Pécsi Nemzeti Színház Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Pécsi Nemzeti Színház

A választott címke 126 íráshoz kötődik

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 62.

A második részben a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) a hazai színházi élet egyik korabéli nagy reménysége, későbbi nagyja, Janovics Jenő (1872-1945) színész, színház- és filmrendező, színházigazgató, forgatókönyvíró által alkotott írásának közlését folytatom.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 61.

A liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) tekintélyes művészi-szakmai kapcsolatait szimbolizálja a következő dokumentum. Azt már az egyik régebbi részben elmondtam, hogy sokrétű tudósítói hálózattal rendelkezett a lap. Most viszont az imént említett kapcsolatait bizonyítja, hogy éppen a hazai színházi élet egyik korabéli nagy reménysége, későbbi nagyja, Janovics Jenő (1872-1945) színész, színházi- és filmrendező, színházigazgató, forgatókönyvíró méltatásának adott helyt, amelyben kora ünnepelt színészéről írt esszét.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 60.

Amint látható, a részek közlésénél kerek számhoz érkeztem. Ha az előző részben a liberális szellemű Pécsi Naplót (1892-1944) idéztem, most is ezt teszem. Ha a „Tájékoztató” című cikk került terítékre akkor, legyen ez most is, de ugorjunk egy nappal későbbre, 1899. január 26.-ra.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 59.

A már sokat idézett liberális Pécsi Napló (1892-1944) következő színházi híradását közlöm most, amely a lap 1899. január 25.-i számában jelent meg, és a „Tájékoztató” címet viseli. „Január 25. A színházban ’Váljunk el’ vígjáték. (Január) 26. A színházban Angyal Ilka jutalomjátékául ’44-ik czikk’ (sic!) színmű – Polgári bál a ’Hétfejedelem’ szállodában.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 58.

Tovább folytatván az 1899-es év színházi eseményeinek, híreinek közlését, ismét a Pécsi Naplóhoz fordulok, mégpedig a január 18.-i számban közölt „Színház és Művészet” rovat „A pozsonyi színház históriája és Somogyi Károly színigazgató” című írásához, amely január 17.-i keltezésű volt.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 57.

Számos színházi eseményt idéztem föl már az előző részekben 1899-ből, amelynek homlokterében jobbára a kor híres színésze, rendezője, színigazgatója, Peterdi (Marianovich, Peterdy) Sándor (1855-1917) jubileuma állott. Most ismét a kor legjelentősebb pécsi, mégpedig liberális szellemű napilapjához, a Pécsi Naplóhoz (1892-1944) fordulok újabb idézetekért.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 56.

Ha ezt a hírt akarom szemlézni ennyi év távlatából, ismét – ki tudja már, hányadik alkalommal – a liberális Pécsi Napló (1892-1944) egyik cikkéhez kell fordulnom. Az 1899. január 10.-i számuk „– A pécsi műkedvelők színielőadása” című tudósítása szólt erről, ezért ezt idézem most. „Még alig pár hónapja hallottuk a mi derék műkedvelőinktől a ’Parlaghy Jancsi’ régi zamatos népszínmű kifogástalan előadását, melynek fényes keretül szolgált, hogy az a pécsi nemzeti színház színpadán lett előadva, – és íme, tegnap újra pódiumra léptek, hogy Tóth Ede nem éppen könnyű népszínművével, ’A falu rosszá’-val (sic!) szerezzenek maguknak újabb babért egyrészt, másrészt kellemes és feledhetetlen szórakozást a jelenvolt díszes közönségnek.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 55.

Összeállításom közbülső évéről, 1921-ről most közlök először korabéli tudósításokat, az első kettő év pedig nem szűkölködött országos és helyi történelmi eseményekben. Az is igaz viszont, hogy az 1918. november 14.-től kezdődő antant-szerb megszállás 1921. augusztus 20.-ig tartott. De mivel most nem politika-történettel foglalkozom, fordítsuk figyelmünket a színházunk felé.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 54.

Változatosság kedvéért most a másik nagy helyi sajtóorgánumot, a konzervatív Dunántúl napilapot szemlézem, méghozzá az 1935. február 8.-i száma „Színház” rovatának következő címeit. Főcím: „Az ismeretlen leány,” alcím: „Molnár Ferenc drámai történetének bemutatója a pécsi Nemzeti Színházban (sic!).” Lássuk tehát.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 53.

Ismét a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) híradásait szemlézem. Most az 1939. március 2.-i szám „Színház” rovatának, „A színházi iroda hírei:” című írását közlöm. „Bors István – csütörtökön délután. – Egyetlen éjszakára – operettbemutató – Medgyessy Juci felléptével csütörtök este.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 52.

Ebben a részben a korabéli helyi színházi híreket ismertetem a liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1928. február 26.-i száma „Színház” rovatának közlésével. „Pécsi színházi élet. Honthy István és Szecsen József színházi lapjának tartalmából kiemelkednek a következő cikkek: Gaál Franciska saját autóján Pécsre jön. – Az ember tragédiája új díszletekkel kerül színre. – Fodor (Oszkár) direktor nyilatkozik a színház legközelebbi programjáról. – Kádár Margit stb. stb. – Felhívjuk a figyelmet a lap ajándék szelvényeire.”

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 51.

Már közöltem újság-dokumentumot több részben előzőleg a korszak közkedvelt pécsi színészéről, Peterdi (Peterdy) Sándorról (eredeti neve Marianovich, 1855-1917). Most a jutalomjátéka szombathelyi „beharangozását” és az előadás értékelését teszem közzé a Pécsi Napló 1899. január 10.-i száma „Színház és művészet” rovatának „Babérfa és koldusbot” címével, és „– Szombathely, január hava” dátumozásával, a titokzatos „– ei.” tollából. 

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 50.

Az előző részben Balla Kálmán jutalomjátékáról közöltem hírt, most felsége hasonló színészi ünnepéről olvassanak ugyanerről, de természetesen más időponttal, más előadással. A liberális szellemű Pécsi Napló (1892-1944) 1899. február 17.-i „Színház és művészet” rovatában közöltek erről izgalmas méltatást.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 49.

Térjünk vissza a 19. század utolsó évéhez. A már sokat idézett, liberális irányultságú Pécsi Napló (1892-1944) 1899. február 24.-i számának „Színház és művészet” rovatában a következő tudósítás jelent meg a pécsi színházbarátok örömére.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 48.

A liberális szellemű Pécsi Napló (1892-1944) 1942. április 15.-i számában adott helyet a polgármester nyilatkozatának az alábbi címmel. „Az a vágyam, hogy minél jobb színigazgatót és színtársulatot kapjon Pécs városa – mondotta Esztergár Lajos dr. polgármester” Dr. Esztergár Lajos (1894-1978) a kultúra minden ága, így a színház-ügy iránt is különös affinitást tanúsított, ennek lett az eredménye ez a nyilatkozat is, amelynek dátuma az előző napi volt. 



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS