Matolcsy György: Magyar jövőkép és stratégia, 2010–2030
„Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást, és teret adtak a tehetségek érvényesülésének” – többek között erre hívja fel a figyelmet legújabb kötetében Matolcsy György, majd hangsúlyozza: „A múlt sikerei azonban nem adnak pontos iránytűt, mert a történelem, benne a gazdaság törvényei döntő pontokon megváltoztak. Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket, és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket.”
A jegybank elnökének, Magyarország korábbi nemzetgazdasági miniszterének 2019 és 2022 között megjelent, válogatott cikkgyűjteményén keresztül – megannyi érdekes és inspiráló történet mellett – az olvasók megismerhetik, hogy mely szempontok és gondolkodásmódok képezik ma egy jövőképes nemzet alapjait. Matolcsy György kötete a tekintetben is állást foglal, hogy hol helyezkedik el Magyarország századunk harmadik évtizedében, ideértve számos geopolitikai folyamatot, az Európai Unióhoz való felzárkózás kérdését és saját országunk önmagához viszonyított társadalmi-gazdasági előrehaladásának változatos dinamikáit.
„2020-ban egy összetett válsággal berobbant életünkbe századunk harmadik évtizede. Eredményesen kezeltük a válságot, de visszatért az infláció, és beütött az orosz–ukrán háború. Már sejtjük, hogy nehéz lesz az évtized, különösen a 2026-ig terjedő szakasz, de még nincs tervünk a sikerre. Történelmi hiba lenne azt gondolni, hogy elég úgy menni tovább, ahogy megnyertük a második évtizedet, és eredményesen kezeltük a 2020–2021-es válságot. Ez már nem lenne elég a sikerhez, ami az EU átlagos fejlettségének utolérése 2030-ra”– emeli ki a szerző, majd arra hívja fel a figyelmet, hogy új jövőképre van szükség, amelynek gondolatkörét a fenntarthatóság szemlélete szövi át, és amelyben a nyugati fejlettség beérését már nem csupán nyugati, hanem ázsiai politikai, társadalmi és gazdasági megoldásokkal egyaránt segítjük.
„Miért ne ismerhetnénk fel, hogy egy fenntartható magyar felzárkózáshoz biztos gazdaságelméleti alapok kellenek, miközben a korábbi alapok megváltoztak? […] Helyükre egy új, most formálódó elmélet lép. Ez a hosszú távú, fenntartható közgazdaság elmélete.” Ennek harminchat új összefüggését már a kötet első harmadában megismerheti az olvasó. Figyelembevételük pedig nem csupán a fejlesztéspolitika döntéshozóinak ad iránytűt, hanem egyéni és családi szinten is fontos üzeneteket hordoz. A szerző ennek keretében többek között feltárja, hogy az új közgazdaság a közérdek elsőbbségére épül, vagyis középpontjában már nem a tőke és a nyereség állnak. A fejlődés új forrásaiként pedig rögzíti, hogy a tudás az elsődleges olyan gazdasági erőforrás, amely a megosztásával, tehát a fogyasztásával exponenciálisan bővül. Mivel ez a bővülés természeti és közösségi korlátokba ütközik, az emberi közösségnek – a fennmaradása érdekében – olyan új technológiák felé kell fordulnia, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják. Erről szól a 21. század, ahol az adat az új olaj, a tehetség az új tőke és a kreativitás az új föld.
„E kötet Magyarország és a magyarok jövőjéről szól, egy lehetséges és sikeres jövőről” – írja bevezetésében Matolcsy György. Kötetében egy erős, mérhető célokból és időpontokból álló jövőkép megalapozásának szándékával elemzi a történelem és a modern világ sikertörténeteit, kulcsokat keresve a nekünk megfelelő minták sikeres átvételéhez. Ennek alapján bevezetését Kopátsy Sándorra hivatkozva azzal a meggyőződéssel zárja, hogy mindig van kiút.
*
Matolcsy György 2013 óta tölti be a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztségét. Ezt megelőzően, 2010 és 2013 között nemzetgazdasági miniszter, 2000 és 2002 között pedig gazdasági miniszter. 1995 és 2000, illetve 2002 és 2010 között a Privatizációs Kutatóintézet, majd Növekedési Intézet igazgatója. 1991 és 1993 között a magyar Kormány képviseletében tagja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának. 1990-ben a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként, valamint Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójaként szolgált. Szakmai pályáját 1978-ban kezdte a Pénzügyminisztériumban, majd 1985-ben csatlakozott a Pénzügykutatási Intézethez tudományos kutatóként. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen diplomázott 1977-ben, majd 1984-ben doktori fokozatot szerzett.
*
A Magyar jövőkép és stratégia, 2010–2030 című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.
A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.
(Fotó © Magyar Nemzeti Bank)
Hozzászólások