Magyar Miklós, Author at Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Magyar Miklós

Magyar Miklós írásai: 77
Magyar Miklós

A cirkusz világa a festők vásznain

Negyedik rész: Az álom és a képzelet határán − Marc Chagall cirkusza
Chagall gyermekkorában szülővárosában, Vityebszben szerette meg a cirkuszt, de később Párizsban is rendszeres látogatója volt a Cirque d’hivernek.

A cirkusz világa a festők vásznain

Harmadik rész: Pablo Picasso cirkusza a kék korszaktól a szürrealizmusig. A cirkusz bűvöletében.
Picasso 1900-ban érkezik Barcelonából Párizsba a világkiállításra. 1905-től rendszeres látogatója a Medrano cirkusznak. „Valójában elvarázsolt a cirkusz…”

A cirkusz világa a festők vásznain

Második rész: A Fernando, később Medrano cirkusz ihlette festmények
A Fernando cirkusz
Ferdinand Beert, ismert nevén Fernando pályafutását műlovarként kezdte, majd 1872-ben Vierzonban cirkuszigazgató volt.

A cirkusz világa a festők vásznain

Első rész: Picasso vetélytársa, Bernard Buffet (1928–1999) Bernard Buffet nálunk kevéssé ismert festő, annak ellenére, hogy fiatal korában Picassóval emlegették egy szinten, és a legismertebb francia expresszionista festő. Mielőtt cirkuszi festményeit megismernénk, tekintsük át röviden a cirkusz történetét.

Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir Párizsa

Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir Párizs emblematikus alakjai. Mindketten a francia fővárosban születtek és ott is haltak meg. A Saint-Germain-des Prés templom közelében lévő teret róluk nevezték el. Az alábbiakban azokról a legfontosabb helyekről lesz szó, ahol laktak, tanultak, dolgoztak és szórakoztak.

Claude Monet és Georges Clemenceau barátsága

Georges Clemenceau-ról nekünk, magyaroknak a trianoni békediktátum jut az eszünkbe. Ugyanakkor a kitartó politikusi magatartása miatt „tigris”-nek nevezett francia miniszterelnök magánéletében olyan barátokat tudott maga mellett, mint Claude Monet. Clemenceau tizenegy hónappal volt fiatalabb, mint a festő.

Camille Pissarro Párizsa

Camille Pissarro (1830-1903) francia családban született, az akkor dán fennhatóság alá tartozó Saint-Thomas szigetén. Huszonöt éves volt, amikor Párizsba érkezett. Camille Corot-tól tanulta meg a tájfestészet mesterségét. Néhány hónapig az École des Beaux-Arts hallgatója volt.

Jeanne d’Arc Chinonban

A Loire menti kastélyok Párizs után a leglátogatottabbak Franciaországban. Számomra a legizgalmasabb Chinon kastélya volt, nemcsak azért, mert a középkor hangulatát a legjobban megőrizte, hanem azért is, mert innen indult el Jeanne d’Arc az angolok kiűzésére Franciaországból.

Egy világhírű faliszőttes, ami nem szőttes. A bayeux-i faliszőnyeg

A középkor leghíresebb falikárpitja A hölgy az egyszarvúval, csakúgy, mint a huszadik századi Jean Lurçat A madaras ember című alkotása és a bayeux-i faliszőnyeg egyaránt a ’tapisserie’ (kéziszőttes) nevet viselik. Valójában A bayeux-i faliszőnyeg nem szövéssel, hímzéssel készült.

Ezen a napon halt meg Salvador Dalí

Salvador Dalí 1904. május 11-én született a spanyolországi Figuerasban és ugyanott halt meg 1989. január 23-án. Édesapja jogász, akinek tekintélyes könyvtárát a gyermek Dalí lázasan bújja. Olvasásszomjánál csak a rajz iránti vonzalma nagyobb. Ügyesen rajzol, ami azonnal feltűnik környezetének.

A mecénás Napkirály

A Napkirály életrajzírói szerint, amikor XIV Lajos nevét meghalljuk, nem győztes hadműveletei, hanem azok a festők, építészek, zenészek, írók jutnak az eszünkbe, akik körülvették, és akiknek mecénásuk volt. A művészetek szeretetét festő, zenész, koreográfus és zeneszerző apjától, XIII. Lajostól örökölte.

Két nővér: festmény és költemény

A festészet és a költészet szoros kapcsolatát elsőként az időszámításunk előtt az ötödik században élt Szimonídész görög költő, a marathóni csata megéneklője említi: „A festészet néma költemény és a költészet beszélő festmény”.

Pablo Picasso és Paul Éluard barátsága

Ismeretes, hogy Picasso legjobb barátja Guillaume Apollinaire volt. Amikor a költő 1918. november 19-én meghal, Picasso vigasztalhatatlan. Barátok nélkül marad. 1920-tól Paul Éluard érdeklődni kezd Picasso művei iránt. Vásárol tőle festményeket, rajzokat.

A múló idő romboló hatása Villonnál és Proustnál

A múló idő, az eltűnő szépség a romboló idő hatására az irodalom örök témája. Jóllehet François Villon A Nagy Testamentumát és Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című hatalmas regényét csaknem négy és fél évszázad választja el, mindkettő az idő destruktív hatását mutatja be. 

Pablo Picasso Udvarhölgyei

Aki járt már Barcelonában, bizonyára megtekintette a Picasso Múzeumban a művész egyedülálló festménysorozatát, a Las meninast (Az udvarhölgyek). Nekem egyébként maga a múzeum csalódást okozott. Az említett képsorozaton kívül szegényesnek tűnt a kiállított képanyag.



Archívum

Hozzászólások

DISQUS