Egyetemünk 1923. évi alapításának díszünnepélyét követően, október 15.-én, vasárnap délben a Király utcai „Pannónia” (ma „Palatinus”) Szálló nagytermében tartott rendezvényéről a „Dunántúl” 1923. október 16.-i számában ezzel a meghökkentő címmel tudósított. „Az állam hadirokkant – mondotta Klebelsberg Kunó gróf a Pécs városát éltető beszédében.” Érdemes tehát ezt az írást közölni most – az akkori gyakorlatnak megfelelően, előző napi dátumozással.
A Palatinus Hotel napjainkban (Forrás: Palatinus Hotel honlapja)
„Pécs, október 15. – Vasárnap délben a Pannónia dísztermében társas ebéd volt a kultuszminiszter és a vendégek tiszteletére. Az első felköszöntőt (Halasy) Nagy József rektor mondotta a kormányzóra, akinek üdvözlő táviratot is küldöttek. Utána Klebelsberg Kunó gróf emelkedett szólásra. – ’Nekünk magyaroknak – mondotta a miniszter – vissza kell tekintenünk a múltba, a történelembe, hogy megtalálhassuk az utat, amelyen járnunk kell. Pécs városával foglalkozva 3 korszakot különböztethetünk meg.
Halasi-Nagy József rektor (Forrás: Wikipédia)
Egyik a püspöki korszak, amely újjáépítette a bazilikát, megteremtette az egyházi zene kultuszát, fellendítette a kultúrát. Tisztelettel hajtja meg zászlaját a pécsi püspökök előtt. A másik korszak a szabad királyi város korszaka, amely a polgári szellemet teremtette meg, a dolgozó, gyarapodó polgárokét, és a harmadik korszak, amelyben a város egyetemi várossá lett. De a törvény és a tény, hogy van egyetem, még nem merítette ki a munkát. Három dologra van szükség: megértésre, szeretetre és áldozatkészségre. Különösen Magyarországon van szükség a megértésre. Kuruzsló az, aki ma áltatja a nemzetet. De nem volnánk keresztények, ha a boldogulást az anyagiakban keresnénk. Nekünk vissza kell menekülnünk a család, a kultúra szentélyébe. Nem szabad csüggednünk, hanem magasabb eszmékért kell küzdenünk. Nekünk, magyaroknak szerénynek kell lennünk.
Klebelsberg Kunó (Forrás: Klebelsberg Kiállítás fotója 2023)
Az egyetem új szellemet hoz, tanúsítsunk megértést irányában. Itt lelki vigasztalást találhat az intelligencia. De szükség van a megértés mellett a szeretetre is. Ez a szeretet, az a melegség, amely a kultúra virágait fakasztja. De szükség van áldozatkészségre is. Ne várjunk minden segítséget az államtól. A magyar állam egy hadirokkant. Generációk vagyonát lőtték el a háborúban, és dacára, hogy a nemzet emberfeletti erővel küzdött, a győzelmet nem láthattuk. A magyar histórián végig vonuló tragikum ez.
De nem kell kétségbe esnünk. A következő nemzedékek a szerencsétlenségek mélységéből mindig fel tudták emelni a hazát. A mi erőfeszítéseinkre támaszkodó utókornak is meg lesz az az ereje, hogy felemelje a nemzetet. Amikor az áldozatkészségre gondolok, szomorúan látom alapítványaink összeomlását. Mi csak papírhegyet adhatunk. A hazafiak tegyék meg most kötelességüket. Nekünk tehetségekre van szükségünk a jövő harcához. Ma már nem kérem, követelem a magyar társadalomtól, hogy tegye meg a kötelességét.
Középkori egyetemünk címere (Forrás: PTE honlapja)
A magyar földbirtokosok, a kereskedelem és ipar sokat keres, de keveset áldoz a kultúrára. Itt a 12-ik (sic!) óra az áldozatkészségre. A kultúra a mi fegyverünk. Mi Európa belvárosában egy zsupfedeles (sic!) ház vagyunk, amelyet hamarosan lebontanának, kultúránkat nem tudnánk fenntartani. A helyzet komoly, és akik politikai frivolitásból támadják azokat, akik a kultúráért harcolnak, azoknak azt üzenem, hogy az állam gyenge, nemzeti, társadalmi erőfeszítésre van szükség, jöjjenek, és segítsenek a munkában. Ezt ebben a kultúr városban vagyok kénytelen kijelenteni annak a polcnak magasságáról, amelyet nem egyéniségem, hanem állásom emel magasba. Ennek az egyetemnek nem fizikai, hanem szellemi hatásai fognak szétáradni, és aki azt akarja, hogy ez tényleg átszivárogjon, azoktól azt kérem, várostól és vármegyétől, tegyenek meg mindent, hogy ezt az egyetemet olyan naggyá fejlesszük, mint ahogy azt Nagy Lajos álmodta. Ennek a szeretetnek és áldozatkészségnek találkozására emelem poharam. Isten éltesse Pécs városát és az egyetemet!’
Szepesy Ignác püspök-joglíceum alapító (Forrás: Wikipédia)
A kultuszminiszternek csupán csak kivonatosan közölt beszéde rendkívül lelkes hatást váltott ki, s percekig ünnepelték a minisztert. Nendtvich Andor (polgármester) a város háláját tolmácsolta Klebelsberg miniszternek az egyetemért, s az ő egészségére üríti poharát. – Kérészy Zoltán dr. az egyetemnek kancellárját, Tóth Lajos államtitkárt, Késmárky István dr. a vidéki egyetemeket, Entz Béla dr. a város polgármesterét, Weszely Ödön Korb Flórist és Kappéter (Géza) műépítészeket, Dudits Andor festőművészt köszöntötte fel.”
Ezzel azonban nem volt még vége az egyetemi ünnepségeknek. Este a Pécsi Nemzeti Színház díszelőadással ünnepelt. Erről a napilap a „Színház” rovatában,„Díszelőadás a színházban” címmel számolt be.
„Vasárnap este az egyetem megnyitásának ünnepélye alkalmából díszelőadás volt a színházban, amely valóban díszére vált a színháznak, színigazgatónak, színészeknek. A Kürthy György igazgató által írt hatásos, szép prológot Kabos László mondotta el kitűnő előadásban. A Jókai (Mór): Szigetvári vértanúkból (sic!) bemutatott első felvonás klasszikus előadás volt rendezésben, megjátszásban egyaránt. Kalmár Rózsa, ez a meleg hangú, kifejező erejű művésznő Annát alakította hatalmas, magával ragadó tragikai erővel. Gaal Anni finom megjelenése és játéka, Árkossy (Vilmos) komoly Zrínyije, és Somodi Pál Selim-je (sic!) is művészi alakítás volt. Vadnai János, Danis Jenő, Gáth (Gertler Viktor), Palásthy (Géza) és Dénes (Gyula) valamennyien ünnepélyessé avatták az előadást.
A második részben a Cigánybáró második felvonása ment kitűnő előadásban. A kultuszminiszter és a jelen volt előkelő vendégek a legnagyobb elismeréssel adóztak a színigazgatóknak. A színház zsúfolt volt.”
Középkori egyetem-alapítók – Orbán pápa, Nagy Lajos király (Forrás: PTE honlapja)
A következő, október 17.-i szám „Hírek” rovatában több közlést is találunk a frissen megnyílt egyetemről. Az első a gyermekklinika megnyitásáról szólt. „Az egyetemi építési bizottság Tóth Lajos dr. államtitkár elnöklete alatt ma délelőtt zárt ülésen elhatározta, hogy az egyetemi építésvezetőség a Julián tanoncotthont november 2.-án veszi át ennek jelenlegi vezetőségétől. Az épületben azonnal megkezdik az átalakításokat, és amint e munkálatok az épület egyik szárnyában befejezést nyernek, haladéktalanul megnyitják ott az egyetem gyermekklinikáját Heim Pál dr. egyetemi tanár egyik tanársegédje vezetése alatt.”
A második néhány helyettes tanár nevét közölte. „A pécsi Erzsébet tudományegyetem (sic!) jogi és államtudományi kara a törvényszéki orvostan és közegészségtan előadásával Jellachich Iván dr. megyei tiszteletbeli főorvost, a bölcsészeti kar pedig a latin filológia előadásával Buzássy Ábel címzetes főigazgatót bízta meg. Az utóbbinak helyettes tanári megbízatását a vallás- és közoktatásügyi miniszter is megerősítette.”
Entz Béla professzor (Forrás: Wikipédia)
(Itt jegyzem meg, hogy a pécsi sajtó mind az egyetem megnyitásának előkészületeiről, mind épületeinek, szervezeti- és személyi feltételeinek kialakításáról, ebben a város szerepéről számtalan esetben számolt be tudósításaiban. E két közleménnyel illusztráltam ezt a tevékenységet, ennek tárgyalása külön fejezetet érdemel.)
A harmadik hír „Köszönet a pécsi iparosoknak” cím alatt látott napvilágot. „Az egyetemi építési bizottság mai ülésének végén Tóth Lajos dr. államtitkár a kultuszkormány és az építő bizottság nevében meleg köszönetet mondott mindazon vállalkozóknak és iparosoknak, akik a legutóbbi időben éjjel és napnál megfeszített munkában, fáradtságot nem ismerve tették lehetővé az egyetem megnyitását, és ezt ezután rendelte az érdekeltekkel közölni.”
„Elismerés a Pécsi Dalárdának” címmel a következőket tudták meg az olvasók. „A Pécsi Dalárdának az egyetem megnyitási ünnepélyén való szereplése alkalmából Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter bemutattatta magának Boldis Dezső dr. -t (akkori titulusa szerint karmestert), s elismerését fejezte ki a dalárda gyönyörű énekszámaiért.”
„A református egyház köréből” című cikkben is találunk ilyen témájú hírt. „ … Vasárnap, e hó 21.-én délelőtt tartandó istentiszteleten megemlékezés lesz az egyetem megnyitásáról is, és a tartandó könyörgésben áldást kér a gyülekezet az egyetem új tanévére. Felkéri a lelkészi hivatal a református egyházhoz tartozó egyetemi polgárokat, hogy az istentiszteleten minél nagyobb számmal vegyenek részt.”
Hozzászólások