Pécsi Nemzeti Színház Archives •
Archívum

Pécsi Nemzeti Színház

A választott címke 172 íráshoz kötődik

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 102.

Folytatom ismét a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) korabeli tudósításaival, amelyek a lap „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovataiban jelentek meg. A személyek adatainak ismertetését most is a sorozat végére tartogatom. A lap 1934. május 9.-i, szerdai számából ezek a részek következnek.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 101.

Ezt a részt szintén folytatással kell kezdenem. A konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovataiból idézek ismét, emellett azt a gyakorlatot is folytatom, hogy a személyek adatainak ismertetését a sorozat végére tartogatom. A lap 1934. május 6.-i, vasárnapi számából ezeket a részeket nem idéztem még.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 100.

Sorozatom jubiláris részéhez érkezve, egyben folytatva az előző részt, és egy nappal tovább menve a kronológiában, a konzervatív-katolikus pécsi napilap, a „Dunántúl” 1934. május 4.-i, pénteki számának „Színház,” illetve „A színházi iroda hírei” rovatában foglaltak kerülnek sorra.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 99.

Sorozatom újabb részében szintén a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) című napilap 1934. május 2.-i számában található színházi híreket szemlézem először onnan, ahol abbahagytam. Az idézetek itt is az újság „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovatokban találhatók. Ahogy az elmúlt két részben, itt sem közlöm a szereplők adatait, azt a végén külön fogom megtenni.

Köles Ferenc a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést kapta Rómában

Karácsony Péter rendező „A kis hatalmasok” című rövidfilmje a Rome Prisma Independent Film Awardson három díjat is kapott, a legjobb férfi főszereplő a Pécsi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Köles Ferenc lett. Gazsó György a Legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat, Kapusi Krisztián a Legjobb vágás díját kapta meg.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 98.

Az előző részben az 1933/1934-es színházi évad zárásakor előadott darabok adatait ismertettem, de nem jutottam a végére, ezért ebben a részben folytatom. (Eddigi gyakorlatomtól eltérően, a „személyi gazdagság” miatt most sem közlöm az írásban szereplők személyi adatait, ezt a végén fogom külön pótolni.)

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 97.

Ebben a részben szeretném bemutatni, hogyan zárt egy színházi évadot a Pécsi Nemzeti Színház hajdanán. Az 1934-es évet választottam ki, mert ekkor még az előző részekben szereplő Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) a társulat tagja volt, másrészt pedig Jávor (Jermann, Spannenberger) Pál (Gusztáv, 1902-1959), minden idők egyik legsikeresebb – főleg mozi – magyar hősszerelmesének vendégjátéka zárta az idényt!

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 96.

Az 1945 utáni világ Pécsett is egészen más volt, mint az előző években. A koalíciós időszakban két nevezetes napilap volt Pécsett: a kommunista „Új Dunántúl” (1945-1948), és a szociáldemokrata „Dunántúli Népszava” (1945-1948). (Ehhez jöttek hozzá a helyi kisgazda párti napilapok, a „Független Nép” /1945-1947/ és a „Független Néplap” /1947-1949/). Amikor a Vígszínház Kamaraszínháza vendégjátékára került sor – amely 1935. és 1948. között a Révay u. 18. szám alatt működött – 1946. november 30.-án és december 1.-jén, Mezey Mária és másik két híres kollégája, Ajtay Andor és Ráday Imre voltak a főszereplők.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 95.

Ha az előző részben a „Dunántúl” (1911-1944) című napilap cikkeit szemléztem ebben a témában, most a liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944) hasonló tárgyú írásait közlöm, amikor Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983) vendégszerepléséről írok. Itt is meg kell jegyeznem, hogy a „Színház” illetve a részeként szereplő „A színházi iroda hírei” című rovatokat veszem sorra. Elsőként az 1942. május 16.-i számból idézek.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 94.

Amikor 1935 májusa után ismét hozzánk jött vendégszerepelni Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983), túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy „az egész ország a lába előtt hevert,” kár, hogy ez épp a második világégés idejére esett. A darab pedig Keith Winter: „Tűzvész” („The Chinning Hour”) című 3 felvonásos színjátéka volt, Hertelendy István (1911-1945) fordításában, Ladányi (Ludeser) Ferenc (1909-1965) vendég-rendezésében. Közlöm az előadások dátumait: 1942. május 21, 22, 23 (délután).

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 93.

Folytatva az előző részt, a liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1935. május 14.-i, keddi számának „Színház” rovatában „A három sárkány” című cikk befejezése a következő volt. „Az eredeti tervektől eltérőleg, elmarad a színház kedd esti előadása, ennélfogva a ’Három sárkány’-é volt egyúttal az idei szezon utolsó előadása.”

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 92.

A „Pécsi Napló” a „Színház” és a „Színházi iroda hírei” rovatában találkozunk a vendégszereplés híreivel. Elsőként az 1935. május 8.-án megjelent számban találkozunk ezzel, amely így szól. „Mezey Mária, aki az utolsó évtizedben a legtehetségesebb drámai színésznőnk volt, vasárnap lép fel Geraldine címszerepében a 6 órás közönség előtt, és előadja azokat a sanzonokat is, amelyekkel Budapesten népszerű lett.”

Audiencia a Pécsi Nemzeti Színházban

Füsti Molnár Éva Jászai Mari-díjas színművész számos nagyszerű alakítása mellett ezúttal ismét rendezőként mutatkozik be Havel egyik remekműve, az Audiencia című egyfelvonásos társadalmi szatíra színrevitelével, a Pécsi Nemzeti Színház N. Szabó Sándor Termében. Az előadás premierjét tegnap este tartották.

92 éves korában elhunyt Barkó György színművész

Barkó György 1931-ben született a Brassó megyei Pürkerecen. 1950-ben érettségizett a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumban, ugyanebben az évben sikeresen felvételizett Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe. 1954-től 1989-ig a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja volt, Harag György társulatának vezető színésze. 1989-ben települt át Pécsre, az akkori színházigazgató Lengyel György invitálására. 1989 márciusától nyugdíjazásáig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt, ahol számtalan fontos szerepben láthatta a közönség. Játszott a Pécsi Harmadik Színházban és a Janus Egyetemi Színházban is. A pécsi színházi munkák mellett sok hazai filmszerepben is láthatta a közönség, többek között a Sátántangó, a Witman fiúk és a Glamour című alkotásokban.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 91.

Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) a Pécsi Nemzeti Színházhoz 1935 tavaszán már, mint országosan ünnepelt színésznő tért vissza vendégszerepelni, mégpedig Hans Járay: „Geraldine” („Ist Geraldine ein Engel?”) című 3 felvonásos zenés vígjátékával, az 1935. május 12.-i délutáni előadásban. A darabot Barabás Loránd fordításában, Endre Emil vezényletével Homokay Pál rendezte.



Archívum

Partnereink