A tiszta energia és a digitális technológiák sötét oldala
Azzal, hogy megpróbálunk elszakadni a fosszilis tüzelőanyagoktól, és a régi rendből igyekszünk átlépni egy új világba, valójában egy még erősebb függőséget alakítunk ki a magunk számára – állítja Guillaume Pitron francia újságíró, és nem ok nélkül teszi ezt. De vajon igaza van?
Tea, szerecsendió, tulipán, salétrom, szén, kőolaj, földgáz – vajon mi a közös bennük? Ezek mindegyike olyan természeti erőforrás, amelyekért birodalmak születtek és buktak el, háborúk dúltak és olyan nagy felfedezések mozgatórugói voltak, amelyek a történelem menetét is képesek voltak megváltoztatni.
Ma a ritkafémek formálják át a világot. E rendkívüli mágneses, katalitikus és optikai tulajdonságokkal rendelkező elemek (mint például a vanádium, germánium, platinafémek, volfrám, antimon, berillium) földrajzilag erősen koncentráltan találhatók meg, nehezen bányászhatók, és csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen a Földön, ám elengedhetetlenül szükségesek a modern ipar számára. Nélkülözhetetlen alkotóelemei a zöld energiának, integrált digitális eszközeinknek, elektromos autóinknak, kiberbiztonsági berendezéseinknek, a robotika, a mesterséges intelligencia, a digitális egészségügy, az orvosi biotechnológia és a nanoelektronika alkalmazásainak – egyszóval a jövő gazdaságának stratégiai szempontból legfontosabb ágazatai, mindazon technológiák, amelyek exponenciálisan növelik számítástechnikai kapacitásunkat és modernizálják energiafogyasztásunkat, mindennapi szokásainkat, sőt, a legfontosabb kollektív döntéseinket is, mind-mind teljes mértékben a ritkafémektől függenek.
Ez a nagy mértékű függőség, kiegészülve a ritkafémek rendkívüli szűkösségével és koncentrációjával olyan problémákat szül, amelyek alááshatják az általunk elképzelt tisztább és fenntarthatóbb jövőt is. A ritkafémek kitermelése és finomítása egyrészről ugyanis rendkívül környezetszennyező, újrahasznosításuk pedig korlátozott. „Nyolc és fél tonna kőzet finomítására van szükség egy kilogramm vanádium előállításához; tizenhat tonna egy kilogramm cériumhoz; ötven tonna egy kilogramm galliumhoz; és – megdöbbentő módon – 1200 tonna a legritkább ritkafém, a lutécium egyetlen nyomorult kilogrammjának előállításához.” A földkéreg ilyen mértékű bányászata óriási környezet- és természetpusztítással és természetesen jelentős szén-dioxid-kibocsátással is jár, így a zöld és digitális technológiák számos olyan problémát szülnek, amelyet éppen kiküszöbölni próbálnak.
A ritkafémek kitermelésével kapcsolatos másik aggály geopolitikai természetű. A 19. századot a globális széntermelésben elért hegemóniájának köszönhetően Nagy-Britannia uralta. A 20. század számos világpolitikai eseménye az olajtermelés és az ellátási útvonalak ellenőrzése szempontjából elsősorban Amerikához és Szaúd-Arábiához kapcsolódik. A 21. század legfontosabb nyersanyagainak exportját és felhasználását pedig Kína ellenőrzi. Az egykori Középső Birodalom szinte monopóliummal rendelkezik számtalan olyan ritkafém felett, amelyek nélkül a modern technológia nem létezhet. Ily módon a világ rendkívül kiszolgáltatottá vált, miközben Kína saját technológiái növekedését táplálja, és megerősíti a gazdasági konfrontációt a világ többi részével azáltal, hogy korlátozza ezen erőforrások exportját. Mi lehet a megoldás? Talán újra bányászati nagyhatalmakká kellene tenni a nyugati országokat?
Pitron éleslátó és nyugtalanító munkája – a szupermágnesektől a ballisztikus rakétákig terjedő – esettanulmányokon keresztül mutatja be a „bányák csatáját”, azaz a tiszta energia és a digitális technológiák sötét oldalát. E könyv egy sokat ígérő technológiai odüsszeia háttértörténete, amely betekintés nyújt azon ambiciózus küldetésünk színfalai mögé, amely valójában ugyanolyan félelmetes veszélyeket rejt magában, mint amelyek megoldását célként maga elé tűzte.
*
Guillaume Pitron elismert francia újságíró és Franciaország vezető televíziós csatornáinak dokumentumfilmese. Munkáinak középpontjában a nyersanyagok és a felhasználásukkal összefüggő gazdasági, politikai és környezetvédelmi kérdések állnak. Első könyve a Ritkafémek háborúja, amelyet már nyolc nyelvre lefordítottak. Guillaume Pitron nemzetközi jogból szerzett diplomát a washingtoni Georgetown Egyetemen. Rendszeres TEDx-előadó.
*
A Ritkafémek háborúja című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.
A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.
Hozzászólások