Pécsi Nemzeti Színház Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Pécsi Nemzeti Színház

A választott címke 137 íráshoz kötődik

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 72.

Az 1911. év szemelvényeinek közlését ismét a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) színházi hírei közül az 1911. május 21.-i szám „– Szerződések” című cikkével kezdem. Érdekességként a hír mindjárt a színház igazgatójának, Füredi (Fürst) Bélának (1868-1929) – aki színész is volt – nevével kezdődik, amely követendő példa az utókor hasonló híreinek napvilágra hozatalakor.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 71.

Dr. Rónaky Kálmán (1864-1946) jogász, árvaszéki ülnök, újságíró, helytörténész a konzervatív szellemű Dunántúl (1911-1944) napilap 1935. december 15.-i számában „A régi Pécs” címmel, és „Színészet 76 év előtt” alcímmel fontos történeti írást jelentetett meg, amelyben visszatekintett az 1895.-i, a Pécsi Nemzeti Színház megnyitása előtti évtizedek helyi színháztörténetére.

Elhunyt Máthé Erzsi

95 éves korában elhunyt Máthé Erzsi, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Médeia a Pécsi Nemzeti Színházban

A Pécsi Nemzeti Színház egyik legkülönlegesebb előadása felejthetetlen, lebilincselő alakításokkal már csak 3 alkalommal látható az évadban

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 69.

Az 1929-es év kis színházi hírei közül a konzervatív szellemiségű Dunántúl (1911-1944) az év június 27.-i „Színház” rovata „A színházi iroda hírei” közül a „Fedák Sári vendégfellépése a pécsi Nemzeti Színházban (sic!)” címűt választottam ki. „Fedák Sári, a magyar színművészet világhírű büszkesége a pécsi Nemzeti Színház együttesével július 1-én, hétfőn, kedden és szerdán vendégszerepel színházunkban.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 68.

A szabadelvű Pécsi Napló (1892-1944) az 1911. október 20.-i számának „Színház” rovatában színházi híreket közölt ilyen című írásában. Nézzük. „A Kis lord és Halász Ilonka óriási sikere olyan lázba hozta a színházba járó publikumot, hogy tömegesen keresték fel a színházi irodát, s arra kérték Füredi (Béla) igazgatót, hogy ma, pénteken ismételje meg a ’Kis lord’ színrehozatalát. Az igazgató engedve a kívánalmaknak, s az általános érdeklődésre való tekintettel, pénteken ’Váljunk el’ helyet harmadszor is B) bérletben a ’Kis lord’- ot tűzte műsorra, s így ’Váljunk el’ Sardou francia vígjátéka a jövő hét szerdáján kerül színre.” Heti műsor” címmel két előadást közöltek. „Pénteken: B) Kis lord. Szombaton: C) Drótostót.”

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 67.

A liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) mindig megjelentette a Pécsi Nemzeti Színház illetékes heti műsorát. Ezt tette az 1943. április 6.-i számában is. „Színházi heti műsor: Kedd este 7 órakor: Vedd le a kalapod a honvéd előtt. Szerdán este 7 órakor: Vedd le a kalapod a honvéd előtt.d

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 66.

A liberális szellemű Pécsi Napló (1892-1944) közölte 1943. június 18.-án, pénteken a következő hosszas tudósítást Pusztai-Popovits József tollából, „Pécs város hatósága dr. Székely Györgyöt bízta meg a pécsi színtársulat megszervezésével” címmel, „November első felében nyitja meg kapuit a Pécsi Nemzeti Színház” alcímmel.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 65.

Ecsedi Kovács Gyula (1839-1899) harmadik Shakespeare-alakítása pécsi vendégszereplése során a „Lear király” címszerepe volt, amelynek visszhangja szintén a Pécsi Napló (1892-1944) hasábjain látott napvilágot, annak 1899. február 5.-i száma „Színház és művészet” rovatában, „E. Kovács Gyula, mint Lear király” címmel. Lássuk tehát ezt az aláírás nélküli színházi értékelést.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 64.

Az egyik Shakespeare-klasszikus után a másik következett az „Othello” előadásával. A Pécsi Napló (1892-1944) az 1899. február 4.-i száma „Színház és művészet” rovatának „E. Kovács Gyula, mint Othello” című kritikájában, ismét az „(- y.)” jel mögé bújó képzett kritikusa írt február 4.-i keltezéssel.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 63.

Ha már az előző két részben tárgyalt Janovics Jenő-méltatást közöltem két részben, akkor ezúttal azt az értékelést is nyílttá kell tennem, amely a kor nevezetes színészének híres drámai alkotásokban nyújtott alakításairól szóltak – szintén ebben a lapban. (Janovics Jenő /1872-1945/ színészről, színházi- és filmrendezőről, forgatókönyv íróról már az előző részekben írtam.)

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 62.

A második részben a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) a hazai színházi élet egyik korabéli nagy reménysége, későbbi nagyja, Janovics Jenő (1872-1945) színész, színház- és filmrendező, színházigazgató, forgatókönyvíró által alkotott írásának közlését folytatom.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 61.

A liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) tekintélyes művészi-szakmai kapcsolatait szimbolizálja a következő dokumentum. Azt már az egyik régebbi részben elmondtam, hogy sokrétű tudósítói hálózattal rendelkezett a lap. Most viszont az imént említett kapcsolatait bizonyítja, hogy éppen a hazai színházi élet egyik korabéli nagy reménysége, későbbi nagyja, Janovics Jenő (1872-1945) színész, színházi- és filmrendező, színházigazgató, forgatókönyvíró méltatásának adott helyt, amelyben kora ünnepelt színészéről írt esszét.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 60.

Amint látható, a részek közlésénél kerek számhoz érkeztem. Ha az előző részben a liberális szellemű Pécsi Naplót (1892-1944) idéztem, most is ezt teszem. Ha a „Tájékoztató” című cikk került terítékre akkor, legyen ez most is, de ugorjunk egy nappal későbbre, 1899. január 26.-ra.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 59.

A már sokat idézett liberális Pécsi Napló (1892-1944) következő színházi híradását közlöm most, amely a lap 1899. január 25.-i számában jelent meg, és a „Tájékoztató” címet viseli. „Január 25. A színházban ’Váljunk el’ vígjáték. (Január) 26. A színházban Angyal Ilka jutalomjátékául ’44-ik czikk’ (sic!) színmű – Polgári bál a ’Hétfejedelem’ szállodában.



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS