Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 88. •

Színház

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 88.

Tisztelt Olvasók!

Film színésznőként
(Forrás: Hangosfilm)

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.

 

1941: Bordy Bella pécsi interjúja (második rész)

A liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944) az 1941. december 16.-i számában a hangzatos „Beszélgetés a nemzet szöcskéjével” című, a lényeges tartalmat tükröző „Bordy Bella művészi pályafutása” alcímmel érdekes, mélyenszántó, jó adag személyes kitárulkozást tartalmazó interjút közölt a vendégszereplésen városunkban lévő Bordy Bella (Bordé Izabella, 1909-1978) balett táncosnő, zenés-táncos szerepekben és filmeken egyaránt sikert arató színésznővel, későbbi táncpedagógussal. Az írást az akkor még pályája elején járó, később, az 1945 utáni évtizedekben a „Dunántúli Napló” újságírója, Pusztai-Popovics (Popovits) József (1912-1985) jegyezte, aki már több vendégszereplő művészt megkeresett.

Ahogy megszerették a nézők
(Forrás: Hangosfilm)

A polgármesteri hivatalban talált rá hosszú kutatás után a művésznőre. Így esett meg, hogy többek között dr. Esztergár Lajos (1894-1978) polgármester is bekapcsolódott a beszélgetésbe, akivel – mint az az első részben már kiderült – közös élményeik voltak Debrecenből, ahol a művésznő felnőtt, a későbbi polgármesterrel, aki épp náluk szállt meg, ekkor ismerkedtek meg. Most ott folytatom a közlést, ahol az előző részben abbahagytam.

„– A magyar fővárosban azután ösztöndíjat nyertem, és kimentem Párizsba, Londonba, Drezdába, Firenzébe, Rómába és Münchenbe. – Hogyan lett szólótáncosnőből filmszínésznő? – tettük fel a következő kérdést, amelyre Bordy Bella így válaszolt: – A magyar tánc révén jutottam el a filmhez. Egy táncos szerepre kerestek szereplőt, és ezt bennem vélték felfedezni. Eddig már tizennégy filmben szerepeltem. – Rengeteget kell tanulnom. Egész napom tanulással telik el. Most már prózai darabokban is játszom, az Operaház szólótáncosnője vagyok és filmezek. Nagyon kifáraszt ez a hármas szerepkör. – Nagyon keveset vagyok a levegőn. Most, hogy Pécsre jöttem, megragadtam az alkalmat, és kiszellőztettem magam. Nem a ’Pécsi Naplóban’ (sic!), hanem a gyönyörű Mecsekben. Érdekes, hogy a sok vidéki város közül Pécsett éreztem magam a legjobban. Még nagyon sok kérdésem lett volna Bordy Bellához, de a polgármester úr autója már várja. Ma az ő vendége.”

 

Pécsi vendégszereplései

Kalapos dívaként
(Forrás: Wikipédia)

Ezzel ért véget a jelzett interjú, és maga az a sikeres pécsi vendégszereplés, amely Bordy Bellához fűződik. Idézzük föl adataink alapján 1941-es vendégszereplésének tényeit ismét. Harsányi Zsolt (Zoltán Tibor Pál, 1887-1943) – Hunyady Sándor (1890-1942): „A tizedik kérő” című 3 felvonásos zenés vígjátékának zenéjét Bródy Tamás (1913-1990) állította össze, Pécsett Fest Vidor volt a karmester, a rendező pedig vitéz Jakabffy Dezső (Zsigmond Ferenc, 1895-1965). Az előadások dátumai: 1941. december 12, 13, valamint 14 délután és este.

Két lány az uccán plakátja
(Forrás: Wikipédia)

De korántsem ez volt az utolsó vendégszereplése nálunk 1949 előtt. Buday Dénes (1890-1963) – Vándor Kálmán (1922-2016) – Tóth Miklós (1904-1975): „Tábornokné” című 3 felvonásból, 9 képből álló operettjében is szerepelt, amelyet 1943. november 11-14.-én (ez utóbbit délután is és este is), 16-17.-én és december 25.-én adták elő. Az ő vendégszereplésére pedig 1944. január 24-25.-én került sor. Mind 1943-ban, mind 1944-ben Harer Győző vezényelt, a táncokat Sugár Ica tanította be, a rendező pedig Deák Ferenc (1897-1981) volt.

