Tóth Ernő groteszk mitológiai szobrai • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Tóth Ernő groteszk mitológiai szobrai

____________________________________________________________________  

 

Tóth Ernő szatír kecskéjével

 

Ahogy belépünk Tóth Ernő kertjébe – amit én Bosch festményére utalva A gyönyörök kertjének nevezek –, a fahíd mellett szemünkbe tűnik 2001-ben készített szobra: Kharón ladikja. Minthogy Ernő mindent a maga kreálta groteszk szemüvegén keresztül lát, ne csodálkozzunk, hogy a ladiknak kerekei is vannak.

 

Tóth Ernő: Kharón ladikja

 

Egyes források szerint az isteni révész alakja Egyiptomból került a görög hitvilágba. A művész elmondása szerint egyiptomi útja ihlette Kharón alakját. A régi görögök hite szerint Kharón az Alvilág révésze volt, aki a halottakat a Sztüx folyón átszállította a túlvilágra egy obulus fejében. A halál után tovább élő lélek képzete adja a hátteret az újkori spiritizmus különféle megjelenési formáinak, így a reinkarnáció tanának. Ez utóbbi kérdés Michelangelót egyre jobban izgatta: mi történik a lelkével halála után? Kharón ladikját és utasait felfedezhetjük a Sixtus-Kápolnában az Utolsó ítélet jobb alsó sarkában.

 

Michelangelo: Utolsó ítélet

 

Az Utolsó ítélet részlete: Kharón ladikja

 

Illyés Gyula Kharón ladikja című esszéregényében a halálba hanyatlás lassú útját írja le: „Kháron ladikja nem akkor indul velünk, midőn lezárul és befagy a szem.” A Kháron ladikján című regényében pedig Illyés a létezés legizgalmasabb kérdéseivel foglalkozik, azokkal, amelyek mindannyinkat érintenek már fiatalon is. A könyv legfőbb gondolata, hogy „az öregség voltaképpen az egyetlen kérdése minden elképzelhető filozófiának”.

Tóth Ernő Kharónt Groteszk című szobrán is megörökítette. Lehet-e annál groteszkebb ötlet, mint egy nyitott szájon evezni?

 

Tóth Ernő: Groteszk

 

Tóth Ernő másik kedvenc mitológiai témája a faun. A kecskelábú, félig ember alakú lények a római mitológiában faunok, a görögöknél szatírok. Az érzékiség és a csúfolódó kedv szimbólumai. Se szeri, se száma a faun képzőművészeti megjelenítésének. Hogy csak a magyar művészeknél maradjunk, ki ne ismerné Szinyei Merse Pál 1868-ban festett Faun és nimfa című képét, az erdő mélyén pánsípján játszó faunt és a rejtőzködő nimfát?

 

Szinyei Merse Pál: Faun és nimfa

 

Az irodalom is bővelkedik a faun megörökítésében. Említsük meg Ady Endre Vén faun üzenete és a Vén faun dala című verseit-

Vén faun dala

Pogányok üdve: érlelő nyár,
Nyüzsgő világ, por és salak –
Én, bús faun, karom kitárom
És áldalak, megáldalak.
Sugáros útjaid bejárom,
Ha sugár nincsen is velem:
Én vagyok a legvígabb koldus
Aki dalol – az útfelen…
Pán ébred. E fáradt világra
Egy új világ reszketve készül,
Egy új világ karját kitárja
S mi meghalunk ez öleléstül.
Jön új világ. Jön a szilajság,
Jön a gyönyörök új világa,
Örök nyara lesz majd a vérnek
S júniusnak örök virága.
Óh, szent pogányság, jövel, jövel már,
Várnak a bénák és az épek,
Én legjobban, ki nem tudom, csak:
Hiszem azt, hogy szép az élet…

A leghíresebb faun-vers Stéphane Mallarmé Egy faun délutánja című költeménye. Ez a drámai monológ ihlette Debussy zenekari prelűdjét, az Egy faun délutánját.

Stéphane Mallarmé: Egy faun délutánja (részlet)

Faun, az ábránd a kék, hideg szemből kicsap
Mint a legszűzebbnek zokogó könnypatakja;
Másik, merő sóhaj, miféle kontraposztja
Mint forró nap szele bozontos gyapjadon?
De nem! az ernyedés a rekkenő napon
Hőséggel fojtja meg a friss reggelt, ha lángol,
Többé víz nem csobog, csak az én fuvolámból
(Weöres Sándor fordítása)

Tóth Ernő A hegedülő faun című szobra nyilvánvaló utalás Debussy művére. Ne tegyünk szemrehányást Ernőnek, amiért faunja nem a mitológiából ismert pánsípot vagy fuvolát fújja. Ez egy groteszk faun, hegedűvel.

 

Tóth Ernő: Hegedülő faun

 

Tóth Ernő a görög mitológia kentaurját is szoborba öntötte. A félig ember, félig ló alakú lények a legenda szerint szeretik a bort, és amikor isznak, hamar szemet vetnek a nőkre. Dionüszosz kíséretének gyakori tagjai voltak. A Pellón hegyen laktak, Thesszáliában. Azt is mondják, hogy a kentaurok rendkívül muzikális lények voltak. Talán a leghíresebb kentaur ábrázolás a Louvre-ban látható, második századból származó Kentaur és Cupido című szobor.

 

Kentaur és Cupido

 

José Maria de Hérédia parnasszista költő A kentaurok futása című versét Kosztolányi Dezső fordította magyarra.

A vértől részegen továbbrohannak,
A hegy felé futnak kétségbeejtőn;
Már csöndbe kertel a halál a lejtőn;
Orrfacsaró bűzét érzik a kannak.

Hidrát, gyíkot tipornak, dühtől égve,
Víz és bozót, nincs se vége, se hossza,
Az Olimposz, a Pélion s az Ossza
Felnyújtja ormát a világos égre.

Olykor egy kentaur a vad csoportbul
El-elmarad, megtorpan, hátrafordul,
Aztán megint ijedt futásnak esnek.

Mivel a hold teljes fényében ölnyi
Nagyságba látták utánuk ömölni
Irtózatos árnyékát Herkulesnek.

Tóth Ernő kentaurja muzikális képességeit mutatja be.

 

Tóth Ernő: Kentaur

 _____________

_______________________________________________________________________ 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS