A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programban a 2020-as évben lapunk is részt vett a „Festett kazettás templomok és tájházak nyomában Dél-Délnyugat-Baranya tájain gyalogosan, kerékpárral, vagy autóval” című pályaművel.. A pályamű az alábbi linken elérhető: http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=64587
Ezeregyszáz magyar fiatalnak juthat idén ingyenes InterRail-bérlet a DiscoverEU program keretében, a pályázat várhatóan októberben nyílik meg – ezt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, az uniós program mentora és a programhoz kapcsolódó EP-képviselői munkacsoport vezetője jelentette be szerdán.
Hivatalosan is megtartotta első ülését az ingyenes Interrail-bérletprogram képviselői mentorcsoportja, amelyen az illetékes uniós biztos bejelentette, hogy idén hatvanezer európai fiatalnak nyitják meg a pályázatot, benne visszamenőleg a Covid-járvány miatt tavaly utazási lehetőség nélkül maradt tizennyolc éveseknek is – erről Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, a mentorcsoport vezetője beszélt a tanácskozás után.
Évek óta nem jártam Lengyelországban, Violával együtt pedig még sohasem. Pedig Lengyelország ritka élmény azok számára, akik a szép tájakat és a különös fordulatokat kedvelik. És a nyelv értése nélkül is szívhez szóló beszédet. Május elsején hajnalban indult elegáns buszunk a Móricz Gimnázium elől.
Magyarország kevéssé ismert és kevéssé látogatott területe Baranya megye dél, délnyugati része, pedig igazán különleges látnivalókkal büszkélkedik ezen országrész is. Jelen tanulmány kidolgozott útvonalterve az itt fellelhető egyedileg védett műemlékek megismeréséhez nyújt útravalót. A javasolt útvonal bejárható gépkocsival és kerékpárral is, de vannak olyan szakaszok, ahol akár egy kellemes gyalogtúrát is érdemes beiktatni, hogy a táj és a környezet még mélyebben megismerhetővé váljék.
Remek találmány az éjszakai vonat, mérsékelt kényelem, mérsékelt izgalom. Kaland, vagy még csak a kaland előérzete? Viola bizalmatlan a kusettel (vagy: couchette-tel?) szemben, Lőrinc somolyog, hogy rajta kívül két japán útitársnő éjszakai szuszogásának is a hallgatója lehet.
A Mosel völgy magát Közép-Európának nevezi, ami némi önhittséggel annak a megfogalmazása, hogy itt van Európa közepe, és ami máshol van, az már a kontinens peremére szorult. A Mosel völgy valóban középen van az Óceán és Bécs, a Mediterráneum és a Balti-tenger között.
A Monceau park és a Montsouris park. A Monceau park Párizs 8. kerületében található, Párizs egyik legszebb parkja. A park megépítését Orléans-i Lajos Fülöp József királyi herceg rendelte meg 1770 körül és III. Napoléon avatta fel 1861-ben.
A Hetedhéthatárban − nevéhez hűen − már elkalandoztunk Párizs irodalmi kávéházaiba (http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=60193). Ezúttal pihenjünk meg legszebb parkjaiban. Első rész: A Luxembourg-kert és a Füvészkert (Jardin des plantes) A Luxembourg-kert története egészen 1611-ig nyúlik vissza.
Alanyától, Törökország kedvelt üdülőhelyétől alig 40 kilométerre található a Sapadere kanyon. Számtalan utazási iroda ajánlatában megtalálható ez egy félnapos, csoportos program keretében potom 30 euróért, de praktikusabb egyénileg, saját gépkocsival megközelíteni.
Megjelent a turisztikai térségekről szóló kormányrendeletet, amely a turisztikai marketing szempontjából jól beazonosítható területeket a települések nevesítésével határozza meg. A korábbi fejlesztésközpontú szemléletet a marketing és az értékesítési fókusz váltja fel az MTÜ-nél.
Erdélybe látogatni – hazajárás, világlátás, utazási ajándék. A „mintha otthon volnánk” és a „valami kuriózum” különös vegyülése. Valószínűleg mindenki érez ebből valamit, ha végig nem is gondolja, ha ki nem is mondja. Erdély – Erdély, Székelyföld pedig még Erdélyen belül is valami más.
Gyulán a „felújítási hadművelet” remekül sikerült, beletelt ugyan vagy egy fél évtizedbe, de megérte. Kossuth nevét őrzi a gyulai főtér, valójában három vagy négy tér füzére, nyolc-tíz utca keresztezi, torkollik bele, vagy indul innen éppen. Sok a siető helybéli, de talán még több a nézelődő turista. Gyula a virágok városa, olyan, mint egy szabadtéri, szép szalon.
Kétszázötven évig, az államalapítástól a tatárjárásig volt Magyarország fővárosa. Esztergom országrészek határán fekszik, szemközt a párkányi sík már a Felvidék része, jobbról a Börzsönnyel az északi hegyek sora indul, háta mögött a Dunántúl. Maga Esztergom a hegyen, a hegyoldalban, a hegy lábánál épült.
Szekszárd ugyanúgy hét halomra épült, mint Róma városa. És ugyanúgy szép félkörben helyezkednek el ezek a magaslatok a Szekszárdi-dombvidék hírnökeiként, ahogy a hajdani világbirodalom fővárosa fölött a kilátópontok. Szekszárd több ezer éve szőlő- és bortermelő vidék, a domboknak talán a munkába baktató pincegazdák és a szorgos vincellérek adtak nevet.
Legutóbbi hozzászólások