Pécsi Nemzeti Színház Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Pécsi Nemzeti Színház

A választott címke 160 íráshoz kötődik

Audiencia a Pécsi Nemzeti Színházban

Füsti Molnár Éva Jászai Mari-díjas színművész számos nagyszerű alakítása mellett ezúttal ismét rendezőként mutatkozik be Havel egyik remekműve, az Audiencia című egyfelvonásos társadalmi szatíra színrevitelével, a Pécsi Nemzeti Színház N. Szabó Sándor Termében. Az előadás premierjét tegnap este tartották.

92 éves korában elhunyt Barkó György színművész

Barkó György 1931-ben született a Brassó megyei Pürkerecen. 1950-ben érettségizett a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumban, ugyanebben az évben sikeresen felvételizett Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe. 1954-től 1989-ig a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja volt, Harag György társulatának vezető színésze. 1989-ben települt át Pécsre, az akkori színházigazgató Lengyel György invitálására. 1989 márciusától nyugdíjazásáig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt, ahol számtalan fontos szerepben láthatta a közönség. Játszott a Pécsi Harmadik Színházban és a Janus Egyetemi Színházban is. A pécsi színházi munkák mellett sok hazai filmszerepben is láthatta a közönség, többek között a Sátántangó, a Witman fiúk és a Glamour című alkotásokban.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 91.

Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) a Pécsi Nemzeti Színházhoz 1935 tavaszán már, mint országosan ünnepelt színésznő tért vissza vendégszerepelni, mégpedig Hans Járay: „Geraldine” („Ist Geraldine ein Engel?”) című 3 felvonásos zenés vígjátékával, az 1935. május 12.-i délutáni előadásban. A darabot Barabás Loránd fordításában, Endre Emil vezényletével Homokay Pál rendezte.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 90.

Az előző részben Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) pécsi színházi tagsága idejére eső, Szedő Miklós dr. operaénekes, orvos (1896-1978) koncertjén való közreműködése helyi sajtóvisszhangjából a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) című napilapot idéztem. Most a liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944) című napilap következik ugyanerről.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 89.

Számos kedvenc színészem közül most a nagyszerű Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) pécsi tagsága, majd vendégszereplései kerülnek sorra. Most kivételesen ezen előadások adataival kezdem a sort. Elsőként leszögezem: legyünk büszkék rá, hogy ő az itteni társulatunknak tagja is volt, mégpedig az 1933/1934-es színi évadban, „drámai hősnő, szende” szerepkörben.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 88.

A liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944) az 1941. december 16.-i számában a hangzatos „Beszélgetés a nemzet szöcskéjével” című, a lényeges tartalmat tükröző „Bordy Bella művészi pályafutása” alcímmel érdekes, mélyenszántó, jó adag személyes kitárulkozást tartalmazó interjút közölt a vendégszereplésen városunkban lévő Bordy Bella (Bordé Izabella, 1909-1978) balett táncosnő, zenés-táncos szerepekben és filmeken egyaránt sikert arató színésznővel, későbbi táncpedagógussal.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 87.

Most már csak egy nap van hátra a közlésből, de az már a Bordy Bella (Bordé Izabella, 1909-1978) vendégszereplése utáni nap előadásáról szólt a pécsi újságok hasábjain. A konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) az 1941. december 14.-i lapszáma „Színház” rovatában közölt, „A színházi iroda hírei” című hírcsokrában ejtett szót a Harsányi Zsolt (Zoltán Tibor Pál, 1887-1943) író, újságíró, műfordító, színigazgató – Hunyady Sándor (1890-1942) regény- és drámaíró „A tizedik kérő” című 3 felvonásos zenés vígjátéka utolsó két előadásáról.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 85.

A Pécsi Nemzeti Színház akkori vezetése országos figyelem mellett neves művészeket hívott meg vendégszerepelni. Ezen fiatal, országos hírű művészek sorában a mára sajnos kicsit háttérbe szorult Bordy Bella (Bordé Izabella, 1909-1978) táncművész, színház- és filmszínésznő, táncpedagógus vendégszereplése következik.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 84.

