A 21. század az alvatlanság kora – vezette fel G. Németh György, c. egyetemi docens a Magyar Alvás Szövetség elnöke az alvás világnapjára szervezett hazai konferenciát, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasó Terme adott otthont. 2023 március 17-én.
A World Science Forum (WSF) nemzetközi konferencia sorozatot a globális tudománypolitikáról 2003 óta kétévenként Budapesten rendezték meg. A WSF az első tudományos világkonferenciára vezethető vissza, amelyet az UNESCO és ICSU szervezett és 1999-ben Budapesten tartották.
Kádár (Czermanik, Csermanek) János (1912-1989) és kormánya a munkásság támogatásának megnyerése céljából – az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére – béremelési rendeletet hozott. Ezt a jóléti intézkedést természetesen a fő helyen, az első oldalon ismertette a lap. A cikk a „Tíz százalékkal emelkedik a munkások fizetése” címet viselte, és így közölték.
„Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk zajló eseményeket, a földrajzhoz kell fordulnunk– állítja Csizmadia Norbert geográfus, akinek legfontosabb küldetése, hogy a térképeink segítségével láthatóvá tegye világunk rejtett összefüggéseit. A szerző könyvében a korunkat jellemző legfontosabb fogalmak és megatrendek – az összekapcsoltság, a fenntarthatóság, a komplexitás, valamint a születőfélben lévő eurázsiai világrend – megértéséhez kínál egy több […]
A lap ezen számának szerkesztőségi vezércikkében, mindjárt az első oldal fő helyén a következő című írás jelent meg: „Új úton, új módon” – természetesen aláírás nélkül. Mivel fontos kádári álláspontokat ír le, ezért teljes terjedelmében idézem, lássuk hát. „A kétezer éves város ismét megmenekült a pusztulástól. Pécs körül már nem dörögnek a fegyverek.
Az emberiség túlélése válságba került, amelyért Vandana Shiva, a világszerte elismert indiai környezetvédelmi aktivista, valamint szerzőtársa, Kartikey Shiva a jelenleg domináns gondolkodási és életviteli modellt teszik felelőssé. Úgy vélik, hogy a vég nélküli gazdasági növekedésen, az üzleti érdekek elsőbbségén és a kapzsiságon alapuló, kinyeréscentrikus fejlődési modell nemcsak ökológiai értelemben ássa alá az életet támogató feltételeket, hanem társadalmi szempontból is.
Az öregedés nem csupán napjaink egyik legégetőbb problémája, hanem az egyik legígéretesebb lehetőség is – állítja a kutató szerzőpáros. A hosszú életet támogató tevékenységek fejlődése sikerre rendeltetett, ugyanakkor az előrehaladás ütemét számos tényező határozza meg. Az már most kijelenthető, hogy a hosszúélet-ipar az emberiség történetének legnagyobb és legkomplexebb szektorává válik. Értéke már jelenleg is tizenhétbillió USA-dollár.
Hogyan irányíthatják a vezetők az egyéneket és a szervezeteket napjaink egyre összetettebb munkahelyi kihívásainak világában? Tekintsük intő jelnek a világjárványt! Ma egy vírus okoz fennakadásokat, holnap egy versenytárs üzleti modellje forgat fel egész iparágakat, vagy akár egy mesterséges intelligenciához, kvantumszámítástechnikához, nukleáris fúzióhoz hasonló forradalmi technológia okoz majd komoly gazdasági zavarokat – figyelmeztet Gary A. Bolles, a munka, a tanulás és a szervezetek jövőjének nemzetközileg elismert szakértője. Vágjunk bele a szükséges változtatásokba még ma!
A kötet azoknak a rendhagyó üzeneteknek a lenyomata, amelyek javarészt nyugati liberális véleményformáló személyiségek és egy közép-európai gondolkodó között zajlottak. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke 2019 őszén írta meg a „100 Words” néven futó gondolatébresztő sorozatának első darabját, amelyet azután 2022 májusáig még további 252 követett.
A második rész a közellátás, a kereskedelem, a postaszolgálat nehézségeiről szól. A téli időszakban a fűtőanyag-helyzetről a „Bőven van iszapszenünk és kokszunk” című cikk adott hírt. Mivel ezekben a napokban újult erővel indult meg a pécsiek tüzelő vásárlása, és a bányászok sztrájkja miatt nem volt termelés a szénmedencénkben, nem csoda, hogy a TÜZÉP-telepeken leapadtak a készletek.
Aranyos, jó emlékezetű Lárencz Laci! Ezzel a mondattal summázhatom az ővele való baráti viszonyomat, de most föl kell idéznem megismerkedésünket, közös tevékenységünk néhány szeletét. Hivatásos katonatisztként, őrnagyként ismertem meg előbb a Baranya Megyei Levéltár levéltárosaként, majd a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület keretében, és ez minden tekintetben gyümölcsöző volt – rám nézve különösen.
Soha nem látott változások cunamija tart felénk – figyelmeztet Campbell Macpherson, a változások kezelésének nemzetközi hírű szakértője. Olyan gyorsan fejlődik körülöttünk a világ, hogy szinte lehetetlennek tűnik az alkalmazkodás. A technológia, a környezet, a munkamódszerek, az életmódunk, sőt még az is, hogy meddig élünk, mind-mind folytonos és drasztikus átalakulásban van. Nincs más választásunk, mint felkészülni és megbirkózni velük.
Szentesről autóztunk délután visszafelé, Szarvasra. Szép napunk volt, sok szépet láttunk, eltettük emlékezetünkbe, föl-fölidéztük az úton. Büszkélkedtünk szarvasi barátainknak is. Egyikük rákérdezett: – Hát az ecseri templomromot láttátok-e? – Zavartan ráztuk a fejünket: – Nem láttuk, de nem is tudtuk, hogy van ilyen.
Ha megnézzük a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Baranya Megyei Intéző Bizottsága és a Megyei Tanács Lapja 1956. november 10.-i száma helyi „hétköznapi” híreinek csokrát (ezek a tudósítások jobbára az újság második – egyben az utolsó – oldalán kaptak helyet), kezdjük a Baranya Megyei Rendőrkapitányság közleményeivel.
„Kétféle fontos ember van. Az egyik magát tartja fontosnak, a másikat a többiek tartják annak” – az aforizma szerzőjét egészen biztosan a többiek tartják fontos embernek, hiszen ő Kopátsy Sándor, Magyarország egyik legismertebb közgazdásza, akinek sikeres pályája több mint öt évtizedet ível át.