig megtekinthető nagyszabású, kétszázhúsz műalkotást – festményeket és grafikákat – felvonultató kiállítás minden korábbinál teljesebb képet ad a 20. század legnehezebb periódusait megélő alkotóról. A Bartók Tavasz keretében megvalósuló tárlat a művész első életmű-kiállítása.
Erik Johansson fotográfus, vizuális művész. 1985-ben született Svédországban, jelenleg Prágában él. Alkotásain szürreális világokat jelenít meg; számára a fényképezés nem a pillanat megörökítését jelenti, hanem egy-egy előre kigondolt terv, elképzelés megvalósítását. Arra törekszik, hogy egyetlen, valósághű kép segítségével történetet meséljen el, még úgy is, hogy az adott kép lehetetlennek tűnő elemeket tartalmaz.
Keserü Ilona, Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész és grafikus, a kortárs magyar művészet megkerülhetetlen alakja, 2023. november 29-én ünnepelte 90. születésnapját. Ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Galéria a grafikai életműből – papíralapú műveiből, rajzaiból és sokszorosított grafikáiból – álló tárlattal tiszteleg a művész előtt.
Petri György (1942–2000) író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte.
Pino Daeni 1939. november 8-án született az olaszországi Bariban. Képeit laza, de pontos ecsetkezelés jellemzi, alkotásain legtöbbször feminin, romantikus nők és erős férfiak jelennek meg. Korának egyik legjobban fizetett könyvillusztrátoraként több mint 3000 könyvborítót, filmplakátot és magazin-illusztrációt készített.
Komoly kihívásokkal kellett szembenéznie annak a nőnek, aki a 20. század első felében filmkészítő szeretett volna lenni az Egyesült Államokban. Miközben a nők részt vettek az álomgyár nyersanyaggal való ellátásában, afelől nem lehetett kétség, hogy a termékek előállítói, vagyis azok, akik a kamera mögött foglaltak helyet, férfiak. Ruth Orkin (Boston, 1921. szeptember 3. – New York, 1985. január 16.) nem választhatta azt a pályát, amely iránt elhivatottságot érzett – legalábbis nem úgy, ahogy elképzelte –, és ez alapvető módon határozhatta meg fotográfiai munkásságát.
November 26-ig tekinthető meg a Mai Manó Házban Krász Kíra Dorottya kiállítása, Thought after Taught címmel. A művész munkásságában a fotográfia fizikai tulajdonságainak összjátékát kutatja: a forma és az anyag együttes hatását. Analóg technikával készített felvételeit fotográfiai technikák mellett ötvözi rajzolással, kivágással, montázzsal, valamint rétegeléssel.
A Szépművészeti Múzeum a párizsi Musée d’Orsay-val és a Musée de l’Orangerie-vel együttműködésben szeptember 22-étől nagyszabású Pierre-Auguste Renoir-kiállítást rendez, amely a festő alakábrázolásait állítja a középpontba. A francia impresszionista és posztimpresszionista korszak jelentős művészeit bemutató kiállítások után (Monet és barátai, 2003; Van Gogh Budapesten, 2006; Cezanne és a múlt, 2012; Cezanne-tól Malevicsig; 2021) ebben az évben Renoir életműve kerül fókuszba. A választást indokolja, hogy 2019-ben a múzeum, egy történelmi jelentőségű gyűjteménygyarapítás révén, megvásárolta a mester Fekvő női akt (Gabrielle) című kései remekművét.
Tücsökének címmel nyílt meg a közelmúltban megrendezett PécsLit Fesztivál keretében Fűkő Béla DLA szobrászművész kiállítása a pécsi Tudásközpontban. Az október 13-ig megtekinthető tárlat különleges módon ezúttal nem szobrokat, hanem kollázsokat, rajzokat vonultat fel. Az alkotásokon magyar írókat és költőket láthatunk. Az alábbiakban válogatást mutatunk be a kiállításon megtekinthető alkotásokból.
Májusban tartották Marosvásárhelyen a színművészeti főiskolások – Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet, a mai Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem – 50 éve végzett hallgatóinak találkozóját. Az eseményen barátunk és szerzőtársunk, Nászta Katalin is részt vett, személyes hangvételű tudósításban számolt be az eseményről. A találkozón korabeli felvételek is előkerültek, ezek közül osztunk meg olvasóinkkal néhányat.
Száznegyvenegy évvel ezelőtt, 1882. július 22-én született Edward Hopper amerikai realista festő, aki olajfestményei és akvarelljei révén vált ismertté. Hopper a hétköznapi témákból költői jelentéssel bíró csendes drámákat tudott ábrázolni, narratív értelmezéseket inspirálva. Képeinek jórészét a Whitney Museum of American Art őrzi.