A Walter Rózsi-villa 2025. május 15-ig megtekinthető kiállítása az 1930-as évek magyar iparművészetének gazdag világába kalauzolja a látogatókat. A bútorok, textilminták és csomagolástervek segítségével a magyar bútortervezés és grafika kimagasló művészeinek kreativitása, napjainkat is meghatározó vizuális hatása szintén megelevenedik, bepillantást nyújt az időszak modernista otthonaiba.
2024. október 10. és 2025. január 26. között tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű-kiállítása.
A Ludwig Múzeum szeptember 6-tól november 24-ig megtekinthető Fordított tárgyak című kiállítása számos kérdést vet fel, melyek a tárgyak akár hétköznapi, akár művészeti státuszától kezdve a művészeti intézményrendszer működéséig sok témát és szakterületet érintenek.
2024. október 13-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában az „Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain” című kiállítás. A nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét bemutató kiállítás olyan egyedi és sokszorosított grafikákat, albumokat mutat be, melyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg, narratív, figuratív, sokszor képregényszerű formában.
Korábban hírt adtunk róla, hogy 2024. május 18-án megnyílt a Ludwig Múzeumban a Kis magyar kockológia – a modernitás hajlékai a Kádár-korszakban című kiállítás. A tárlat alapgondolata egy mindannyiunk számára ismerős, csaknem hétköznapi építészeti jelenség, a jellegzetes kockaház, az úgynevezett Kádár-kocka mint a modernizáció architekturális kifejeződésének megjelenítése.
A Petőfi Irodalmi Múzeum 70 éves működése alatt fényképész-generációk váltották egymást, alakítva az irodalom vizuális tablóját. A halandóság törékeny arcai fotókiállítás második része, A múzeumi fényképészek íróportréi ezeknek az évtizedeknek napi munkájába ad betekintést, amely a műtárgy-felvételek, reprodukciók készítése, kiállítások és irodalmi események, helyszínek fényképezése, kiadványok anyagának fotózása mellett írói arcképek megörökítését jelentette.
A 20. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakjának, Anna Margitnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria. A szeptember 1-ig megtekinthető nagyszabású, kétszázhúsz műalkotást – festményeket és grafikákat – felvonultató kiállítás minden korábbinál teljesebb képet ad a 20. század legnehezebb periódusait megélő alkotóról. A Bartók Tavasz keretében megvalósuló tárlat a művész első életmű-kiállítása.
Erik Johansson fotográfus, vizuális művész. 1985-ben született Svédországban, jelenleg Prágában él. Alkotásain szürreális világokat jelenít meg; számára a fényképezés nem a pillanat megörökítését jelenti, hanem egy-egy előre kigondolt terv, elképzelés megvalósítását. Arra törekszik, hogy egyetlen, valósághű kép segítségével történetet meséljen el, még úgy is, hogy az adott kép lehetetlennek tűnő elemeket tartalmaz.
Keserü Ilona, Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész és grafikus, a kortárs magyar művészet megkerülhetetlen alakja, 2023. november 29-én ünnepelte 90. születésnapját. Ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Galéria a grafikai életműből – papíralapú műveiből, rajzaiból és sokszorosított grafikáiból – álló tárlattal tiszteleg a művész előtt.
Petri György (1942–2000) író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2024 | WordPress Theme by MH Themes
