Pécsi Nemzeti Színház Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Pécsi Nemzeti Színház

A választott címke 102 íráshoz kötődik

Május 27-28, Pécs: Vasarely Fesztivál!

Victor Vasarely, pécsi születésű festő és szobrász munkássága előtt tiszteletet állító, emlékét felelevenítő változatos programokon vehetnek részt az érdeklődők május 27-28-án Pécsett, a Színház téren és a Pécsi Nemzeti Színházban.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 39.

A neves akkori helyi napilap, a Pécsi Figyelő, 1896. január 12-én egy helyi lap-konkurense írására válasz-cikket jelentetett meg „Színigazgató a mozsárban” címmel. Érdemes ma is elolvasni. „Abból az alkalomból, hogy a kormány nem hagyta jóvá a városnak Somogyi (Károly) színigazgatóval kötött szerződését, lapunk pénteki számában foglalkoztunk színházunk ügyével, s kiindulva abból, mi különben a nagyközönség előtt bőven tudva van, hogy a Somogyi által szabott helyárak túl magasak, repertoirja (sic! műsora) nem felel meg a várakozásnak, és társulatának legjava erőit szélnek ereszti, örömünknek adtunk kifejezést, hogy most alkalma nyílik a városnak megreparálni (kijavítani) a szerződés megkötésekor elkövetett hibáját, amely szerint a maga részére a nyújtott áldozatok fejében semmiféle befolyást nem biztosított a színház ügyeire.”

A Pécsi Nemzeti Színház bemutatta a SzínHáz borait

A SzínHáz bora volt a 2022. április 28-án megtartott sajtótájékoztató témája a Pécsi Nemzeti Színházban. A sajtó meghívott képviselőit Lipics Zsolt a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója és Vidákovics Szláven művészeti vezető köszöntötte. Ezt követően a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke, Madaras Zoltán szólt, aki elkötelezett híve a bor és kultúra összekapcsolásának.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 38.

A korban közkedvelt liberális napilapunk, a Pécsi Napló (1892-1944) 1899. január 29.-i számának „Színház és Irodalom” rovatában nemcsak helybéli, hanem országos színházi hírek is helyet kaptak. Ennek példája „– Az új aradi színtársulat” című tudósítás, amely egy neves kassai (!) lapban megjelent fontos hírt tartalmaz.

Bűn és bűnhődés – Zsótér Sándor Pécsett rendez

Zsótér Sándor Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező először dolgozik a Pécsi Nemzeti Színházban. Nagy várakozással tekint a pécsi közönség a 2022. március 5-i Nagyszínházi premierje elé. Nem pusztán Dosztojevszkijnek, az emberi lélek bonyolultságát, mélységeit és ellentmondásait kiválóan ábrázoló világhírű regénye miatt, hanem mert bár először rendezi a pécsi társulatot Zsótér, a korábbi években a POSzT jóvoltából több, díjakat is nyert rendezése sok pécsi színházbarát számára meghatározó élmény volt.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 37.

Az előző részben Hlatky László (1911-1982) akkori színigazgatónk színházi újság-indítási törekvését ismertettem 1942-ből. Ennek tükrében most vegyük számba, milyen újságok, kiadványok jelentek meg az 1870-es évek elejétől az 1970-es évek végéig színházi témával.

Stenczer Béla kapta a Gobbi Hilda-életműdíjat

A MASZK Országos Színészegyesület és a kulturális tárca által alapított Gobbi Hilda-életműdíjat az idén Stenczer Béla, a Pécsi Nemzeti Színház művésze kapja – olvasható a MASZK Országos Színészegyesület MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 36.

Konzervatív napilapunk, a „Dunántúl” (1911-1944) az 1933. október 8.-i számában érdekes, színházi vonatkozású tudósítás látott napvilágot „Frontharcos művészest a színházban” cím alatt,  „Előkelő közönség, zsúfolt ház, tomboló tetszés, percekig zúgó tapsorkán,” illetve „Teljes sikerrel zárult a város legnagyobb társadalmi egyesületének nyilvános bemutatkozása” alcímekkel, október 7.-i keltezéssel.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 35.

