A Pantone Intézet minden év decemberében hirdeti ki a következő évre vonatkozó „Év színét”. Az „Év színe” kiválasztását minden esetben a világban zajló történések, a mélyben meghúzódó társadalmi jelenségek ihletik. A szakemberek minden alkalommal olyan színt választanak, ami véleményük szerint a legjobban képes kifejezni az előttünk álló évet. A színválasztás mindemellett meghatározhatja a következő év lakberendezési, művészeti és divattrendjeit is.
Pécs főterén, a Széchenyi téren, a városháza bejáratával szemben áll egy kis toronyszerű építmény, a meteorológiai házikó. Ennek fordulatokban gazdag történetét foglalom össze a nyomtatott és internetes sajtóban megjelent cikkek, valamint a Mecsek Egyesület korabeli évkönyveinek felhasználásával készült írásom segítségével.
Az ÖBB tegnap jelentette be a 2026-os osztrák vasúti menetrendet. A bejelentés – gondolhatnánk – nem jelent semmi különöset, hiszen minden év decemberében Európa-szerte menetrendváltás szokott életbe lépni. Most viszont egy új korszak veszi kezdetét az osztrák belföldi és nemzetközi vasúti közlekedésében: megnyílik a Koralm-vasútvonal.
2025. szeptember 13-án mutatta be a budapesti Centrál Színház Molnár Ferenc: A testőr című darabját. Az előadás rendezője Ujj Mészáros Károly.
A 19. század utolsó harmadában Európa-szerte sorra épültek a vásárcsarnokok. Az időszakban példa nélküli népességnövekedés jellemezte a városokat, az utcai piacok és kisboltok már nem feleltek meg a tömegigényeknek, közegészségügyi és közbiztonsági problémák jelentkeztek. A növekvő vásárlóerő kiszolgálásának biztosítása és az említett gondok kezelése érdekében született meg a vásárcsarnok intézménye.
A pécsi Zsolnay Negyedben barangolva a sok szép pirogránit alkotás között láthatunk néhány drapp színű, máz nélküli szobrot is, melyek emberalakokat ábrázolnak, különböző mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, eszközöket a kezükben tartva. Utánajártunk a szobrok történetének.
Mielőtt a cím láttán bárki egy közelgő áprilisi tréfára gondolna, elárulom, nem az: a finn tangó létezik, és igen népszerű. Tudta, hogy a világ legrégebbi tangófesztiválját a finn Seinäjoki városában rendezik minden év júliusában?
A magyar kultúrtörténet egyik sarokköve a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épülete. Hat évtizeddel ezelőtt történt felrobbantását mind a mai napig nem tudta feldolgozni a magyar társadalom, noha egyre kevesebben élnek közöttünk, akik még járhattak a legendás épületben. Az előadásfotóktól eltekintve alig néhány felvétel maradt fenn a teátrumról.
Ma van március 8., a nemzetközi nőnap. Az ünnep gyakran kimerül abban, hogy a férfiak virággal, édességgel vagy valamilyen ajándékkal kedveskednek a hölgyeknek; a kereskedelem különféle akciókkal, kedvezményekkel csábít fogyasztásra. Ezek – az évtizedek alatt kialakult rituálék – csupán a felszínt jelentik, a valódi tartalom ez alatt húzódik. Ássunk a dolgok mélyére, és ismerjük meg a nemzetközi nőnap lényegét!
Aki az elmúlt években megfordult polgári repülőtéren, felfigyelhetett arra, hogy néhány repülőgép pilótafülkéjének ablakai körül jellegzetes fekete folt látható. Ez a megjelenés világszerte igen gyorsan több becenevet is kapott. Leginkább a Zorro-álarc terjedt el, de a Ray-Ban napszemüveg, a panda és a mosómedve is gyakori. Nem csak afféle vizuális effektről, vagy divathóbortról van szó, a megoldásnak komoly biztonságtechnikai és gazdasági előnyei vannak.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
