Kultúra, művészet
Elhagyott illúziók – Gyenis Tibor alkotásai
2020. július 2-án, csütörtökön 17.00 órakor nyílik a Modern Magyar Képtárban Gyenis Tibor kiállítása, Elhagyott illúziók címmel.
Covid 19
A koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet elmúltával a Nick Galéria újra megnyitotta kapuit. Az elmúlt hónapok kényszerű karanténját mindenki különféleképpen élte meg. A galéria munkatársai kíváncsiak voltak arra, hogy a magyar képzőművészek számára mit jelentett ez az időszak, hogyan hatott, ha hatott munkáikra.
Don Quijote a képzőművészet tükrében – 1.
A világirodalom egyik legtöbbet olvasott regénye, a Don Quijote nekem is kedves olvasmányaim közé tartozik. Nem csupán maga a történet, de azok a képzőművészeti alkotások is izgalmas kalandokat rejtegetnek, amelyek Cervantes szeretnivaló, anakronisztikus hősét ábrázolják. 2017-ben megjelentettem egy könyvet Don Quijote a képzőművészet tükrében címmel.
A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 11. rész
Az 1874. év nyara a Kolozsvári Országos Dalosversenyre való indulás, és az azon való szereplés jegyében telt el. A dalárda akkori elnöke, Bánffay (Baumholczer) Simon (1819-1902) mellett még legalább 20 pártoló tag is elutazott a nevezetes versenyre. Verseny-daluknak az ilyen alkalmakkor már többször megszólaltatott Engeszer (Engesszer, Engesser) Mátyás (1812-1885): Szerettelek című férfikari kórusművét választották.
Agócs Károly: A lélekmadár
Amint arról a Könyvkultúra 2020. június 11-i számában beszámoltam, Agócs Károly franciául megjelent novelláskötetét (Le chef-d’œuvre. Éditions Vérone, Paris, 2019) méltatva, egy francia kritikus ez év májusában a szerzőt „a magyar Borges”-ként említi. Ennek az elismerésnek kapcsán közlöm annak az előadásomnak rövidített változatát, amely Agócs első regényének, A lélekmadárnak bemutatásakor elhangzott.
Zrínyi 400
1620. május 3-án született Csáktornyán, délvidéki grófi családban a magyar barokk irodalom főalakja, költő-hadvezér-politikusa. Nem a könnyed, olaszos barokk stílus, hanem a fajsúlyos témák szerzője: Mátyás király életéről való elmélkedést ír, benne a nemzeti király alakját állítja példának a török uralmának alkonyán.
Esztergom, királyok városa
Kétszázötven évig, az államalapítástól a tatárjárásig volt Magyarország fővárosa. Esztergom országrészek határán fekszik, szemközt a párkányi sík már a Felvidék része, jobbról a Börzsönnyel az északi hegyek sora indul, háta mögött a Dunántúl. Maga Esztergom a hegyen, a hegyoldalban, a hegy lábánál épült.
Őszi programkavalkád, körvonalazódó 2021-es évad és újranyitás
A Kodály Központot leggyakrabban élettel megtöltő szervezetek, a Zsolnay Örökségkezelő NKft., a Pannon Filharmonikusok és a Filharmónia Magyarország a koronavírus okozta helyzethez alkalmazkodva közös erővel dolgozik azon, hogy közönségük ne maradjon le a vágyott kulturális élményekről. Emellett június 10-étől újra kinyit a Kodály Központ jegypénztára, amit a látogatók a saját biztonságuk érdekében előzetes regisztrációval és profi beléptetéssel kereshetnek fel.
RESTART – a pécsi kiállítóterekben
Milyen érdekességeket rejt a Pécsi Galéria több mint 40 éves múltja? Izgalmas lenne bepillantani a nagy művészek műtermeibe? Milyen kiállítások várják a látogatókat Pécsett? Mindez kiderül a pécsi galériák RESTART programjából. Végre újraindul az élet, bár a pécsi galériákban a pandémia idején sem szünetelt a munka.
„Szekszárdon születtem…”
Szekszárd ugyanúgy hét halomra épült, mint Róma városa. És ugyanúgy szép félkörben helyezkednek el ezek a magaslatok a Szekszárdi-dombvidék hírnökeiként, ahogy a hajdani világbirodalom fővárosa fölött a kilátópontok. Szekszárd több ezer éve szőlő- és bortermelő vidék, a domboknak talán a munkába baktató pincegazdák és a szorgos vincellérek adtak nevet.
A szegény kisgyermek és a Bús férfi panaszai között – 100 éve jelent meg Kosztolányi Dezső Kenyér és bor című kötete
Kosztolányi Dezső 16 évesen már publikált mint költő. Első kötetkísérlete, a Négy fal között (1907) után 1910-ben A szegény kisgyermek panaszai szereplírai hangütésével a szélesebb olvasóközönségre is rátalált. A Nyugatban Ady Új versek-kötetét keményen bírálta, miközben Ady a valódi élmény hiányát vetette az ő szemére.
Százhúsz éve nyílt meg a párizsi világkiállítás
Az 1900-as párizsi világkiállítás Párizs történetének ötödik világkiállítása. Az ezt megelőző 1889-es kiállítás alkalmával építették meg a város szimbólumává vált Eiffel-tornyot. Az 1900. április 14-től november 12-ig tartott kiállításnak nyolcvanháromezer kiállítója és ötvenmillió látogatója volt.
Már tudható a 2021-es Zsolnay Fényfesztivál dátuma!
A koronavírus okozta helyzet miatt a 2020 nyarára tervezett pécsi Zsolnay Fényfesztivál eredeti formájában sajnos nem tud megvalósulni. A szervező Zsolnay Örökségkezelő NKft. munkatársai az elmúlt hetekben azon dolgoztak, hogy ne hagyják kialudni a fényt és kihozzák a helyzetből a legtöbbet.
Nagy Endre látogatása Pécsett 1936 nyarán
A Pécsi Napló 1936. augusztus 26.-ára dátumozott, 27-én megjelent, Bertalan Cornélia által „jegyzett” interjúját olvashatták az érdeklődők „Nagy Endre dicséri a Mecseket és a pécsi kosztot” címmel. (Ebben az időben korántsem volt magától értetődő egy vidéki lapnál újságírónő jelenléte.) Azt nem tudtuk meg, milyen alkalomból járt városunkban Nagy (Grósz) Endre (1877-1938), a „kabaré királya”.
Százhatvan éves a Montmartre művészkabaréja
A Magyar Wikipédia ezt írja a Montmartre eredetéről: „A legenda szerint a domb azért kapta a Mons Martyrium (Mártírhegy) nevet, mert 250 körül a rómaiak itt fejezték le több mártírral együtt Szent Dénest.” De van egy másik etimológiája is a Montmartre-nak, amelyik nem egy legendán, hanem történelmi tényeken alapul.
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások