Ahogy belépünk Tóth Ernő kertjébe – amit én Bosch festményére utalva A gyönyörök kertjének nevezek –, a fahíd mellett szemünkbe tűnik 2001-ben készített szobra: Kharón ladikja. Minthogy Ernő mindent a maga kreálta groteszk szemüvegén keresztül lát, ne csodálkozzunk, hogy a ladiknak kerekei is vannak.
Ötödik rész: Látszat és valóság – Aba-Novák Vilmos cirkusza – „Ki ez a barbár zseni?” – kiáltott fel Pablo Picasso az 1937-es párizsi világkiállítás zsűrielnökeként, amikor a kicsomagoláskor megpillantotta Aba-Novák képeit.
Negyedik rész: Az álom és a képzelet határán − Marc Chagall cirkusza
Chagall gyermekkorában szülővárosában, Vityebszben szerette meg a cirkuszt, de később Párizsban is rendszeres látogatója volt a Cirque d’hivernek.
Harmadik rész: Pablo Picasso cirkusza a kék korszaktól a szürrealizmusig. A cirkusz bűvöletében.
Picasso 1900-ban érkezik Barcelonából Párizsba a világkiállításra. 1905-től rendszeres látogatója a Medrano cirkusznak. „Valójában elvarázsolt a cirkusz…”
Második rész: A Fernando, később Medrano cirkusz ihlette festmények
A Fernando cirkusz
Ferdinand Beert, ismert nevén Fernando pályafutását műlovarként kezdte, majd 1872-ben Vierzonban cirkuszigazgató volt.
Első rész: Picasso vetélytársa, Bernard Buffet (1928–1999) Bernard Buffet nálunk kevéssé ismert festő, annak ellenére, hogy fiatal korában Picassóval emlegették egy szinten, és a legismertebb francia expresszionista festő. Mielőtt cirkuszi festményeit megismernénk, tekintsük át röviden a cirkusz történetét.
Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir Párizs emblematikus alakjai. Mindketten a francia fővárosban születtek és ott is haltak meg. A Saint-Germain-des Prés templom közelében lévő teret róluk nevezték el. Az alábbiakban azokról a legfontosabb helyekről lesz szó, ahol laktak, tanultak, dolgoztak és szórakoztak.
Georges Clemenceau-ról nekünk, magyaroknak a trianoni békediktátum jut az eszünkbe. Ugyanakkor a kitartó politikusi magatartása miatt „tigris”-nek nevezett francia miniszterelnök magánéletében olyan barátokat tudott maga mellett, mint Claude Monet. Clemenceau tizenegy hónappal volt fiatalabb, mint a festő.
Camille Pissarro (1830-1903) francia családban született, az akkor dán fennhatóság alá tartozó Saint-Thomas szigetén. Huszonöt éves volt, amikor Párizsba érkezett. Camille Corot-tól tanulta meg a tájfestészet mesterségét. Néhány hónapig az École des Beaux-Arts hallgatója volt.
A Loire menti kastélyok Párizs után a leglátogatottabbak Franciaországban. Számomra a legizgalmasabb Chinon kastélya volt, nemcsak azért, mert a középkor hangulatát a legjobban megőrizte, hanem azért is, mert innen indult el Jeanne d’Arc az angolok kiűzésére Franciaországból.
A középkor leghíresebb falikárpitja A hölgy az egyszarvúval, csakúgy, mint a huszadik századi Jean Lurçat A madaras ember című alkotása és a bayeux-i faliszőnyeg egyaránt a ’tapisserie’ (kéziszőttes) nevet viselik. Valójában A bayeux-i faliszőnyeg nem szövéssel, hímzéssel készült.
Salvador Dalí 1904. május 11-én született a spanyolországi Figuerasban és ugyanott halt meg 1989. január 23-án. Édesapja jogász, akinek tekintélyes könyvtárát a gyermek Dalí lázasan bújja. Olvasásszomjánál csak a rajz iránti vonzalma nagyobb. Ügyesen rajzol, ami azonnal feltűnik környezetének.
A Napkirály életrajzírói szerint, amikor XIV Lajos nevét meghalljuk, nem győztes hadműveletei, hanem azok a festők, építészek, zenészek, írók jutnak az eszünkbe, akik körülvették, és akiknek mecénásuk volt. A művészetek szeretetét festő, zenész, koreográfus és zeneszerző apjától, XIII. Lajostól örökölte.
A festészet és a költészet szoros kapcsolatát elsőként az időszámításunk előtt az ötödik században élt Szimonídész görög költő, a marathóni csata megéneklője említi: „A festészet néma költemény és a költészet beszélő festmény”.
Ismeretes, hogy Picasso legjobb barátja Guillaume Apollinaire volt. Amikor a költő 1918. november 19-én meghal, Picasso vigasztalhatatlan. Barátok nélkül marad. 1920-tól Paul Éluard érdeklődni kezd Picasso művei iránt. Vásárol tőle festményeket, rajzokat.