A kortárs művészet mellett fókuszban a látogatók bevonása és a hátrányos helyzetű közösségek megszólítása
A Ludwig Múzeum 2023-ban is eredményes évet zárt, amelyet növekvő látogatószám, gazdag programkínálat, gyűjtemény-gyarapodás, látogatóbarát fejlesztések és díjazott kiadványok fémjeleznek.
A budapesti intézmény éves programját és tevékenységét évek óta egy-egy olyan kerettéma köré szervezi, ami reflektál a múzeumok és a kortárs művészet 21. századi szerepvállalására. Ez 2023-ban a gondoskodás mint társadalmi felelősség, a bizalom, a humanitás és az altruizmus témakörét foglalta magában. A múzeum 2024-ben olyan kiállításokkal jelentkezik, amelyek a kortárs képzőművészet kapcsolódási pontjait tárják fel más művészeti ágakkal és diszciplínákkal, valamint továbbra is komoly hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű közösségek megszólítására és a látogatók bevonására új, interaktív eszközökkel.
Az év első kiemelt eseménye az À la recherche de Vera Molnar című kiállítás. A két részből álló tárlat áttekintést nyújt a nemrég elhunyt művész pályájának meghatározó fejezeteiből, egyúttal nemzetközileg elismert művészek alkotásaival, egyedi reflexióival tiszteleg az életmű előtt.
Áprilisban a Bartók Tavasz keretében lesz látható a kivételesen sokoldalú német Till Brönner jazzmuzsikus és fotográfus legfrissebb fotóprojektje, az Identitás – Európai táj, amellyel először a Ludwig Múzeumban találkozhat a közönség.
A mindannyiunk számára ismerős, jellegzetes kockaházakat állítja középpontba a Kis magyar kockológia. A modernitás hajlékai a Kádár-korszakban, amely változatos művészeti médiumok és immerzív installációk segítségével mutatja be a háztípus eredetét, alakulását, hatásást a magyarországi vizualitás történetében.
Szeptemberben nyílik a Fordított tárgyak című nemzetközi válogatás. A kiállítás az utóbbi másfél évtizedben a kortárs művészetben megfigyelhető tendenciára reflektál, amely lényege, hogy egyre több hagyományos kézműves technikával készült mű jelenik meg a kiálltásokon. A tárlat egymással párhuzamosan mutat be képzőművészeti, néprajzi és iparművészeti kontextusban keletkezett tárgyakat.
A Gyakran ismételt kérdések – GY.Í.K./FAQ – Múzeumpedagógiai kiállítás ötletét a kortárs művészettel kapcsolatban megfogalmazott gyakran ismétlődő kérdések adták. A módszertani tárlat célja, hogy elősegítse és támogassa a művészet befogadását.
A Vihar előtt. Tajvan, múlt és jövő határán kiemelt hangsúlyt fektet az aktuális tendenciákra és azokra a művekre, amelyek bemutatják Tajvan tudományos és technológiai fejlődését, valamint azt a történelmi és társadalmi-politikai hátteret, amely sajátos identitását és mai dinamikus, nyitott társadalmát formálta.
Az idei Velencei Biennále Magyar Pavilonjában Nemes Márton: Techno zen című multimédiás, több érzékszervünkre egyszerre ható, a színeket középpontba helyező összművészeti alkotása lesz látható, mely az absztrakt festészet hagyományain túl a kortárs élményvilágra, így a technoszubkultúra, a digitális képalkotás tapasztalataira épít. A hagyományoknak megfelelően a velencei kiállítás anyaga a biennálét követően Budapesten is látható lesz, ezúttal bővített formában. A múzeum megkezdte a 2025-ös Velencei Építészeti Biennále előkészítését, a kurátori pályázat beadási határideje 2024. február 16.
Az év végéig meghosszabbított Időgép című gyűjteményi kiállítás adja az alapját annak a digitális fejlesztésnek, melyet a Magyar Telekom támogatott. A múzeumi szakemberek, digitális élményfejlesztők és kortárs képzőművészek együttműködésén keresztül arra tett kísérletet, hogy kibővítse a kortárs művészet befogadásának eszköztárát a személyre szabott múzeumi látogatói élménnyel: ennek eredményeképp mobiltelefonról elérhető interaktív kiállítási mikroszájt, adatvizualizáció és mesterséges intelligencián alapuló chatbot várja márciustól a látogatókat. A fejlesztéstől a múzeum azt várja, hogy a kortárs művészet befogadása szélesebb közönség számára lesz elérhető, és izgalmas tapasztalat lesz.
Hozzászólások