„Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást, és teret adtak a tehetségek érvényesülésének” – többek között erre hívja fel a figyelmet legújabb kötetében Matolcsy Györg
Figyelemre méltóan találékony faj vagyunk. Újra és újra megbirkózunk azzal a tengernyi kihívással, amit a korszakalkotó nagy változások támasztanak. Vajon így van ez napjaink kihívásaival is? Vagy ez már meghaladja képességeinket? Mit mond erről Vaclav Smil, akit a Foreign Policy a világ 100 legnagyobb globális gondolkodója közé választott és Bill Gates is nagy rajongója a könyveinek?
Azzal, hogy megpróbálunk elszakadni a fosszilis tüzelőanyagoktól, és a régi rendből igyekszünk átlépni egy új világba, valójában egy még erősebb függőséget alakítunk ki a magunk számára – állítja Guillaume Pitron francia újságíró, és nem ok nélkül teszi ezt. De vajon igaza van?
Milyen jövőbeli gazdasági trendek rajzolódnak ki napjaink demográfiai és globalizációs folyamataiból? Milyen hatással lesz a fejlett társadalmak öregedése az inflációra és a kamatlábakra? Megfordul-e a társadalmi elit és a magára maradt társadalmi rétegek közötti jövedelmi egyenlőtlenség növekedési trendje?
Az idén is kiemelten támogatja a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó programját. A két szervezet kapcsolata hosszú időre nyúlik vissza, a Pallas Athéné alapítvánnyal való együttműködés eredményeképpen pedig jelentősen bővült az MCC-ben tanuló diákok, hallgatók közgazdasági ismerete, és jelentősen fejlődött pénzügyi tudatosságuk is.
Az emberi civilizáció tulajdonképpen a természeti erők uralásának tízezer éves története – állítja Elizabeth Kolbert amerikai újságíró, aki könyvében új perspektívába helyezi az ember és környezete kapcsolatát. A Pulitzer-díjjal elismert A hatodik kihalás szerzője visszatér örök témájához, az emberiség környezetre gyakorolt hatásához, és most azt kérdezi: Ennyi károkozás után meg tudjuk-e változtatni a természetet, ezúttal azért, hogy megmentsük? Könyvében azokat a bonyolult, költséges, ám elképesztően kreatív módszereket mutatja be, amelyek segítségével az újító szakemberek abba a korántsem kockázatmentes vállalkozásban fogtak, hogy megmentsék a bolygót.
Az űrkutatói gondolkodás nem is olyan nehéz! – állítja Ozan Varol, és elhihetjük neki, hiszen az asztrofizikus végzettségű író a 2003-as Mars Exploration Rover Mars-kutató program műveleti csapatának is tagja volt. Varol úgy véli, az űrkutatók sajátosan gondolkodó felfedezők, akik elképzelik az elképzelhetetlent, megoldják a megoldhatatlant, és a kudarcban is a megoldandó feladatot látják, nem pedig a leküzdhetetlen akadályt. Ha ez a gondolkodásmód szimpatikus a számunkra, de nem tudjuk, hogyan sajátíthatnánk el, akkor ez a kötet nekünk íródott!
Michael Jenkinst a brit HR Magazine két alkalommal is az év egyik legbefolyásosabb gondolkodójának választotta. A humánerőforrás területén több mint három évtizednyi nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakértő legújabb kötete, a Humánszakértők – Altruizmus, együttérzés és empátia a munkahelyen a vállalatok működéséhez kapcsolódó legfontosabb pszichológiai kérdéseket helyezi a középpontba, és gyakorlati módszereket is kínál ahhoz, hogyan fordítsuk a munka világát a fenntarthatóság és a humánum irányába – mindezt pedig a legfontosabb szemponttal, a vezetés minőségének javításával kezdi.
Gazdasági teljesítménye és társadalomfejlődése okán a 20. század második fele óta Ázsiát egyszerre tartják gazdasági csodának és egy még beváltatlan ígéretnek. Bár a kontinens gazdasági felemelkedése valóban precedens nélküli, Vasuki Shastry szerint sikere még korántsem vehető biztosra. Könyvében a szerző a modern Ázsia sajátos világán vezeti keresztül az olvasót, feltárva, hogy mely társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok képezhetik az ázsiai csoda beteljesülésének akadályát.
„Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk zajló eseményeket, a földrajzhoz kell fordulnunk– állítja Csizmadia Norbert geográfus, akinek legfontosabb küldetése, hogy a térképeink segítségével láthatóvá tegye világunk rejtett összefüggéseit. A szerző könyvében a korunkat jellemző legfontosabb fogalmak és megatrendek – az összekapcsoltság, a fenntarthatóság, a komplexitás, valamint a születőfélben lévő eurázsiai világrend – megértéséhez kínál egy több […]
Az emberiség túlélése válságba került, amelyért Vandana Shiva, a világszerte elismert indiai környezetvédelmi aktivista, valamint szerzőtársa, Kartikey Shiva a jelenleg domináns gondolkodási és életviteli modellt teszik felelőssé. Úgy vélik, hogy a vég nélküli gazdasági növekedésen, az üzleti érdekek elsőbbségén és a kapzsiságon alapuló, kinyeréscentrikus fejlődési modell nemcsak ökológiai értelemben ássa alá az életet támogató feltételeket, hanem társadalmi szempontból is.
Az öregedés nem csupán napjaink egyik legégetőbb problémája, hanem az egyik legígéretesebb lehetőség is – állítja a kutató szerzőpáros. A hosszú életet támogató tevékenységek fejlődése sikerre rendeltetett, ugyanakkor az előrehaladás ütemét számos tényező határozza meg. Az már most kijelenthető, hogy a hosszúélet-ipar az emberiség történetének legnagyobb és legkomplexebb szektorává válik. Értéke már jelenleg is tizenhétbillió USA-dollár.
Hogyan irányíthatják a vezetők az egyéneket és a szervezeteket napjaink egyre összetettebb munkahelyi kihívásainak világában? Tekintsük intő jelnek a világjárványt! Ma egy vírus okoz fennakadásokat, holnap egy versenytárs üzleti modellje forgat fel egész iparágakat, vagy akár egy mesterséges intelligenciához, kvantumszámítástechnikához, nukleáris fúzióhoz hasonló forradalmi technológia okoz majd komoly gazdasági zavarokat – figyelmeztet Gary A. Bolles, a munka, a tanulás és a szervezetek jövőjének nemzetközileg elismert szakértője. Vágjunk bele a szükséges változtatásokba még ma!
A kötet azoknak a rendhagyó üzeneteknek a lenyomata, amelyek javarészt nyugati liberális véleményformáló személyiségek és egy közép-európai gondolkodó között zajlottak. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke 2019 őszén írta meg a „100 Words” néven futó gondolatébresztő sorozatának első darabját, amelyet azután 2022 májusáig még további 252 követett.
Soha nem látott változások cunamija tart felénk – figyelmeztet Campbell Macpherson, a változások kezelésének nemzetközi hírű szakértője. Olyan gyorsan fejlődik körülöttünk a világ, hogy szinte lehetetlennek tűnik az alkalmazkodás. A technológia, a környezet, a munkamódszerek, az életmódunk, sőt még az is, hogy meddig élünk, mind-mind folytonos és drasztikus átalakulásban van. Nincs más választásunk, mint felkészülni és megbirkózni velük.