Pécsi Nemzeti Színház
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 29.
„Bezárják egy évre a Pécsi Nemzeti Színházat?” főcímmel, és „Szigetvár kilép a pécsi színi kerületből” alcímmel sokat sejtető cikk jelent meg a polgári-liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1943. május 25.-i számában. Aki akkor elolvasta, valóban azt kapta, amit a cikk sejtetett, már csak ezért is érdemes fölidéznem.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 28.
Ha az 1895. október 5.-i színház-megnyitás közvetlen előzményeit a helyi sajtóból vizsgáljuk, akkor az egyik fontos kútforrás az akkori jelentős helyi politikai napilap, a Pécsi Figyelő 1895. szeptember 15.-i számában napvilágot látott „Somogyiék Pécsett” című közlés.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 27.
A „Dunántúl” című katolikus-konzervatív napilap (1911-1944) 1922. október 1.-jei számának „Színház” rovatában két figyelemre méltó cikk kapott helyet. Az egyik, amelyik „A vidéki színházak válsága” címet viselte, az akkori nehéz általános gazdasági helyzet kihatásairól nyújtott képet a vidéki színházak vonatkozásában. Nézzük hát, mit írtak ekkor.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 26.
A második világháború vérzivatara után nem csoda, hogy az emberek feledni, szórakozni akartak Pécsett is. A Pécsi Nemzeti Színház jó érzékkel tűzött műsorára egy sikerdarabot, és a szerzőpáros garancia volt a sikerre. Mivel most is „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című két kötetes összegzést vettem alapul, amelyet Futaky Hajna (1927-2011) szerkesztett, nézzük meg elsőként ennek a műnek az adatait.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 25.
Ha a krónikás évtizedeket átívelő művészi pályájú jelentős színművészről beszél, akit nemzedékek sora kedvelt – köztük e sorok írója is –, különös örömmel tölti el róla megemlékezni. Dajka (Dayka) Margitról (Margitka, 1907-1986) van szó, akit sokunk a régi filmekből dívaként, 1945 utáni film-, színházi-, és TV-szerepeiben pedig utolérhetetlenül sokoldalú művésznőként, illetve tüneményes idős hölgyként ismerhettünk meg.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 24.
A második világégés végső szakaszába érkezett, szörnyű dolgok történtek a világban. Hazánk a német megszállás előtti napokat élte át. Ekkor jelent meg a „Dunántúl” 1944. március 10.-i számának „Színház” rovatában, „Csalóka szivárvány – Kiss Ferenc vendégjátéka” című kritikája a „szokásos” névtelenségbe burkolózva, „K” monogrammal.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 23.
Ha a „Dunántúl” (1911-1944) 1928. szeptember 23.-i számának „Pécsi színészek szerződései” címmel, szeptember 22.-i dátummal megjelent cikkét nézzük, annyit megállapíthatunk, hogy a pécsi színházbarátok tájékoztatására is sokat adott az akkori sajtó – még ha pontosításra is szorul utólag. De nézzük magát a cikk elejét.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 22.
A Dunántúl (1911-1944) 1925. december 25.-i karácsonyi számában „Színészhistóriák” címmel a kor közkedvelt országos és helyi színésze, Danis Jenő (József, 1886-1963) hosszú „történet-özöne” látott napvilágot, amelyben addigi pályájának érdekes élményeit jelentette meg. A színészi, rendezői tehetsége mellett „szépírói vénával” szintén megáldott Danis Jenőnk bevezetővel ellátott, (majdnem) egész újság-oldalra kiterjedő „élmény-tömege” második két történetét közlöm most. (Mivel a bevezető részt már előzőleg közöltem, ezt itt most nem ismétlem meg.)
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 21.
A Dunántúl (1911-1944) 1925. december 25.-i karácsonyi számában „Színészhistóriák” címmel a kor közkedvelt országos és helyi színésze, Danis Jenő (József, 1886-1963) hosszú „történet-özöne” látott napvilágot, amelyben addigi pályájának érdekes élményeiből jelentett meg négyet az első világháború kezdeti időszakából.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 20.
Keresztény-konzervatív napilapunk, a már sokszor idézett Dunántúl (1911-1944) 1925. április 28.-i száma „Színház” rovatában talányosan homályos, homályosan talányos, „ff” szignóval jelzett „beharangozó” írás jelent meg „Darvas Lili Vendégszereplése.” címmel az előző nap esti bemutatkozásáról.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 19.
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 18.
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 17.
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 16.
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 15.
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások