2025. október 21-én 18 órakor nyílik Pécsett, a Zsolnay Negyedben taláható m21 Galériában a PTE Művészeti Kar, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem festő és szobrászművész szakos hallgatóinak kiállítása.
Idén nyáron három új alkotással gazdagodik a Nagyharsányi Szoborpark, megvalósul a teljes szoborgyűjtemény állagvédelme és helyreállítása, elkészül a Villányi Nemzetközi Szobrász Symposium komplex művészettörténeti feldolgozása. Az eseményeket szakmai konferencia és a művészekkel folytatott visszaemlékező beszélgetés is gazdagítja.
„A meghajlított kő” címmel nyílik Kígyós Sándor szobrászművész emlékkiállítása a Pécsi Galériában 2025. május 8-án 17.00 órai kezdettel.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett szoborpályázatra beérkezett pályaműveket bemutató kiállítás nyílik 2025 május 6-án 13.00 órakor a PTE Művészeti Kar kiállítótermében (Zsolnay Kulturális Negyed, E02 épület, I. emelet).
2025. március 5-én 18 órakor tartják a Tolvaly Ernő Festészeti Díj 2025, valamint a Bencsik István Szobrászati Díj 2025 kiállítás megnyitóját és a díjak ünnepélyes átadását a pécsi Nádor Galériában.
A Nagyharsányi Szoborpark az odalátogató laikus számára a művészet és a természet, a szobor és a táj, a kő és szülőhelye, a kőbánya együttes látványával teremt páratlan összhangot. A létesítmény fenntartója, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság pályázatot írt ki, melynek célja új szobrok tervezése és kivitelezése a Szoborpark területén.
Köztéri szobor újult meg egy pécsi lokálpatrióta kezdeményezése nyomán. A restaurált műalkotást a PTE Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának udvarán január 7-én helyezték el.
Bronz – Lélek – Természet címmel nyílik kiállítás Rétfalvi Sándor műveiből 2024. szeptember 27-én 18.00 órakor Pécsett, a Bak Antik & Modern Galériában. A kiállítást Németh Pál szobrászművész nyitja meg. Nem túlzás kijelenteni, hogy Rétfalvi Sándor a háború utáni Magyarország egyik legjelentősebb szobrásza volt. Kiemelkedő oktatói munkája, a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskola, a Villányi szobrász szimpózium megalapítása, a viaszveszejtéses eljárás első hazai alkalmazója – csak hogy néhányat említsünk maradandó tevékenységei közül.
Márciusban jelent meg Fűkő Béla szobrászművész könyve, Szobrokba kódolt világkép címmel. A kötet bemutatóját 2024. május 9-én 17.00 órai kezdettel tartják Pécsett, a Csorba Győző Könyvtár Várkonyi Nándor Fiókkönyvtárában. A szerzővel Bittner Mónika beszélget.
Bocz Gyula szobrászművész művészetéről valló csekély és szűkszavú megnyilatkozásainak vezérmotívuma egy hosszú történetű kulturális toposz: az anyagban benne rejtőző szobor, melyet – lefaragva az elrejtő burkolat feleslegét – a szobrász munkája szabadít ki. Arisztotelész Metafizikájában ez még filozófiai hasonlat, melyben az anyag potenciája a forma felé törekszik: „Lehetőség szerint való létre gondolunk, ha azt mondjuk, hogy a fában benne van Hermes szobra…” Origenésznél a lélekben rejtőző isten képének példázata: „Ha egy művész szobrot készít, például fából vagy kőből, akkor nem a képet viszi bele a fába, hanem lefaragja a forgácsokat, amelyek elrejtették és eltakarták a képet”.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