„Lukács Margit vendégjátéka. A budapesti Nemzeti Színház (sic!) kitűnő művésznője három estén át szerepel Pécsett, és azokban a szerepekben lép közönség elé, amelyekben a legnagyobb sikereit aratta. Márai Sándor ’Kaland’ c. színművében játssza női főszerepét szerdán és pénteken este, míg csütörtökön Bókay (János) ’Feleség’ c. vígjátékában alakítja Helént. A filmről is ismert művésznő kitűnő partnereket kapott Almásy Judit, Antal Ila, Kárpáthy Maya, Zách János, Lendvay Lajos, Sándor István és Kovács István személyében. A két értékes darab új díszletben kerül a közönség elé, Zách János rendezésében. Az igazgatóság kéri a tisztelt bérlőket, hogy szelvényeiket egy nappal előbb szíveskedjenek beváltani…”  

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 83.

A Pécsi Nemzeti Színház vezetése 1941. decemberében – amint az elmúlt írásaimból is láthattuk – neves, fiatal, de máris nagy országos sikerű művészeket hívott meg vendégjátékra. Ennek a sorozatnak az egyik kitűntető személyisége volt a később szintén dicsőséges pályát befutó Lukács Margit is. Az ő akkori vendégjátékát idézem föl most.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 81.

Kiss Manyi (1911-1971) következő vendégfellépéseinél most azt az eddig ki nem próbált eljárást követem, hogy egy-egy napi tudósításnál mind az előbb alapított, liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944), mind a későbbi (de történelmünk egyik legsötétebb évében, az előbbinél náci-, az utóbbinál bolsevik önkényuralom által egyaránt megszűntetett) katolikus-konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) írását közlöm…

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 80.

Amikor Páger Antalról (1899-1986) szóltam, és megemlítettem, hogy előtte Kiss Manyi (1911-1971) járt nálunk, tudnivaló volt, hogy vele is foglalkozom majd. Ez az idő most érkezett el. Most a korszak másik jelentős pécsi napilapjához, a katolikus-konzervatív szellemű „Dunántúl”-hoz (1911-1944) fordulok. Mindegyik cikk innen van, mégpedig az 1941-es évből, ezért a továbbiakban csak a hónapot és a napot tüntetem föl. 

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 79.

„Fekete István ’Hajnalodik’ című színművében búcsúzott színházunk nagy vendége, Páger Antal ma este Pécs közönségétől. Az estét elsősorban Páger szereplése avatta élménnyé, de esemény volt maga a bemutató is. A ’Zsellérek’ című regény kitűnő fiatal írója, ezzel a színművével jelentkezett először a színpadon, és bemutatkozása az előlegezett rokonszenv jelentőségében messze túl nőtt, komoly sikerrel járt. ’Hajnalodik’ című színműve a legnemesebb írói anyagból való színpadi termék.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 78.

Ünnepi estjei vannak a Pécsi Nemzeti Színháznak. Ma és holnap a magyar színművészet egyik büszkesége, a magyar filmek legtöbbet foglalkoztatott művésze, Páger Antal lép fel azon a színpadon, melyen nem ma jelenik meg először. Szédítő ívelésű, diadalmas művészi pályájának egyik állomása volt a húszas évek derekán a Pécsi Nemzeti Színház, ahol a fiatal művész már első fellépése alkalmával meghódította magának a közönséget.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 77.

Vitéz Jakabffy Dezső idei programjában egész sereg vendégjátékos (sic!) fellépését ígérte, ígéretéhez híven csütörtökön és pénteken Kiss Manyival lepte meg a közönséget, október 30 és 31-re pedig Páger Antalt nyerte meg kétnapos vendégszereplésre. Páger Antal tüneményesen szép művész-karrierje Pécsről indult el, s ezért mindig örömmel vesszük, ha csak napokra is, de pécsi színpadon visszalátogat hozzánk.



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS