A Magyar Fotóművészek Szövetsége egy generációkat összefogó csoportos kiállítást szervez közel 200 alkotó részvételével 2024 március 23. és április 28. között Pécsen, a Pécsi Galériában és a Martyn Galériában. A két helyszínen párhuzamosan zajló kiállításon a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagjai (FFS) és a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjai (MFSZ) mutatják be legfrissebb munkáikat.
Keserü Ilona, Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész és grafikus, a kortárs magyar művészet megkerülhetetlen alakja, 2023. november 29-én ünnepelte 90. születésnapját. Ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Galéria a grafikai életműből – papíralapú műveiből, rajzaiból és sokszorosított grafikáiból – álló tárlattal tiszteleg a művész előtt.
Az Országos Kerámiaművészeti Triennálé nagyszabású kiállítása a kortárs magyar kerámia- és porcelánművészet új értékeit mutatja be március 9-től Pécsett, a Zsolnay Negyed m21 Galériájában.
2024. február 20-tól tekinthető meg Ollé Dániel kiállítása A Lány címmel Pécsett a Zsolnay Negyedben található Re:public projekttérben. Ollé Dániel a Pécsi Tudományegyetem ötödéves festőművész szakos hallgatója. A kiállítás anyaga egyrészt az Erasmus mobilitás program keretében a németországi Karlsruhéban, másrészt a Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Program támogatási időszaka alatt készült.
Január elején vetődött fel a gondolat, hogy egy szubjektív kiállításajánlót tegyünk közzé a Hetedhéthatár oldalán, amely felvillantja a 2024-es év legjelentősebbnek ígérkező hazai időszaki tárlatait. Február közepére körvonalazódott, hogy mi is várható ebben az évben. Egy „legek legjei” válogatást nyújtunk át Olvasóinknak a témában.
Petri György (1942–2000) író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte.
A budapesti intézmény éves programját és tevékenységét évek óta egy-egy olyan kerettéma köré szervezi, ami reflektál a múzeumok és a kortárs művészet 21. századi szerepvállalására. Ez 2023-ban a gondoskodás mint társadalmi felelősség, a bizalom, a humanitás és az altruizmus témakörét foglalta magában. A múzeum 2024-ben olyan kiállításokkal jelentkezik, amelyek a kortárs képzőművészet kapcsolódási pontjait tárják fel más művészeti ágakkal és diszciplínákkal, valamint továbbra is komoly hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű közösségek megszólítására és a látogatók bevonására új, interaktív eszközökkel.
Kaptam a hírt, hogy kedves szép emlékű barátom, Erdős János (1938-2023) festő- és képzőművész, grafikus kiállítása az emlékezés jegyében 2024. január 17-én nyílt meg a Museum Galériában (Budapest, Trefort Ágoston u. 2.). Sinkó István, a Magyar Festő Társaság elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja nyitotta meg.
Bemutatható-e a magyar üvegművesség 400 esztendeje alig több, mint 150 üvegtárgyon keresztül? Természetesen nem, de betekintést enged abba a világba, amit ismert és ismeretlen üvegmunkások, tervezők és üvegművészek alkottak Erdélytől a Felvidékig az elmúlt századokban. A gyűjtők munkássága egy-egy művészeti vagy iparág munkáinak megörökítésében mindig is nagy szerepet játszott abban, hogy mélyebben megismerje a nagyközönség és esetenként a szakma is az elfeledett, vagy elfeledettnek hitt alkotásokat, újabb összefüggéseket találjon alkotások és trendek között.
Komoly kihívásokkal kellett szembenéznie annak a nőnek, aki a 20. század első felében filmkészítő szeretett volna lenni az Egyesült Államokban. Miközben a nők részt vettek az álomgyár nyersanyaggal való ellátásában, afelől nem lehetett kétség, hogy a termékek előállítói, vagyis azok, akik a kamera mögött foglaltak helyet, férfiak. Ruth Orkin (Boston, 1921. szeptember 3. – New York, 1985. január 16.) nem választhatta azt a pályát, amely iránt elhivatottságot érzett – legalábbis nem úgy, ahogy elképzelte –, és ez alapvető módon határozhatta meg fotográfiai munkásságát.
Kormos István születésének 100. évfordulója alkalmából K. I. Aki voltam címmel rendez kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum. A száz éve született Kormos István és nemzedéke – Juhász Ferenc, Nagy László, Lator László, Fodor András költők, Réz Pál, Domokos Mátyás kiadói szerkesztőtársak és a festő Hantai Simon – a második világháború befejezésekor kezdték meg pályájukat.
Bocz Gyula szobrászművész művészetéről valló csekély és szűkszavú megnyilatkozásainak vezérmotívuma egy hosszú történetű kulturális toposz: az anyagban benne rejtőző szobor, melyet – lefaragva az elrejtő burkolat feleslegét – a szobrász munkája szabadít ki. Arisztotelész Metafizikájában ez még filozófiai hasonlat, melyben az anyag potenciája a forma felé törekszik: „Lehetőség szerint való létre gondolunk, ha azt mondjuk, hogy a fában benne van Hermes szobra…” Origenésznél a lélekben rejtőző isten képének példázata: „Ha egy művész szobrot készít, például fából vagy kőből, akkor nem a képet viszi bele a fába, hanem lefaragja a forgácsokat, amelyek elrejtették és eltakarták a képet”.
A Kieselbach Galéria november 23-ig megtekinthető kiállítása Szőnyi négy évtizednyi munkásságából válogat, amit a maga teljességében mutat be a most megjelent, háromkötetes tanulmánygyűjtemény és életmű-katalógus. Meglepetések és főművek, művészettörténeti izgalmak és tanulságos történetek egy nagy magyar klasszikustól.
Valkó László új képei részben új korszakot jelentenek az életműben, részben folytatásai egyes, korábban elindított vonulatoknak. Maradandóság és változás örök művészettörténeti dilemmájának jegyében fogant művek, melyeknek keletkezésében szerepet játszott az eltelt négy évben radikálisan megváltozott élethelyzet.
November 26-ig tekinthető meg a Mai Manó Házban Krász Kíra Dorottya kiállítása, Thought after Taught címmel. A művész munkásságában a fotográfia fizikai tulajdonságainak összjátékát kutatja: a forma és az anyag együttes hatását. Analóg technikával készített felvételeit fotográfiai technikák mellett ötvözi rajzolással, kivágással, montázzsal, valamint rétegeléssel.