Emberi tényező Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Emberi tényező

Írások a rovatban: 315

A Jó Ember Díjas Mészáros Gabriella emlékére

Éppen két éve, hogy ott ültél velünk a pécsi díjátadáson a kerekesszékben, melletted a kutyád, aki helyetted látott minket, másik oldaladon a téged Jó Ember Díjra jelölő barátnőd, és mindenki mosolygott – a legjobban te. Akkor már sok mindent tudtunk rólad, hiszen a jelölőd – a pásztói Nagy Ágnes – részletesen leírta, hogy mi mindennel segíted a rászorulókat.

Sikeres csapatok – a csapathatékonyság hét összetevője

A csapatmunkát célzó vizsgálatok egyre inkább előtérbe kerülnek, fejlődésük pedig egyre gyorsabb ütemre vált. Scott Tannenbaum és Eduardo Salas szervezeti pszichológusok könyve azt mutatja meg számunkra, hogy ezt az elméleti tudást alkalmazva hogyan válhatunk mi magunk is elismert csapatvezetővé, együttműködő taggá, támogató szenior vezetővé vagy akár befolyásos tanácsadóvá.

Zebra-frász

Ügyes-bajos dolgaimat elintézendő gyakran ülök gépkocsiba. Ilyenkor mindig megpróbálok úgy indulni, hogy inkább rászánok egy kis időt, hiszen sosem lehet a forgalmat kiszámítani. Aztán arra is igyekszem odafigyelni, hogy a forgalomban résztvevő partnereim épp milyen napot fogtak ki.

Napok, hetek, hónapok, évek…

Meggyőztél, ugyan nem ment könnyen, hogy én az egész életemről beszéljek neked. Főleg a változásokról. Ezt ugyanis alaposan át kell gondolni, mert változás az volt bőven. Neked magyarázzam, hiszen te magad is tudod, hogy az élet egy folyamatos változás. Ha nem így volna, nem lenne fejlődés sem. Én most pontosan 73 éves öreg hölgy vagyok. Nem kevés idő ez.

Káplár László Jó Ember Díj – 2021

Káplár László, a 2003-ban ötvenévesen eltávozott újságíró kolléga, a volt MTI-s, a jó ember, a jó barát nevének és az általa képviselt értékrendnek a megőrzésére jött létre a Káplár László Emlékére Kulturális Alapítvány. A kulturális teljesítmények díjazására az alapítvány létrehozta a Káplár László Jó Ember Díjat.

A repülő fekete reverenda

1916. február 27-én, azon a nagyon fagyos, havas napon, nagy öröm érte a Süle családot: megszületett Ferenc. Ki láthatta akkor még előre, hogy miféle sorsot szán neki az Úr? Szülei, tanító apja és édesanyja örültek, hogy papi hivatást választott, bár tudták, hogy ezzel az jár, hogy magukra maradnak.

Fekvőfa

Bezártak, bezárkóztunk, elzárkóztunk, kizárunk mindent és mindenkit. Ízlelem a jelent. Lassan már csak az információs sztráda marad számunkra. Ha valaki ezt mondta volna nekem, mondjuk ezelőtt akárcsak egy-másfél éve, el sem hiszem, sőt, lehet, hogy ki is röhögöm.

Szépírás

Hát, ezzel bizony mindig hadilábon álltam. Kisiskolásként, az első betűk elsajátítása után, a tanórák szünetében, focizás helyett, legtöbbször ezt kellett gyakorolnom tanító nénik jóindulatú felügyelete alatt. Így utólag azt mondhatnám, nem sok sikerrel. Tehát, egy idő után belenyugodtam, és valószínűleg ők is, ebből a tantárgyból bizony én sosem leszek jeles.

Kaleidoszkóp – 48.

Levél a Dnyepertől – Csetényben, a házunkhoz közel, a bakonyoszlopi elágazó mellett a Budapest–Zirc országút alatt átereszt építettek. Ez idő alatt az építési területet éjszakára kivilágították petróleumlámpával, és őrséget szerveztek. Természetesen nekünk azonnal ott volt a helyünk.

Kaleidoszkóp – 46.

Öcsém 1967-ben kezdte a könyvtár-népművelő szakot a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. Mikor a kezdés után első alkalommal jött Zircre, egy közös ismerőstől érdeklődött. – Hol laknak Laciék? – A Patkóban – volt a rövid, ám kissé meghökkentő válasz.

Ünnep

Szeretetteljes karácsonyt és 2021-re minden-minden jót kívánunk Kedves Olvasóinknak!

Halottaink

Honnan észleljük, hogy elszállt fölöttünk az idő? Talán onnan is, hogy a fiatalságunk idoljai lassan eltűnnek életünkből. Szinte minden hétre jut egy szomorú halálhír. Ő is elment, konstatáljuk szomorúan.

Kaleidoszkóp – 39.

Virga László – A csendes pihenő alatt általában sakkoztunk Lacival. Egyik parti során, miközben ő a következő lépést fontolgatta, fölnéztem, és nem tudtam szó nélkül hagyni az elénk táruló panorámát: – Nézd csak, milyen előkelő helyre kerültünk; jobbra a Gyűjtőfogház, balra a Köztemető.

Húsz éves a börtönlelkészi szolgálat, ami valójában harminc éve kezdődött

Szalay Lajos református lelkipásztorral évtizedek óta egy igazi lelki kapcsolat fűz össze. Joviális, megértő, jó szándékú hozzáállása immár az első pillanatokban megfogott. Először is abban értettünk egyet, hogy a lelkipásztori szolgálat az nem egy szakma, hanem egy hivatás.

Menny és pokol között ingázva

Én ismerem a Medvepásztort. Ez egy kijelentő mondat. Ismerem-e én a Medvepásztort? Ez meg egy kérdő mondat. És valahol a felénél van az igazság. Először pár éve az interneten akadtam rá pár rövid hírre, képekkel és videókkal illusztrált reklámanyagra. Aztán a sors megadta a lehetőséget, hogy pár turistatársammal személyesen is találkozzunk vele.



Archívum

Hirdetés