Egy világhírű faliszőttes, ami nem szőttes. A bayeux-i faliszőnyeg • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Egy világhírű faliszőttes, ami nem szőttes. A bayeux-i faliszőnyeg

 

A középkor leghíresebb falikárpitja A hölgy az egyszarvúval, csakúgy, mint a huszadik századi Jean Lurçat A madaras ember című alkotása és a bayeux-i faliszőnyeg egyaránt a ’tapisserie’ (kéziszőttes) nevet viselik. Valójában A bayeux-i faliszőnyeg nem szövéssel, hímzéssel készült. A két elkészítési mód közötti különbség jól látható, ha egybevetjük a három fent említett alkotás egy-egy részletét. Míg az első kettőn a kép a szövés során alakult ki, A bayeux-i faliszőnyeg alakjai és motívumai hímzéssel kerültek rá egy vászonra.

 

A hölgy az egyszarvúval (részlet)

 

Lurçat: A madaras ember (részlet)

 

A bayeux-i faliszőnyeg (részlet)

 

Az érdekesség kedvéért említem meg, hogy a két fogalmat az Eckhardt-Oláh Francia Nagyszótár is összekeveri A ’tapisserie’ szó magyar megfelelőjeként a ’hímzés’, ’hímzésmunka’ szavakat tünteti fel, holott a ’szőttes’ a jelentés. A ’hímzés’ francia megfelelője a ’broderie’.

Mind a mai napig nem derült ki, mikor és kinek a számára készült a szőnyeg, és az sem, hogyan került Bayeux-be, csak egy dolog bizonyos: a francia városban először 1476-ban tűnt fel. Egyes feltételezések szerint Matild királyné és udvarhölgyei készítették a faliszőnyeget, ám erre semmi bizonyíték nincs. Egy másik, a legelfogadottabb hipotézis, hogy a szőnyeget Hódító Vilmos féltestvére, Odon, Bayeux püspöke rendelte meg 1070 körül a Notre-Dame de Bayeux új katedrálisának díszítésére.

 

Notre-Dame de Bayeux

 

 

A bayeux-i szőnyeg főszereplője, Hódító Vilmos

 

Hódító Vilmos

Hódító Vilmos 1028-ban látta meg a napvilágot Franciaország nem éppen szerencsés korszakában. A hercegségek és a nemesek egyik pillanatról a másikra kötöttek szövetségeket aszerint, hogy mit diktáltak érdekeik. Mindezt annak ellenére, hogy hűbéri esküvel tartoztak a királynak. A Flandriával évek óta háborúzó I. Henrik a háborús költségek előteremtésével volt elfoglalva. Vilmos fattyúként született, mivel apja, I. Róbert, Normandia hercege nem vette el feleségül Vilmos anyját. Egyetlen gyermekként azonban Vilmosra rámosolygott a szerencse: apja őt jelölte meg utódjául és örököseként. A sorsdöntő lépésre 1034 januárjában került sor, amikor is Róbert a normann nemes urak támogatását kérte döntéséhez. Vilmos felemelkedését a ranglétrán az a szomorú tény is segítette, hogy Róbert egy éves jeruzsálemi zarándokútjáról hazatértében megbetegedett és meghalt. Ekkor Vilmos nyolcéves volt, és Normandia ura lett Róbert érsek és főleg a király, I. Henrik támogatása mellett. Mivel az érsek 1037-ben meghalt, a királyt pedig túlságosan lekötötte a Flandriával folytatott háború, Vilmos támogató nélkül maradt, amit ellenségei kihasználtak, és unokatestvére, Gui de Brionne az összeesküvők élére állt. Vilmos éppen hogy meg tudott menekülni Valognes-nál, és a király oltalmát kérte.

1047 elején Vilmos, csapatainak főparancsnokaként I. Henrik támogatásával Caen mellett a val-ès-dunes-i csatában szétverte a lázadókat, és visszaszerezte a normann hercegség feletti uralmat. 1066-ban a Hitvalló Edward halála miatt megüresedett trónra Vilmos bejelentette igényét. Hatalmas flottával indult átkelni a csatornán. Néhány nappal azután szállt partra Angliában, hogy II. Harold norvég király Fulfordnál legyőzte az angolszászokat. Vilmos és Harold seregei a döntő ütközetet a hastingsi csatában vívták meg.

 

Tom Lovell: A hastingsi csata

 

A véres csatában Harold szemén át egy nyílvessző hatolt a fejébe, és tulajdonképpen halála hozta meg a győzelmet Vilmosnak. A csata után Vilmos serege hosszú út után Londonba ért, és Vilmos megkoronáztatta magát a Westminster apátságban.

1067-ben visszatért Normandiába. 1069 végén seregével Észak-Angliába vonult, mindent elpusztítva, ami útjába került.

Vilmos − miután két évtizedig volt Anglia és Normandia uralkodója – 1087. szeptember 9-én meghalt. Uralkodása alatt mintegy ötven várat és erődöt építtetett, köztük a londoni Towert.

 

A Tower

 

A bayeux-i faliszőnyeg

A szőnyeg 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel zárult, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát.

Az első kép az 1064-es év elejét mutatja, valószínűleg a Winchester palotában. Hitvalló Eduárd a trónján ül a királyság jelképével és Harolddal beszélget.

 

Hitvalló Eduárd és Harold

 

1064-ben Harold Normandiába hajózik, hogy bejelentse Normandia hercegének, Vilmosnak, hogy ő Anglia trónörököse. Hajója viharba kerül és Guy de Ponthieu birtokaihoz sodródik. Ez utóbbi váltság reményében foglyul ejti Haroldot.

 

Harold Normandia felé hajózik

 

Guy de Ponthieu foglyul ejti Haroldot

 

Egy angol fogoly megszökik, és jelenti Vilmosnak Harold fogságba esését. Vilmos követeket küld Guy de Ponthieu-höz és kéri Harold szabadon bocsátását. A krónikák szerint Vilmos jelentős váltságdíjat fizetett Harold kiszabadításáért.

 

Vilmos megtudja Harold fogságba esését

 

Harold és Vilmos a roueni hercegi palota felé veszik útjukat, és közbe sólyommal a kezükön vadásznak.

 

Harold és Vilmos vadásznak

 

A történet csúcspontja az, amikor a győztes csaták után Harold esküt tesz Vilmos előtt, ezzel Vilmos vazallusának ismerve el magát. Amikor majd Anglia királyává koronáztatja magát, esküszegéssel vádolják, mivel Vilmos volt a trón várományosa.

 

Harold esküt tesz Vilmosnak

 

 

Harold megkoronázása

 

Amikor Vilmos tudomására jut az árulás, megparancsolja, hogy építsenek egy hajóflottát, amivel eljuttatja seregét Angliába. A szőnyeg alábbi részletén láthatók a hajóépítés különböző fázisai.

 

Vilmos előkészületei az invázióhoz

 

Vilmos hajója

 

 

A Mora nevű hajó a leírások szerint Matild királyné ajándéka volt. 40-45 katona és 10-12 ló befogadására volt alkalmas. A hajó orrszobra egy aranyozott gyermekszobor volt, amelyik jobb kezével Anglia felé mutatott, és egy elefántcsont trombitát fújt.

Ezután ádáz küzdelem kezdődik, a szembenálló felek kardokkal és baltákkal szabdalják egymást, a lovak felbuknak, igazi vérengzés folyik. A kép alján holttestek hevernek.

 

Az ütközet

 

Haroldot egy nyílvessző eltalálja, ami a szemén hatol be. Az alábbi kép Harold halálát ábrázolja.

 

Harold halála

 

A szőnyeg utolsó képe a széthullott angol sereg menekülését ábrázolja, nyomában az üldözőkkel.

 

Az angolok menekülnek

 

______________________________________ 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS