Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 51.

Már közöltem újság-dokumentumot több részben előzőleg a korszak közkedvelt pécsi színészéről, Peterdi (Peterdy) Sándorról (eredeti neve Marianovich, 1855-1917). Most a jutalomjátéka szombathelyi „beharangozását” és az előadás értékelését teszem közzé a Pécsi Napló 1899. január 10.-i száma „Színház és művészet” rovatának „Babérfa és koldusbot” címével, és „– Szombathely, január hava” dátumozásával, a titokzatos „– ei.” tollából. 

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 50.

Az előző részben Balla Kálmán jutalomjátékáról közöltem hírt, most felsége hasonló színészi ünnepéről olvassanak ugyanerről, de természetesen más időponttal, más előadással. A liberális szellemű Pécsi Napló (1892-1944) 1899. február 17.-i „Színház és művészet” rovatában közöltek erről izgalmas méltatást.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 49.

Térjünk vissza a 19. század utolsó évéhez. A már sokat idézett, liberális irányultságú Pécsi Napló (1892-1944) 1899. február 24.-i számának „Színház és művészet” rovatában a következő tudósítás jelent meg a pécsi színházbarátok örömére.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 48.

A liberális szellemű Pécsi Napló (1892-1944) 1942. április 15.-i számában adott helyet a polgármester nyilatkozatának az alábbi címmel. „Az a vágyam, hogy minél jobb színigazgatót és színtársulatot kapjon Pécs városa – mondotta Esztergár Lajos dr. polgármester” Dr. Esztergár Lajos (1894-1978) a kultúra minden ága, így a színház-ügy iránt is különös affinitást tanúsított, ennek lett az eredménye ez a nyilatkozat is, amelynek dátuma az előző napi volt. 

A Pécsi Nemzeti Színház műsora a 2022/23-as évadban

Immár hagyományosan, a Színház téren tartotta meg évadnyitó sajtótájékoztatóját a Pécsi Nemzeti Színház vezetése. Lipics Zsolt igazgató köszöntője után Gulyás Dénes operaigazgató és Vidákovics Szláven művészeti vezető mellett a teátrum koprodukciós partnerei is szót kaptak: Uhrik Dóra a Pécsi Balett ügyvezetője és Vincze Balázs művészeti vezető a közös balett bemutatókat és a XVI. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó műsorát ismertette.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 47.

Ismét, mint már oly sokszor, a liberális Pécsi Naplót (1892-1944) kell föllapoznom, annak is a „Színház” rovatát, hogy jelentős színháztörténeti előadást elenevítsek föl. Az 1942. október 30.-i (és az 1942. október 29.-i premier-keltezésű) rovatnak már a címe is sokatmondó volt. „Világirodalmi értékű darabbal nyílt meg a pécsi Nemzeti Színház új korszaka” írta a titokzatos „g.” aláírású, képzett kritikusuk.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 46.

Pécsi Figyelő 1895. október 1. „ – (A színügyi bizottság ülése.) Ma délután tartotta a színügyi bizottság a színház megnyitása előtt utolsó ülését, melyen a bizottsági elnök beszámolt a budapesti küldetés eredményéről. Eljövetelüket megígérték Dániel (Ernő) kereskedelmi miniszter és Perczel (Dezső) belügyminiszter, utóbbi családjával együtt. Wlassich (Gyula) kultuszminiszter – és pedig családos – szintén megígérte, hogy eljön az esetre, ha az egyházpolitikai vita a képviselőházban csütörtökön véget ér, minthogy pedig ma kapott távirati értesülésünk, ez a vita már ma befejezést nyert, Wlassich (Gyula) is okvetlenül jelen lesz a megnyitáson, sőt nem lehetetlen, hogy Bánffy (Dezső) miniszterelnökhöz is lesz szerencsénk.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 45.

Azért válogattam ennek a hónapnak színházi híreiből – amelyeket még nem közöltem az előző részekben –, mert illusztrálták azt a szervezési munkát, amely ezt a városunk kultúrtörténetében fontos szerepet játszó intézmény megnyitását megelőzte. Már többször idéztem városunk akkori vezető politikai napilapjából, a Pécsi Figyelőből (1873-1902) színházi témájú cikkeket, most is ezt teszem.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 44.

A liberális Pécsi Napló (1892-1944) az 1944. január 4.-i számában, annak is a „Színház” rovatában, a talányos „K” aláírással, január 3.-i dátumozással, „IV. Henrik” főcímmel, „Pirandello bemutató a pécsi színházban” alcímmel kritika jelent meg az előadásról. Ezt idézem most. „– Az élete alkonyára világhírűvé lett Pirandello egyik legismertebb tragédiáját, a IV. Henriket mutatta be hétfőn este a pécsi színház.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 43.

A Pécsi Napló (1892-1944) 1938. február 27.-i számának „Színház” rovatában „Díszelőadás Pécsett, a Nemzeti Színház 100 éves fennállásának alkalmából” címmel értékes tudósítás, színházi értékelés jelent meg. Idézzük föl, mert érdemes rá.

„Múlt év augusztus 22.-én múlott 100 éve, hogy a nemzet színházában, a budapesti Nemzeti Színházban (sic!) először borult fényárba a rivalda. Száz éve múlt, hogy a nemzet áldozatkész összefogásának eredményeképpen a magyar szó méltó hajlékot kapott, és a budapesti Nemzeti Színház megnyitotta kapuit. Grassalkovich herceg bocsátotta rendelkezésre a telket, és országos gyűjtéssel hozták össze az építési költségeket.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 42.

A századvég 1873-tól neves politikai, közgazdasági, valamint vegyes tartalmú ellenzéki helyi heti közlönye, majd 1894-től politikai napilapja, a Pécsi Figyelő 1897. január 24.-i számának vezércikkében egy hosszú és tartalmas eszmefuttatás jelent meg  az első oldalon „Színház mint kultúr intézmény” címmel, 1897. január 23.-i keltezéssel. Idézzük ezt teljes terjedelmében.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 41.

A második világégés közepette a pécsi színházi élet akkori eseményeiről a keresztény-konzervatív szellemiségű Dunántúl (1911-1944) is rendszeresen beszámolt. Így történt ez 1944. január 4.-én is, amikor „A Szilveszter esti kabaré” című cikket tették közzé a talányos „–ó-„ aláírással.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 40.

A régi jó liberális pécsi napilapunk, a Pécsi Napló (1892-1944) 1899. február 16.-i számában „Műkedvelő előadás a színházban” cím alatt közölt ismertetést, mégpedig a 3. oldalon. Idézzük ezt föl most. „Rövid idő alatt valóra válik az az ünnepség, amelyet a pécsvidéki tanítónők egyesülete (sic!) rendez. Milyen lesz ezen ünnepség, meglátjuk, ha végig tekintünk a névsoron, a programban szereplő fiatal szépséges leányok névsorán. Futtima Sarolta úrhölgy elnöklete alatt hetenkénti ülést tart a polgári leányiskola tanári szobájában.”

Május 27-28, Pécs: Vasarely Fesztivál!

Victor Vasarely, pécsi születésű festő és szobrász munkássága előtt tiszteletet állító, emlékét felelevenítő változatos programokon vehetnek részt az érdeklődők május 27-28-án Pécsett, a Színház téren és a Pécsi Nemzeti Színházban.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 39.

A neves akkori helyi napilap, a Pécsi Figyelő, 1896. január 12-én egy helyi lap-konkurense írására válasz-cikket jelentetett meg „Színigazgató a mozsárban” címmel. Érdemes ma is elolvasni. „Abból az alkalomból, hogy a kormány nem hagyta jóvá a városnak Somogyi (Károly) színigazgatóval kötött szerződését, lapunk pénteki számában foglalkoztunk színházunk ügyével, s kiindulva abból, mi különben a nagyközönség előtt bőven tudva van, hogy a Somogyi által szabott helyárak túl magasak, repertoirja (sic! műsora) nem felel meg a várakozásnak, és társulatának legjava erőit szélnek ereszti, örömünknek adtunk kifejezést, hogy most alkalma nyílik a városnak megreparálni (kijavítani) a szerződés megkötésekor elkövetett hibáját, amely szerint a maga részére a nyújtott áldozatok fejében semmiféle befolyást nem biztosított a színház ügyeire.”