Városunk akkori párton kívüli politikai napilapja (amint azt a „Baranya megye sajtó-bibliográfiája 1832-1984” című, Surján Miklós /1933-2012/ főkönyvtáros, könyvtár igazgató szerkesztésében, a Baranya Megyei Könyvtár és a Pannónia Könyvek 1992. évi kiadásában megjelent kötetéből megtudhatjuk), a Pécsi Közlöny (1894-1911) 1903. január 3.-i számának „Színház és művészet” rovatában a következő, „Tündérlak Magyarhonban” című írás látott napvilágot.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 34.

Ebben a részben azt a megoldást választottam, hogy egy év (mégpedig az addigi évszázad utolsó éve) egy hónapjának jelentősebb teátrumi eseményeit közlöm. A most következő idézet legalább két szempontból méltó a dokumentálásra. Az egyik maga Somogyi Károly (1845-1908) személye, aki nálunk is betöltötte a színészi mellett a színigazgatói tisztet. A másik pedig az az igény, hogy bemutassam – kitekintvén a pécsi teátrumi élet kulisszái mögül – az akkori magyar vidéki színi élet helyzetének egyik meglehetősen fontos szeletét, rávilágítván az akkor még meglévő (!) pozsonyi (pressburgi) magyar-német, a színházi életben szintén jelentkező ellentétekre.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 33.

A korszak neves helybéli napilapja, a Pécsi Figyelő (1894-1902, fejlécén a „politikai napilap” szöveg volt föltüntetve) 1897. január 30.-i számának „Hírek” rovatában, 1897. január 29.-i dátummal keltezve „Színházi történet” címmel, Tóth Dezső tollából vers látott napvilágot. Itt közlöm ezt a poémát azzal a technikai megjegyzéssel, hogy a versszakok sorait praktikus okokból egybeírtam ugyan, de a nagy betűk egyben a sorkezdést is jelzik.  

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 32.

Ha ennek az évnek a sűrű pécsi színházi híreit szemlézgetjük a helyi sajtóban, érdekes hírekre bukkanunk. Ezekből osztok meg most néhányat az olvasóval. A polgári-liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1931. február 7-i keltezésével február 8-án, a nyolcadik oldalon a „Rövid beszélgetés Asszonyi Lászlóval, aki kedden ünnepli színészi pályájának 25 éves jubileumát” szokatlanul hosszú címmel, „A sárospataki kis diákból pécsi színigazgató, majd korcsmáros (sic!) lett.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 31.

Most először fordul elő a sorozatban, hogy a mai Pécsi Nemzeti Színház 1895. október 5.-i megnyitása előtti színházi hírt közlök. A Pécsi Naplóban (1892-1944) hír jelent meg ugyanis az 1895. július 10.-i bemutatkozó-előadásuk előtt, mégpedig a következő szöveggel, „Víg-Színpad” cím alatt.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 30.

Az 1930-as év színházi eseményeiből ez alkalommal két társulat vendégszereplését ragadom ki. A korszak helyi polgári-liberális napilapja, a Pécsi Napló (1892-1944) május 9.-i számának „Színház” rovatában, a „– Huszadikán tartja első előadását Alapi Nándor társulata” alcímmel az alábbi cikket tette közzé. Ezt közlöm elsőként. „A színházat kedvelő közönség bizonyára örömmel veszi tudomásul, hogy az Országos Kamara Színház e hó 20.-án megkezdi Pécsett előadásait.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 29.

„Bezárják egy évre a Pécsi Nemzeti Színházat?” főcímmel, és „Szigetvár kilép a pécsi színi kerületből” alcímmel sokat sejtető cikk jelent meg a polgári-liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1943. május 25.-i számában. Aki akkor elolvasta, valóban azt kapta, amit a cikk sejtetett, már csak ezért is érdemes fölidéznem.



Archívum

Hozzászólások

DISQUS