Népszerű tudomány
Pécsi Villamos-emléktábla a Király utcában – elfelejtve?
Számos könyv, tanulmány, visszaemlékezés, újságcikk, egyéb közlemény jelent meg a pécsi villamosközlekedés történetéről, emlékének ápolásáról, de valahogy nem sok emlékezett meg arról az emléktábláról, amely pedig a város fő- és „sétáló” utcájának egyik nevezetes házán, a Király utca 14. számú ház, a nevezetes Corso nevű vendéglátó egység falán található.
MI és kibervédelem a versenyképesség szolgálatában
A bizonytalanság évtizedében érezhetően felgyorsultak a világpolitikai és világgazdasági események a korábbi időszakokhoz képest. Lényegesen aktívabb folyamatoknak lehetünk tanúi, melyek az erőterek megváltoztatására, az új szövetségi rendszerek kiépítésére, a gazdasági térnyerésre irányulnak, máshol pedig ezzel egyidőben a fennmaradást vagy a versenyképesség megtartását célozzák.
Elhunyt Ferge Zsuzsa szociológus
Életének 93. évében elhunyt Ferge Zsuzsa szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus április 4-én hunyt el, szűkkörű temetéséről a család gondoskodik. Ferge Zsuzsa Kecskeméti Zsuzsanna néven budapesti értelmiségi családban született 1931-ben, felsőfokú tanulmányait 1948-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdte meg.
HelyNévTörténet címmel rendeznek konferenciát Pécsett
HelyNévTörténet címmel rendez konferenciát a Baranya megye földrajzi nevei című monumentális munka megjelenésének 40. évfordulója alkalmából a Csorba Győző Könyvtár, együttműködve a Baranya Honismereti Egyesülettel. A szakmai program áttekintést ad a baranyai helynévtani kutatások történetéről, kurrens eredményeiről, méltatja és országos kontextusba helyezi a BMFN előmunkálatait, eredményeit.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (nyolcadik rész)
Ahogy távolodunk az egyetem-avatásunk eseményétől, úgy ritkulnak a hírek a helyi újságokban róla. Ez nem is csoda, hiszen – ahogy mondani szoktuk –, a „dolgos hétköznapok következtek.” Azonban az 1923 októberének végén idézett korabeli sajtóorgánumunkban két olyan cikk is napvilágot látott, amely fontos volt a működése kezdetén.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (hetedik rész)
A nagysikerű egyetem-avatást követően is többször írtak a pécsi lapok róla, de a hangsúly immár megváltozott: az új felsőoktatási intézményünk „berendezkedéséről,” mindennapjairól, a városi kapcsolatairól szóltak immár a hírek. A konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) híradásai a lap 1923. október 18.-i számának első oldalán kaptak helyet. Először nézzünk egy üdvözlést „– Egy volt pécsi jogtanár szerencsekívánatai az egyetemhez” címmel.
Kovács Béla emlékezete és a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja 2024-ben
Amikor az emléknapról beszélünk, elsőként Kovács Béláról (1908-1959) kell írnom. Kovács Béla életútja Kovács Béla annak a szegényparaszti mivoltból fölemelkedő politikusnak a tipikus képviselője volt, aki tehetsége, rátermettsége, emberi nagysága okán nagy szerepet játszott az 1945 utáni évek politikai életében, a kisgazda párt vezetőjeként, emléke mind a mai napig tovább él.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (hatodik rész)
Egyetemünk 1923. évi alapításának díszünnepélyét követően, október 15.-én, vasárnap délben a Király utcai „Pannónia” (ma „Palatinus”) Szálló nagytermében tartott rendezvényéről a „Dunántúl” 1923. október 16.-i számában ezzel a meghökkentő címmel tudósított. „Az állam hadirokkant – mondotta Klebelsberg Kunó gróf a Pécs városát éltető beszédében.” Érdemes tehát ezt az írást közölni most – az akkori gyakorlatnak megfelelően, előző napi dátumozással.
Baranyai Aurél emlékkönyv 2003.
Baranyai Aurél (1903-1983), a híres gyógyszerész, gyógynövény-, és helytörténet-kutató, emellett nagy érdeklődési körű jeles személyiség-egyéniség halálának huszadik évfordulóján – összefogás eredményeként – előbb emléktáblát avattunk a Széchenyi téri, volt Arany Sas patika falán, majd ezt követően, egy másik alkalommal a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Növénytani Tanszékén, a Szigeti úti egyik konferencia-termében emlékkonferenciát rendeztünk.
Baranyai Aurél gyógyszerész emlékezete
Ha Baranyai Aurélra (1903-1983) emlékezem, elsőként pécsi gyermekkorom jut eszembe. Édesanyámmal amikor a Széchenyi téri „nagypatikába” (a volt Arany Sas Patikába) mentünk gyógyszereket kiváltani, mindig találkoztunk egy nagytekintélyű, fehér köpenyes, ritka, majd ősz hajú gyógyszerésszel, akinek mindenkihez volt egy-egy kedves mondata, szakszerű gyógyszer-használati tanácsa. Személyisége első látásra is kiemelkedett kollégái közül.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (negyedik rész)
Ezt a részt feltétlenül a „Dunántúl” (1911-1944) azon számával kell kezdenem, amely azt tükrözi, hogy az egész város támogatására számított a megnyitandó egyetem és a város törvényhatósága is. Lássuk tehát az 1923. október 13.-i szám első oldala első hírét.
Pécsi Szilveszter – Újév száz éve – 1923-ban
Ismét a katolikus-konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) című, akkor közkedvelt pécsi napilaphoz fordulok, amikor a száz év előtti év végi-év kezdeti nevezetes nap történéseiből válogatok. Elsőként fölidézem a szilveszteri vígasság eseményeit – ahogy az időrendi sorrend kívánja, bár ezek a hírek az „eltolódás” miatt az új év első napjaiban kaphattak helyet az újság hasábjain.
Madarak millióit zavarja fel a szilveszteri tűzijáték
Nem csak házikedvenceinkre lehet veszélyes az értelmetlen tűzijátékozás. A madarak értékes energiát veszítenek a tűzijátékok miatt, és egy téli éjszakán ez akár az életükbe is kerülhet.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (harmadik rész)
Az illetékes országos miniszterrel az élen a pécsi egyetem-avató ünnepségre vonaton, a vasútállomásra érkező népes küldöttség fogadtatásának következő történéseiről továbbra is a konzervatív-katolikus szellemű „Dunántúl” (1911-1944) cikkeit, nevezetesen az 1923. október 14.-i tudósítást idézem.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (második rész)
A „Dunántúl” 1923. október 13.-i, szombati száma már az első oldalon hozta „A pécsi egyetem ünnepélyes megnyitásának programja” című cikkét, amelynek alcíme „A kultuszminisztert ünnepélyesen fogadják a pályaudvaron” volt, mégpedig – szokás szerint – az előző napi dátummal. „Pécs, október 12. A magyar királyi Erzsébet tudományegyetem (sic!) vasárnap tartandó ünnepélyes megnyitására, mint már jeleztük, szombaton este 8 óra 35 perckor a gyorsvonattal Pécsre érkezik Klebelsberg Kuno gróf (1875-1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter Tóth Lajos dr. (1856-1926) államtitkárral és kíséretével.
Partnereink
