Dalí munka közben
Salvador Dalí 1904. május 11-én született a spanyolországi Figuerasban és ugyanott halt meg 1989. január 23-án. Édesapja jogász, akinek tekintélyes könyvtárát a gyermek Dalí lázasan bújja. Olvasásszomjánál csak a rajz iránti vonzalma nagyobb. Ügyesen rajzol, ami azonnal feltűnik környezetének. Miután egy baráti családnál megismerkedik az impresszionisták festményeivel, beiratkozik Figueras Művészeti Akadémiájára. Ekkor még csak tizenkét éves.
1919-ben mutatkozik be először festményeivel a város színházában. 1920-ban folytatja művészeti tanulmányait a madridi San Fernando Szépművészeti Akadémián. Baráti kapcsolatot alakít ki a neves filmrendezővel, Luis Buñuellel és az író Frederico Garcia Lorcával. Első önálló kiállítására 1925-ben kerül sor.
Stílusának kialakításában meghatározó szerepet játszik 1938-as londoni találkozása a híres osztrák pszichológussal, Sigmund Freuddal. Nagy hatással van rá Freud elmélete a tudat nélkül festett képek erotikus jelentéséről. Párizsban megismeri Picassót és csatlakozik a szürrealisták csoportjához.
Dalí 1929 és 1937 között festett szürrealista képei szereztek világhírt a festőnek. Ebben nagy szerepe volt múzsájának, Galának. Dalí 1929-ben ismerte meg Paul Éluard feleségét, az orosz származású Elena Diakonovát, aki tíz évvel volt nála idősebb. A festő rögtön beleszeretett és élete végéig rajongott az általa Galának nevezett asszonyért. Számos festményén megörökítette.
Atomikus Léda
Dalí 1940-től 1955-ig az Egyesült Államokban él. Spanyolországba történő visszatérése után sikerei csúcsára ér. Munkásságát több mint ezerötszáz festmény, számos szobor, könyvillusztráció, litográfia fémjelzi.
Ha az utca emberét megkérdeznék, legalább két festményét említeni tudná. Az egyik Az elfolyó idő. A festmény ötlete vacsora közben, az olvadó és lágyan elterülő sajt látványa alapján született meg Dalí fejében.
Az elfolyó idő
A másik a spanyol pogárháború idején született Az égő zsiráf. A lángoló zsiráf és az arctalan emberek a festő zaklatott lelkiállapotának tükrei.
Az égő zsiráf
Dalí számtalan szobra, festménye és illusztrációja közül a rá való megemlékezés alkalmával azokat a műveit választottam, amelyeken – Alice mellett − a hozzá legközelebb álló irodalmi hős, Cervantes Don Quijotéja látható.
Salvador Dalí Don Quijotéja egyetlen más alkotó ábrázolásához sem hasonlítható. Többféle értelmezést lehetővé tévő Don Quijote-illusztrációihoz Dali négy változatot is készített. Élete végéig vonzódott Cervantes hőséhez. Talán azért, mert Cervantes zsenialitása és Don Quijote őrültsége találkozott Dalí zsenialitásával és őrültségével. Ezt a festő maga is megerősítette. Egy interjújában kifejtette: „találkozásunk végzetszerű volt. Don Quijotét ugyanaz az őrültség tartotta fogságában, mint engem, egy szisztematikus delírium, a pontosság igénye, ami csak a paranoiás-kritikai módszerrel magyarázható.” Ezt a módszert Dalí a Látható asszony című írásában fogalmazza meg: „Minden törekvésem abban áll, hogy megvalósítsam a pontosságnak legdühödtebb uralmát, a konkrét irracionalizmus képeit.”
Tegyünk egy kis kitérőt Dalí zseniális őrültségének bemutatásával. Mind a zsenialitás, mind az őrültség jeleit turisták ezrei tapasztalhatják, akik ellátogatnak a spanyolországi Figuerasba és megnézik a Dalí Múzeumot. A múzeum eredetileg Figueras színháza volt. A spanyol polgárháború idején csaknem teljesen romba dőlt. Az 1960-as években Dalí múzeummá alakíttatta át a festői helyen álló romos épületet.
A Dalí Múzeum a kikötő felől
A múzeumban találhatók Dalí korai időszakától kezdődően egészen a halála előtti utolsó pillanatokban alkotott szürrealista festményei, szobrai és tárgyai. Legalább ezerötszáz alkotás; festmények, rajzok, szobrok, fotók és egyéb, szürrealista tárgyak sorakoznak a termekben. Az épület tetején túlméretezett tojások. A tojás Dalí egyik szimbolikus tárgya.
