Camille Pissarro Párizsa • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Camille Pissarro Párizsa

 

Camille Pissarro (1830-1903) francia családban született, az akkor dán fennhatóság alá tartozó Saint-Thomas szigetén. Huszonöt éves volt, amikor Párizsba érkezett. Camille Corot-tól tanulta meg a tájfestészet mesterségét.

 

Pissarro műtermében

 

Néhány hónapig az École des Beaux-Arts hallgatója volt, majd az Académie de Suisse-en megismerkedett Claude Monet-val, aki bemutatta a többi impresszionista festőnek, közük Renoirnak és Manet-nek. Pissarrónak különleges képessége volt fiatalabb pályatársai karrierjének egyengetéséhez. Gauguin mesterének tartotta Pissarrót, Cezanne pedig úgy tekintett rá, mint egy apára. A természet szerelmese, Pissarro szeretett vidéken alkotni, így került Pontoise-ba és Louveciennes-be. Élete során közel 1500 festményt, 600 guast és több ezer akvarellt alkotott.

 

Pissarro és a Batignolles csoport

Az impresszionizmus bölcsőjét az 1866 és 1875 között működő Batignolles csoportnak nevezett festőtársaság ringatta. A csoport onnan vette nevét, hogy Édouard Manet a boulevard des Batignolles-on lakott, és köréje sereglettek festőbarátai: Pierre-Auguste Renoir, Claude Monet, Alfred Sisley, Camille Pissarro, Edgar Degas, Paul Cezanne, Berthe Morisot, Frédéric Bazille, Gustave Caillebotte. Csatlakozott hozzájuk az író Émile Zola és a fotografus Nadar is. Rendszeresen összejöttek a Café Guerbois-ban, ahol kicserélték gondolataikat a festészet új irányzatairól.

 

A Batignolles csoport

 

 

Monet katedrálisai ihlették Pissarro festménysorozatait

Pissarro mintegy tíz évet töltött Pontoise-ban, a párizsi régió akkor még nagyon elmaradott mezővárosában. Pissarrót évszázadokkal megelőzően François Villon tette híressé Pontoise-t négysorosában:

Francia voltam – megbántam nagyon –
Párizs szült, ott, hol Pontoise vagyon.
Egy jó öles kötéllel nyakamon,
Immáron seggem súlyát latolom.

(Mészöly Dezső fordítása)

 

Pontoise-ban Pissarro tájképeket festett.

 

Pontoise

 

 Pontoise-ból barátja, Claude Monet tanácsára Pissarro 1883-ban a felső-normandiai Rouenba utazik, ahol a Szajna partján sétálva keresi festményeihez az ihletet. Tizennyolc különböző témájú képet fest.

 

A roueni rakpart

 

Tizenkét évvel később visszatér a városba, miután a párizsi Durand-Ruel galériában megcsodálta Monet roueni katedrálissorozatát. Ekkor elhatározza, hogy Monet-hez hasonlóan egy koherens sorozatot fest Rouenban.

 

A Boildieu híd reggel

 

A Boildieu híd a lenyugvó nap fényében

 

A Boildieu híd esős időben

 

Szembetegsége miatt Pissarro nem a szabadban, hanem a Szajna jobb partján lévő szállodai szobájának ablakából festett. Képeinek kedvező fogadtatása láttán a művész 1896 novemberében és 1898 nyarán is visszatért Rouenba. Egyszerre több festményén is dolgozott. Összesen hatvannyolc képet festett Rouenban.

 

Pissarro Párizsban

1897 februárjában Párizsban Pissarro kibérel egy szobát a Boulevard des Italiens és a rue Drouot sarkán lévő Grand Hôtel de Russie-ben, hogy a galériatulajdonos Durand-Ruel megbízásából egy sorozatot fessen a boulevard Montmartre-ról a nap különböző szakaiban. A képeket Pissarro első emeleti szobájának ablakából készítette.

 

Boulevard Montmartre reggel

 

Boulevard Montmartre napfényben

 

 

Boulevard Montmartre éjszaka

 

 2014-ben, egy londoni árverésen rekordáron, 19,7 millió fontért (több mint hétmilliárd forint) kelt el Pissarro Boulevard Montmartre tavaszi reggelen című festménye.

 

Boulevard Montmartre tavaszi reggelen

 

 1897. december 15-én kelt levelében írja Pissarro: „Elfelejtettem mondani, hogy a Grand Hôtel du Louvre-ban találtam egy szobát, csodálatos kilátással az Avenue de l’Opérára és a Place du Palais-Royal-ra! Nagyon szép! Talán nem túl esztétikus, de boldog vagyok, hogy megfesthetem ezeket a párizsi utcákat, amikről azt mondják, csúnyák, ám ezüstös fényűek és oly elevenek. Egészen mások, mint a boulevard-ok. Modernek és élők!” Ekkor készítette sorozatát Pissarro az Avenue de l’Opéráról.

 

Az Avenue de l’Opéra reggeli napfényben

 

 

Az Avenue de l’Opéra téli reggelen


 

Az Avenue de l’Opéra télen

 

 1899-ben Pissarro a Rue de Rivoli 204. számú házába költözik. Lakása ablakából egy tizennégy festményből álló sorozatot készít a Pont Neuf-ről, Párizs legrégibb hídjáról.

 

A Pont Neuf napfényben

 

A Pont Neuf délután

 

Pissarro következő festménye a Pont Neufről számunkra azért is különleges, mivel a Szépművészeti Múzeum tulajdonában van.

 

Pont Neuf

 

 _____________________________________________ 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS