Lyceum templom (Forrás: Fedezd fel Pécset)
Ezt a részt feltétlenül a „Dunántúl” (1911-1944) azon számával kell kezdenem, amely azt tükrözi, hogy az egész város támogatására számított a megnyitandó egyetem és a város törvényhatósága is. Lássuk tehát az 1923. október 13.-i szám első oldala első hírét. „A város hatósága ezen az úton azzal a kéréssel fordul az összes Pécsett levő hatóságok, intézetek vezetőihez, valamint Pécs város egész polgárságához, hogy azzal a nagyjelentőségű kulturális ünnepséggel kapcsolatban, amely a magy. kir. Erzsébet tudomány egyetemnek (sic!) városunk falai közt történt ünnepélyes megnyitásakor fog lefolyni, ezen való örömének kifejezése céljából, az ünnepély méltó jelentőségéhez képest a hivatali épületeket és magánházakat fellobogózni szíveskedjenek.”
Hanuy Ferenc fiatalon (Forrás: Wikipédia)
Most pedig megkezdem magának a díszünnepségnek a közlését a „Dunántúl” 1923. október 16.-i számának alapján. A teljes második oldal az egyetem alapítási ünnepségéről szól „Az egyetem ünnepélyes megnyitása” címmel, „A kultuszminiszter az egyetem feladatáról” alcímmel, előző napi dátumozással. „Pécs, okt. 15. – Az egyetem ünnepélyes megnyitása az egyetem jelentőségéhez méltó keretben folyt le vasárnap, a város társadalmának minden rétegéből megnyilatkozó érdeklődés mellett. Az ünnepély az egyetemi (Lyceum) templomban tartott Veni Sancteval (sic!) kezdődött. A szentmisét Hanuy Ferenc dr. kanonok mondotta fényes segédlettel. A mise alatt a Pécsi Dalárda gyönyörű éneke és Jaksch Ede kiváló orgonaművész művészi játéka fokozta az áhítatot.
Pécsi Dalárda 1892 (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)
A Veni Sancten megjelent Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter és Tóth Lajos, Kertész Róbert és Schrőder Ervin államtitkárok, Nagy Árpád, Bielik Aladár és Schwáb Gyula miniszteri tanácsos, Molnár Endre, Ruzicska Gyula, Kulcsár István titkárok kíséretében, továbbá Vámosy Zoltán és Kornis Gyula a budapesti Pázmány egyetem (sic!), Kunz Ödön a közgazdasági, Zempléni Géza a műegyetem, Veszprémi Dezső a szegedi, Orsós Ferenc a debreceni, Horváth Géza a gyűjtemény egyetem, Zimmermann Ágost az állatorvosi főiskola, Zolnay Béla a Magyar Tudományos Akadémia, Thurner Mihály polgármester Sopron városa részéről, azon kívül a pécsi egyetem tanári kara teljes számban. Dudits Andor festőművész, Kappéter Géza műépítész, Fischer Ferenc dr. főispán, Stenge Ferenc alispán, Nendtvich Andor polgármester, Oberhammer Antal és Muszty István képviselők, valamint az egyház, katonaság, állami hivatalok, intézmények, iskolák képviselői nagy számban. A templom zsúfolásig megtelt.
Klebelsberg Kunó (Forrás: PTE történeti kiállítás 2023)
Mise után a jelen voltak az egyetem központi épületébe, az aulába vonultak. 11 óra után néhány perccel bevonult az egyetemi tanári kar, majd Kérészy Zoltán dr. lelépő rektorral az egyetemi tanács jelvényeikkel. Utánuk Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter. Valamennyien az emelvényen helyezkedtek el. A Pécsi Dalárda finoman előadott Hiszekegye vezette be a díszgyűlést. Kérészy Zoltán dr. múlt évi rektor meleg szavakban köszöntötte a kultuszminisztert, a vendégeket, és felkérte a minisztert, adja át az egyetemet rendeltetésének, és avassa fel Dudits (Andor) festményét.
Klebelsberg Kunó az alábbi beszéddel adta át az egyetem épületét: – A Pozsonyból menekült Erzsébet Egyetemet melegen üdvözlöm abból az alkalomból, hogy új székhelyén, Pécsett működését megkezdi. A magyar nemzet életének folyására mennyire jellemző, hogy mind a két városnak, Pécsnek is és Pozsonynak is már a régmúlt századokban volt egyeteme. Ezután történelmi visszapillantást vet, majd így folytatja: – A világháború közepette, 1916-ban Pozsonyban újból egyetemet alapítottunk, s még elevenen él emlékezetünkben, amint az agg Ferenc József képviseletében az ifjú Albrecht királyi herceg az egyetemet felavatta, s ma már csak fájó emlékek azok a tündöklő remények, melyek bennünket akkor ott betöltöttek. Mert jött az összeomlás, s a második pozsonyi egyetem hontalanná vált, s most Pécsett nyer új hajlékot.
Az alapító ülés fotója
(Forrás: PTE Történeti Gyűjtemény)
S mi jellemző nemcsak szerencsétlen korunkra, de az egyéni sors alakulására is, hogy éppen én vezettem be új otthonába a menekült Erzsébet Egyetemet, ki hét évvel ezelőtt, mint államtitkár, még Nagymagyarországban, számára Pozsonyban megszereztem a prímási nyári palotát hatalmas parkjával és telkével, melyeken akkor szabad volt nagy egyetemi városrész építését tervezni.
Egyetemeinek sorsában mennyire benne van a magyar nemzetnek egész tragikuma, a magyar históriának mélységes szomorúsága. Hatalmas akarások és erőfeszítések, melyeknek a mostoha sors miatt nincs folytatásuk. De egyúttal bíztató és felemelő, hogy semmi balsors, semmi csalódás annyira megtörni bennünket nem tudott, hogy ne lett volna erőnk, bizalmunk és bátorságunk, hogy a munkát mindig újból és újból meg ne kezdjük. Istenbe vetett bizalommal és erőnk tudatában itt állunk ma is, a büszke megelégedés tölti el lelkünket, hogy páratlanul nehéz körülmények között ennek a második pécsi egyetemnek mégis méltó hajlékot tudtunk adni, s újabb tűzhelyet szentelünk a tudománynak. Hogy a tudás erejével munkálkodjék hazánk újraépítésén, és a magyar nép becsületének gyarapításán.
– Vannak, akik sokalják a négy magyar egyetemet. A nemzetgyűlés, midőn az 1921. évi XXV. törvénycikket megalkotta, s ezzel a menekült Erzsébet és Ferenc József egyetemnek (sic!) további fenntartását elhatározta, ezt bizonyára érett megfontolás alapján tette. S a törvényhozás komolyságába vetett hitet ingatná meg, ha egy-két év múlva elhatározásunkat ismét meg akarnánk másítani. Magyarországnak 8 millió lakosa van, tehát kétmillió lakosra esik egy egyetem. A XVII. és XVIII. században alig akadt német hercegség, melynek fejedelme kötelességének ne tartotta volna, hogy országa számára külön egyetemet alapítson. Pár ezer lakossal bíró kis államoknak megvolt a maguk külön egyeteme. És ennek köszönhette Németország műveltségének gazdag változatosságát, ennek köszönhette azt, hogy a művelődés bámulatos egyetletességgel (sic!) és arányossággal oszlott meg az egész német földön.
1367 Alapítás freskója
(Forrás: PTE Történeti Gyűjtemény)
És ha nem akarunk az egész magyar kultúra és az egész magyar politika sorsát egyetlen lapra, Budapestre feltenni, akkor nekünk is gondoskodnunk kell arról, hogy támadjanak a vidéken is a magyar művelődésnek gócpontjai. Az Erzsébet tudományegyetem (sic!) tanári karát olyan igaz tudományos szellem hatja át, hogy meg vagyok róla győződve, hogy meg fogja alkotni itt, a Mecsek alján a magyar Heidelberget. – Azok, akik a vidéki egyetemek ellen vannak, egészen rendben levőnek találják azt, hogy a budapesti egyetem valóságos mammuth (sic!) egyetemmé duzzadt meg, hol például az 1913/14. tanév első felében Budapesten 7164 rendes és 1021 rendkívüli hallgató volt beírva. Ha meggondoljuk, hogy középiskolában már túl népes az az osztály, melynek növendékei a 60-at meghaladják, akkor szinte érthetetlen, miképpen lehessen a főiskolán egyetlen kollégiumra beiratkozott sok százra menő hallgatóságot megnyugvással nézni, melynek fele sem fér el a tanteremben.
A Pozsonyi Egyetem helyszínrajza
(Forrás: Wikipédia)
– Trianon után külön egyetemi városrészt nem építettünk, de mégis megnyugvás tölti el a lelkemet, hogy az állami reáliskola palotájának átengedésével oly méltó hajlékot adhatunk a pécsi egyetemnek, amely nem áll mögötte több külföldi kisebb egyetem elhelyezésének. Csak könyvtáraink és tudományos felszerelésünk hiányosak, szegényesek. Mily gyönyörű tere lenne a magán áldozatkészségnek pl. a fizikai, a kémiai vagy biológiai intézet műszeres beszerzési költségeinek viselése. Mindez azonban a sikeres egyetemi oktatásnak csupán külső előfeltételét alkotja. Annak belső előfeltétele az igazi tudományos szellem.
A PTE Rákóczi úti épülete – képeslap
(Forrás: PTE Egyetemi Levéltár)
– A tanárnak nem szabad minden évben gépiesen ugyanazt elmondani. Ha nem is adhat folyvást új anyagot, adjon mindig új és új szempontokat. Nem szabad, hogy az adat és a részlet elnyomja a lényeget, a nagy összefüggések és a tudomány rendszerének tiszta áttekintését. A 19. század specializáló és analitikus irányú színe belecsalogatott a részletek útvesztőjébe, ritkává váltak a szintézisek, a szerves összefoglalások, melyekre pedig a tanításnak akkorra szüksége van. A részlettudást csakhamar elmossa a feledékenység, az egész életre csak a nagy szempontok és áttekintés marad meg. A kapcsolatot mindig fenn kell tartani az eleven élettel, nem a piac zajával, vagy éppen a politikai vásár lármájával, hanem a jelen nagy tényeivel, valóságaival, melyeket kutatásaink köréből kirekeszteni nem szabad. A jelennek meg és áttekintése, és a bátor szembenézés a jövővel, annak folyton fejlődő igényeivel, ez biztosítja a tudományos munka elevenségét, s annak ihlető, gondolatébresztő hatását a fiatal lelkekre…
(Folytatása következik)
Hozzászólások