„A mai, száguldó iramú, megpróbáltatásos időkben, fokozottabb mértékben vágyik a szomjas emberi lélek a felemelő, megnyugtató és kristálytiszta művészet után.”
A Pécsett megjelenő „Dunántúli Népszava” a helyi szociáldemokrata párt napilapja volt az 1945 utáni ún. „koalíciós idők” -ben. Az itt közölt sok világ-, országos- és helyi politikai, ideológiai hír mellett azonban értékes, a tudományokkal foglalkozó cikkek is helyet kaptak itt. Ezek egyike volt az 1947. november 5-i számban napvilágot látott írás is a mecseki jakabhegyi ásatások akkori régészeti eredményeiről – köztes alcímekkel.
A régi magyar irodalom szerzőinek (Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, Heltai Gáspár) szövegeit olvasva gyakran meg kell állnunk, mert egy-egy szó – a jelentős időtávlatok miatt – szinte már ismeretlen számunkra.
Ma van március 8., a nemzetközi nőnap. Az ünnep gyakran kimerül abban, hogy a férfiak virággal, édességgel vagy valamilyen ajándékkal kedveskednek a hölgyeknek; a kereskedelem különféle akciókkal, kedvezményekkel csábít fogyasztásra. Ezek – az évtizedek alatt kialakult rituálék – csupán a felszínt jelentik, a valódi tartalom ez alatt húzódik. Ássunk a dolgok mélyére, és ismerjük meg a nemzetközi nőnap lényegét!
Ha kijelölték a gettót, és odazsúfolták a város – saját hivatalos híradásaik szerint – 3400 zsidó lakosát, akkor csak idő kérdése volt annak lezárása – ahogyan az más városokban már megtörtént. A lap május 21.-i, vasárnapi számában jelent meg ez a tudósítás „Szombaton délután 6 órakor lezárták a pécsi gettót” címmel, „A sárga csillagos zsidók csak igazolvánnyal, dolgozni járhatnak ki a városba” alcímmel.
„Látogatás a halott Pécs 52 ezer lakójánál” címmel jelent meg Ruzsits Endre cikke a Siklósi úti pécsi köztemetőről a Dunántúli Népszava 1947. november 1-i számában.
Nyelvünkben vannak olyan különleges szavak (fogalmak), amelyekhez nem tartozik fölérendelt fogalom. Ezek az ún. hiperonimák a jelentéstani szakirodalomban.
Életünkben gyakran jutunk válaszúthoz. A továbbjutás módját mérlegelés után határozzuk meg. A választás lehet: jobbra vagy balra fordulva kell tovább mennünk, esetleg szóba jöhet – jelképesen szólván – a harmadik vagy akár a negyedik út is.
Amikor az Arcanum Digitális Tudománytárban ennek a lapnak az az évi számait lapozgatom, és a május 11.-ihez érek, ott a többi hír mellett „A honvédelmi miniszter (Csatay Lajos) a katonai szolgálathalasztásról” című hírre bukkanok, amelynek alcíme „A zsidók nem kaphatnak engedélyt” volt. Maga az írás MTI-hírt tartalmazott, és május 11.-i keltezésű volt.
Aki az elmúlt években megfordult polgári repülőtéren, felfigyelhetett arra, hogy néhány repülőgép pilótafülkéjének ablakai körül jellegzetes fekete folt látható. Ez a megjelenés világszerte igen gyorsan több becenevet is kapott. Leginkább a Zorro-álarc terjedt el, de a Ray-Ban napszemüveg, a panda és a mosómedve is gyakori. Nem csak afféle vizuális effektről, vagy divathóbortról van szó, a megoldásnak komoly biztonságtechnikai és gazdasági előnyei vannak.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