A Dalí Múzeum a tojásokkal
Az épület minden részletében Dalí szellemét tükrözi.
A Dalí Múzeum
____________________________________________________
A Dalí Múzeum udvara
A múzeumban látható a művész sírhelye is.
Dalí sírhelye
Térjünk vissza Dalí Don Quijotéjához. A művész szobrai, legyenek azok kisméretű mélydomborművek vagy monumentális köztéri szobrok, semmiben sem hasonlatosak a megszokott, realista Don Quijote-ábrázoláshoz.
Don Quijote, mélydombormű
________________________________________________
Az ülő Don Quijote. Marbellában látható
Dali egyik legkorábbi Don Quijote-illusztrációja 1946-ból datálódik. A festő Don Quijote szürrealista vízióját vetíti ki. Don Quijotét szenvedő krisztusként ábrázolja. A kép baloldalán a búsképű lovag fejében egy megtépázott szélmalom és a keresztre feszített Jézus látható. Jobbra ugyancsak egy szélmalom és előtte a legyőzött lovag. Felül Don Quijote Rocinantén megtámadja a szélmalmot. Mindez annak a festőnek stílusában, aki egyszer ezt mondta magáról: „A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.”
Don Quijote de la Mancha
Dalí a világirodalom legszebb alkotásait illusztrálta a mitológiától kezdve a modernekig. Montaigne, Dante, Rabelais, Lewis Carroll, Lautréamont, Goethe, Malraux és mások munkáit. Saját írásainak egy részéhez is készített litográfiákat, így a Látható asszony című írásához.
1956-ban Jean Foret kiadó felkérte Dalít, készítsen litográfiákat a Don Quijotéhoz. Dalí ekkor tizenkét illusztrációt alkotott Cervantes regényéhez. Egy régi puskából litográfiai kőre színes festéket tartalmazó golyókat lőtt, innen a „boulétisme” (lövedékizmus) kifejezés. A festékbe csigákat, tengeri sünöket is belemártott, amik aztán nyomot hagytak a kövön. Ezzel megújította a litográfia technikáját. Őrültséggel párosuló zsenialitása nyomán jöttek létre meglepő alkotásai.
Egyik legismertebb kép ezek közül a Don Quijote felrobbanó fejjel.
Don Quijote felrobbanó fejjel
Vagy a Dulcinea-sorozatból a következő kép:
Don Quijote és Dulcinea
Az 1957-ből származó illusztráció az Atomkor címet viseli. A „lövedékizmus” technikájával felrobbantott tintapatronból szétfröccsenő festék és az atomfelhő képezik a lándzsáját és pajzsát magasba emelő Don Quijote hátterét.
Atomkor
A Poire Don Quijote (Körte-Don Quijote) című litográfián a szerelmes lovag egy körtét döf át lándzsájával, miközben Dulcinea, álmai hölgye egy virág képében térdel előtte. Dalí humorát nem csupán a kép, de annak címe is igazolja. Ugyanis a francia zsargonban a „Quelle poire” azt jelenti, „Micsoda fajankó”. Ennek a „fajankóságnak” számtalan példáját olvashatjuk a regényben. A Dalí-illusztráció a búsképű lovagnak Dulcinea iránti rajongását fejezi ki. Rendkívül mulatságos, ahogyan Cervantes szembesíti a lovagot a ténnyel, hogy az általa elképzelt ideális hölgy valójában egy egyszerű parasztlány. Don Quijote, aki soha sem látta Dulcineát, levelet küld „a szépség királynőjének” Sancho Panzával. Amikor az megjön küldetéséből, a lovag kifaggatja, hogy bizonyára „ezer báj ékesíti” a hölgyet, és hogy hű fegyverhordozója érzett-e „valami bűvös illatot, balzsamos jó szagot”. Sancho, aki találkozott a lánnyal, ezt válaszolja: „Annyit mondhatok, hogy olyan hónaljizzadás félét csakugyan éreztem.”
Körte-Don Quijote
Dalí Aranykor című illusztrációja Don Quijotét átszellemült arccal ábrázolja. A képen Cervantes regényének több szereplője és az elmaradhatatlan szélmalom is látható. A mű címe azonos a Luis Buñuel és Dalí közösen készített szürrealista film címével. A film polgárpukkasztó jellege miatt nagy botrányt keltett.
Aranykor
Salvador Dalí Don Quijote-illusztrációit számos ország könyvkiadója felhasználta, így azok világszerte ismertek.
Hozzászólások