Április első keddje Európa-szerte a láthatatlan munka napja. A hivatalos definíció szerint a láthatatlan munka az a fizetetlen munka, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai. Ide tartozik többek között a tartós beteg ápolása, idős családtagok gondozása, házimunka, főzés, gyermeknevelés, a családi élet menedzselése. Ezek azok a kötelességeink, amiket meg kell, hogy csináljunk, fizetés azonban nem, és elismerésből is csak kevés jár érte.
Nem csak az állásunkon kívül, de a munkahelyen is foglalkozunk láthatatlan munkával. Ez lehet például az asztalunk rendben tartása, a dokumentumaink rendszerezése, legyen az offline vagy online, az irodai élet szervezése (például ünnepek megtartása, díszítés stb.) vagy akár csomagok eljuttatása A-ból B-be.
A láthatatlan munka természete mondhatni trükkös: ha nincs elvégezve, nagyon is látható, ha elvégezték, van, hogy senki nem látja, viszont azoknak, akik dolgoztak vele, nagyon is látható.
A láthatatlan munka világnapját a közhiedelemmel ellentétben nem a bosszankodó háziasszonyok kezdeményezték. A láthatatlan munka kifejezése egy gazdasági fogalom, és a társadalom közös érdeke, hogy a láthatatlan munka egyre láthatóbbá, és minél inkább mérhetővé váljon. Az USA-ban és az Európai Unióban is végeznek felméréseket a láthatatlan munka számszerűsítésének érdekében. A nemzetközi statisztikák megmutatják, hogy mennyi időt fordítunk a láthatatlan kötelességekre, amik akár el is vonhatják az időt olyan munkáktól, amik profitábilisabbak lennének. Ráadásul ezeknek a tevékenységeknek alacsony a megbecsülésük, pedig vitathatalanul hasznosak és szükségszerűek.
Mi magyarok például évi 11 milliárd órát fordítunk a láthatatlan munkára. A KSH adatai szerint, ha ezt a tevékenységmennyiséget beemelnénk a hazai össztermékbe, akkor a GDP 25 %-kal növekedne. 2009–2010-ben készült utoljára átfogó kutatás hazánkban ebben a témában. Az alapján egy átlagos magyar nő napi 249 percet tölt úgynevezett „láthatatlan” munkával, míg egy átlagos férfi 115 percet.
A „női munka” és a „férfi munka” címkéket érdemes a lehetőségekhez mérten elengedni. Persze teljes egyenlőség sosem lesz a két nem testfelépítésének, eltérő fizikumának és biológiájának köszönhetően, de minél inkább uniszexszé válik a házimunka, a gondoskodás, ápolás és gyermeknevelés, annál kevesebb konfliktust és terhet fog jelenteni a láthatatlan munka.
Érdekességként tekintsük át, hogy éves szinten számszerűen mennyi időnk megy el néhány házimunkára! 200 óra megy el a mosásra és a vasalásra. Az étkezőasztal és a mosogató között 1500 kilométert teszünk meg, 18 000 evőeszközt mosunk el, 13000 tányért és ugyanennyi csészét, bögrét mosogatunk el (a poharak feltehetően még ennél is többek). A ruháink elpakolása, hajtogatása 250 órát igényel. Ezek persze csak átlagos értékek, van aki ennél kevesebbet, van aki persze többet csinál.
(Forrás: dreamjobs.hu)
Hozzászólások