Európában több mint 20 millió nő nem dönthet saját testéről, saját jövőjéről. Számtalan emberélet ér véget, megélhetési források kerülnek veszélybe vagy szűnnek meg a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés hiánya miatt. Az abortuszhoz mint alapvető női egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya Európa számos részén nemcsak fizikai sérülések kockázatának teszi ki a nőket, hanem indokolatlan gazdasági és mentális nyomást is gyakorol a nőkre, gyakran olyan marginalizált közösségekben, amelyek a legkevésbé engedhetik meg maguknak az abortuszt.
Április első keddje Európa-szerte a láthatatlan munka napja. A hivatalos definíció szerint a láthatatlan munka az a fizetetlen munka, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai. Ide tartozik többek között a tartós beteg ápolása, idős családtagok gondozása, házimunka, főzés, gyermeknevelés, a családi élet menedzselése. Ezek azok a kötelességeink, amiket meg kell, hogy csináljunk, fizetés azonban nem, és elismerésből is csak kevés jár érte.
Az Amnesty International Levélíró Maraton kampányának támogatóit a változtatni akarás vágya köti össze – hogy olyan emberek életébe hozzunk reményt, akiknek sérülnek az emberi jogai. Az elmúlt években Zimbabwétől Guatemaláig számtalan országban eredményesen írták felül az igazságtalanságokat a közösség erejével – és mint minden évben, most is erre vállalkoznak.
Az emberi jogok minden emberi lényt megillető, tőle elidegeníthetetlen jogok. Az emberi jogok alapvető normák, eszméjének alapvető értékei az emberi méltóság és egyenlőség. Olyan jogok sorolhatók ide, mint az élethez és szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, törvény előtti egyenlőség, bizonyos gazdasági, kulturális, szociális jogok, munkához, oktatáshoz, lakóhely szabad megválasztásához való jog.
A mai napon a Hetedhéthatár emblémája szivárványszínekben látható. Ennek apropója, hogy ma tartják a Pécs Pride felvonulást. Budapest mellett Pécs az egyetlen város hazánkban, amely otthont ad ennek a demonstrációnak. Biztos, hogy nem véletlenül, hiszen Pécs az ország talán egyik leginkább nyitott városa, ahol a kisebbségek, a különböző kultúrák, vallások, identitások jelenléte nem új keletű. A városban tíz nemzetiség él békésen egymás mellett, egyetemén a világ minden szegletéből érkezett diákok ezrei tanulnak.
A napokban zajlott le az idei SZABAD díjátadó gála, amelyen a változásért dolgozó emberek valósága megrendítő hitelességgel jelent meg a színpadon. A remény és nehézség érzése egyszerre járták át az egész estét. A jelöltek történeteiben benne volt a közösség ereje és az is, hogy mennyire el lehet magányosodni. A színpadon generációk álltak: olyanok, akik már évtizedek óta küzdenek, fogtak kezet azokkal, akik mindezt pár hónapja kezdték.
Az Európa Tanács hétfőn Vlagyimir Kara-Murza letartóztatott orosz ellenzéki politikusnak ítélte oda a Václav Havel Emberi Jogi Díjat, amiért bátran szembeszállt az orosz vezetőkkel. A díjat felesége vette át a strasbourgi szervezet parlamenti közgyűlésén.
Szeptember 11. és 17. között ismét a Szabadság és az Emberi Jogok fontossága járja át Pécs városát a II. Freedom of My Identity Emberi Jogi fesztivál alkalmával. A programkavalkádot szemináriumok, izgalmas műhelymunkák, kerekasztal-beszélgetések és kulturális rendezvények gazdagítják. A héten kiemelt figyelmet kapnak a nemzetiségek és kisebbségek, köztük a cigányság, zsidóság, valamint az LMBTQ+ közösség.
A pécsi Re:Verzió az Apolló moziban idén február 17. és 19. között a legutóbbi, 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál programjából hoz el egy izgalmas válogatást. A 18. Verzió hibrid formában, azaz online és a mozikban is zajlott, összesen 64 filmet mutatva be 35 országból. E gazdag nemzetközi kínálatból most 6 szimbolikus alkotást, négy premierfilmet, köztük díjnyertes és fesztiválkedvenc kreatív dokumentumfilmeket nézhet meg a közönség.
December 10-én ünnepelték a világon az Emberi Jogok Napját. Ezért tűzte ezen a napon vitára a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület (KEP) a beszámolót az Emberi Méltóság Tanácsa tevékenységéről Budapesten, Czeglédi József ügyvezető elnök moderálásával.
Budapesten a budakeszi úti OKO Centrumban került sor az idei Emberi Méltóság díj átadására május 14-én. A Lovagterem zsúfolásig megtelt a tisztelőkkel és a sajtó képviselőivel, a megjelentek közel felének még állóhely sem jutott.
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát az ENSZ közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el és azóta december 10-ét az emberi jogok nemzetközi napjaként tartjuk számon. Nyirati Andrással – ember jogi képző és Az Emberség erejével elnöke – a világnap kapcsán beszélgettem.