Száznegyvenegy évvel ezelőtt, 1882. július 22-én született Edward Hopper amerikai realista festő, aki olajfestményei és akvarelljei révén vált ismertté. Hopper a hétköznapi témákból költői jelentéssel bíró csendes drámákat tudott ábrázolni, narratív értelmezéseket inspirálva. Képeinek jórészét a Whitney Museum of American Art őrzi.
Edward Hopper holland származású szüleinek biztos anyagi körülmények közé született fia volt. New Yorkban, egy viktoriánus stílusú házban nőtt fel nővérével, Marionnal, a Hudson folyó mellett. Rajztehetsége ötéves korában már megmutatkozott. Szülei festészeti szakkönyvekkel, folyóiratokkal, eszközökkel aktívan támogatták fejlődését. 1899-ben az amerikai realizmus egyik meghatározó alakja, Robert Henri lett a mentora. Hopper többször is járt Párizsban, ahol az impresszionista mestereket tanulmányozta. Tudatosan készült a festői pályára. Festményei közül elsőként a Sailing című alkotását adta el, 1913-ban, 250 dollárért. Filmstúdiók számára kezdett dolgozni, elsősorban plakátokat készített. Beleszeretett a moziba, egész életében készített különböző filmekhez reklámanyagokat. 1924-ben összeházasodott Josephine Nivisonnal, akit még diákkorából ismert. Hopper ekkor már sikeres festő volt. Josephine volt a festő gyakori modellje is. Hopper ekkor már évente több mint harminc képet adott el. Képeit jól megfizették, vették a galériák, sőt a múzeumok is. Hoppert legfőképpen az a két hely inspirálta, ahol ideje nagy részét töltötte: New York belvárosa, ahol 1913-tól 1967-ben bekövetkezett haláláig ugyanabban a lakásban élt és dolgozott a Washington Square-en, valamint Cape Cod, ahol 1934-től második otthont és stúdiót tartott fenn. Legjelentősebb művei az 1940-es évektől készültek.
Hopper a képzőművészet mellett a film- és fotóművészetre, az irodalomra és a populáris kultúrára is komoly hatást gyakorolt. Noir-realista képeit szemlélve olyan érzésünk támad, mintha egy film egyetlen képkockáját látnánk, az „előtte” és az „utána” közötti pillanatot. Belső tereket ábrázoló alkotásai az elidegenedés lenyomatai, a hétköznapi szituációk mögött szinte mindig felszín alatti tragédiák rejtőznek. Festményein a személyek mellett a tárgyak is mesélnek, valamint fontos szerepet játszanak a fények és az árnyékok is. Kovács Krisztán az Ectopolis oldalán a következőket írta a művészről: „Hopper művészetének kétségtelen csúcsa az Éjjeli baglyok című vászon, mely manapság már az egyik leginkább emblematikus amerikai képzőművészeti mű, és melyre, ha rápillantasz, a 40-es, 50-es évek film noirjaiban érzed magad, és szinte látod Humphrey Bogartot a puhakalapjában, és Edward G. Robinsont, ahogy alattomos ábrázattal a nyomozó becserkészésén töri a fejét, miközben a háttérben lágyan búg Lauren Bacall mélabús énekhangja.”
Az alábbiakban válogatást adunk Edward Hopper életművéből. Az időrendi sorrendben megjelenő képek forrása: wikiart.org.
Study of a Seated Woman (1899)
Bridge on the Seine (1909)
Sailing (1911)
Early Sunday Morning (1930)
Cape Cod Afternoon (1936)
Compartment Car (1938)
New York Movie (1938)
Office at night (1940)
Nighthawks (1942)
Hotel Lobby (1943)
Summer Evening (1947)
Conference At Night (1949)
Western Motel (1957)
Sunlight in a Cafeteria (1958)
Hozzászólások