Amikor pedig a második világégést követően, 1946-ban ismét eljött hozzánk, két sikeres darabban is vendégszerepelt egymás után. Elsőként Eisemann (Egresi) Mihály (László, 1898-1966) Zágon (Fleischl) István (1893-1975) és Somogyi Gyula (1882-1958) szövegére írott „Fekete Péter” című 3 felvonásos operettjében tűnt föl, amelyet Bakonyi Ödön vezényelt és Farkas József rendezett. Ekkor két előadás volt, 1946. október 24.-én és 25.-én – direkt az ő tiszteletére.

A másik darab pedig Emőd Tamás (Fleischer Ernő, 1888-1938) – Török (Spitzer) Rezső (1895-1966): „A harapós férj” című 3 felvonásos zenés vígjátéka volt, amelynek zenéjét Komjáthy (Klein) Károly (1896-1953) szerezte. Bakonyi Ödön lett a karmester, a rendező pedig Halasi Iván. Az előadásokra, egyben a vendégszereplésére 1946. október 26.-án, 27.-én délután és este került sor…

 

Életpályájának összegzése 

Balett művészként, 1948
(Forrás: MTI Fotó)

Korántsem hosszú élete azonban bővelkedett eseményekben. Már 15 évesen az operaház ösztöndíjasa lett, mesterei Brada Ede (Eduard Bradac, 1879-1955), Jan Ciepliǹski 1900-1972) és Nádasi (Nágel) Ferenc (1893-1966) lettek. Both (Bot) Bélánál (1910-2002) tanult színészmesterséget, de Luxemburgban is tett szakmai utat. Az operaházban 1930-tól táncolt szólót, 1932-ben nevezték ki magántáncossá, prímabalerinává.

Főként magyaros jellegű balett-karakter szerepekben aratott sikereket, de táncolt a „Lysistrate” vagy a „József-legenda” című balettekben is. Ljubov (Nyikolajevna) Jegorovánál (Trubeckaja hercegné) 1935-ben párizsi ösztöndíjat nyert el, 1938-ban pedig már az angol TV-ben is láthatták a nézők!…

A Magyar Rádió címlapján, 1948
(Forrás: Wikipédia)

Sikeres filmszerepei 1938 és 1961 közé estek, közben 1940-1944-ben a Madách Színházban prózai darabokban is föllépett. Egy sikeres filmszereplését is idézzük föl. A kalandos életű és pályájú filmrendező, forgatókönyv író, filmproducer, André de Toth, akinek eredeti neve sem volt akármilyen: sasvári farkasfalvi tótfalusi Tóth Endre Antal Miksa (1913-2002) 1939-ben gyorsléptekkel forgatott „Két lány az uccán (sic!)” című sikeres alkotásában a volt szépségkirálynő (1931), és később híres színésznővé érett Tasnády (Tasnádi) Fekete Mária (1911 vagy 1912-2001) oldalán főszerepet játszott Bordy Bella. Szerződtetésében nem kis szerepet játszott az a tény, hogy jól tudott úszni, ugyanis a film egyik jelenetében a Dunába kellett ugrania…

Művészi fotón
(Forrás: Operett Klub)

Pályáját 1945 után is folytatta. Érdekességként feltétlenül megemlítendő, hogy 1957-ben még egy szépségverseny zsűrijében is helyet foglalt olyan nevezetes személyiségek társaságában, mint Gertler (Gáth) Viktor (1901-1969), Pátzay Pál (1896-1979), Ráday Imre (1905-1983), vagy a „szocialista divatdiktátor” Rotschild Klára (1903-1976) …

Visszavonulását követően, 1965-től Bécsben, Zürichben operaénekeseknek színpadi mozgástechnikát oktatott. A Farkasréti temetőben, sok neves művész nyughelyén van a sírja neki is…

A helyi színházi előadások adatait „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című, Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett két kötetes műből vettem, amely az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában, 1992-ben jelent meg.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink