Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot. A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.
1935: Mezey Mária pécsi vendégszereplése (második rész)
Mezey Mária 1940-ben (Forrás: Wikipédia)
Az elmúlt rész végén tett ígéreteket egy későbbi részben teljesítem, s ha majd a másik híres akkori helyi újság, a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) idézeteinek végére érek, kiderül majd, hogy miért…
Most pedig nézzük Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) vendégszerepléseinek tükröződéseit ekkor. A „Pécsi Napló” a „Színház” és a „Színházi iroda hírei” rovatában találkozunk a vendégszereplés híreivel. Elsőként az 1935. május 8.-án megjelent számban találkozunk ezzel, amely így szól. „Mezey Mária, aki az utolsó évtizedben a legtehetségesebb drámai színésznőnk volt, vasárnap lép fel Geraldine címszerepében a 6 órás közönség előtt, és előadja azokat a sanzonokat is, amelyekkel Budapesten népszerű lett.” Jóval később, amikor már korosztályom is megcsodálhatta játékát, egyik erőssége épp a sanzonok utolérhetetlen megszólaltatása volt…
A május 9.-i színházi hírekben ez a rövid cikk erősítette meg vendégjátékát. „Mezey Mária, aki az utolsó évtizedben a legtehetségesebb drámai színésznőnk volt, vasárnap lép fel Geraldine címszerepében a 6 órás közönség előtt, és előadja azokat a sanzonokat is, amelyekkel Budapesten népszerű lett.”
Pécsi Nemzeti Színház-1920-as évek (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)
A május 10.-i lapszámban már többet is megtudhattak az újságolvasók, mégpedig egyszerre két, egymás alatt közölt hírből. „Geraldine – Mezey Mária felléptével, Homokay Pál búcsúja” címmel szólt az egyik. „Vasárnap délután 6 órakor és kedden este a társulat utolsó előadásán kerül színre Budapest és Bécs egyik legnagyobb vígjátéksikere, a Geraldine. Ebben a darabban – Homokay Pál búcsúestjén – lép fel Mezey Mária, az ünnepelt drámai hősnő, aki az I. és II. felvonásban Budapesten nagy sikerrel előadott sanzonjait adja elő.” A másik „Mezey Mária felléptével – Danis Jenő búcsúja” címmel szólt. „Hétfőn este a legpompásabb magyar vígjátékban, a Három sárkányban búcsúzik el Danis Jenő. A darab női főszerepét Mezey Mária játssza.”
Hans Járay 1940
(Forrás: Wikipédia)
Az említett rovatokban, a következő nap, május 11.-én már hosszabban értékelték föltűnését, utána pedig fővárosi sikereit, „Mezey Mária – Pécsett” címmel. „Mezey Mária egy évadon keresztül volt drámai művésznője a pécsi Nemzeti Színháznak (sic!). Ez a sikerekben gazdag esztendő meghozta számára a művészi eredményt, mert pécsi működése nyomán Budapest felfigyelt rá, és a fővárosi Kamaraszínház vezető drámai színésznőjének szerződtette. Most, hogy a Kamaraszínházban a Százhuszas tempó több mint százas szériát ért meg, amelyben Mezey Mária nem játszik, alkalma van a színháznak két nagyszerű szerepben felléptetni ezt a kivételes tehetségű művész-asszonyt.
Mezey Mária első fellépése egy zenés vígjátékban, a Geraldine címszerepében lesz vasárnap 6 órakor. Az a kettős érdekesség, hogy premier és egy ilyen kitűnő drámai színésznő van műsoron a pécsi együttessel vasárnap délután, bizonyára Pécs intelligenciáját arra fogja indítani, hogy zsúfolt házzal honorálja a színháznak ezt a kedves figyelmességét.” A rovatban alatta két hírben is találkozunk a nevével. Az egyik „Három grácia – filléres helyárakkal címmel. „Ma, szombaton délután 5 órakor – az utolsó filléres előadásul (sic!) – Három grácia vígoperett van műsoron.” Itt a filléres előadás kedvezményes jegyárakat jelent. A másik „Mezey Mária fellépétével – Három sárkány” cím alatt „futott.” Ez állt ott. „Hétfőn este a Három sárkány című zenés vígjátékban búcsúzik Danis Jenő. A darab főszerepét Mezey Mária játssza.” Az alatta lévő harmadik, befejező hír szintén a „Geraldine” előadásáról szól, itt Homokay Pál (1900-1969) „kitűnő szerelmes színész búcsúja” állt a középpontban.
Danis Jenő
(Forrás: Wikipédia)
Május 12.-én a „Mezey Mária felléptével – Homokay Pál búcsúja” című írást idézem. „Hans Járay Bécsben 300, és Budapesten 50 előadást megért nagyszerű vígjátékát a Geraldinet (sic!) mutatja be vasárnap délután ünnepi filléres helyárakkal a társulat prózai együttese. Mezey Mária, a pécsi színpadról a fővárosba került kitűnő drámai művésznő fellépésével. Mezey Mária kifinomult drámai művészete mellett a fővárosban még dizőzi talentumát is érvényesítette, s nap-nap után gyönyörű sanzonokkal aratott sikereket. A Geraldine vígjátékban ezeket a sanzonokat is elénekli Mezey Mária. A darabban Homokay Pál, a társulat kiváló szerelmes-színésze vesz búcsút a közönségtől.”
Nézzük most az alatta lévő híradást, a „Három sárkány – Mezey Mária felléptével – Danis Jenő búcsúja” címmel. „Hétfőn este az évad legbájosabb vígjátéka, a Három sárkány kerül színre olcsó nyári (legdrágább hely 120 fillér) helyárakkal. A darab mulatós magyar földesurának szerepében búcsúzik el a pécsiektől tizenkilencedszer (sic!) Danis Jenő, akinek hosszú pécsi működése alatt sok emlékezetes alakítása szerzett igazi gyönyörűséget a közönségnek. A női főszerepben Mezey Mária briliáns játékát csodálhatjuk meg.” A rovat ezzel a rövid hírrel zárt. „Kedden este a társulat búcsúja – Geraldine. – Ünnepi filléres helyárak.”
Hunyady Sándor
(Forrás: Wikipédia)
Ha pedig a „Pécsi Napló” 1935. május 14.-i számában lévő, ismertetett rovatot nézzük, az első írás „Geraldine” cím alatt látott napvilágot. „(Hans Járay vígjátékának bemutatója a pécsi Nemzeti Színházban.) A szezon utolsó bemutatójaként került színre vasárnap a színházban Hans Járay, a népszerű film- és színpadi színésznek ’Geraldine’ című vígjátéka. A legnagyobb jóindulattal kezelve is a darabot, kell megállapítanunk, hogy Járay színésznek kétségkívül jobb, mint amilyen író. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a ’Geraldine’ nem hatásos, finom írói munka. Ez távol áll tőlünk.
Nagyon kellemesen elszórakoztunk a darab előadásán, de hogy Járay nevét Schubert alakításával kapcsolatban sokkal tovább fogja emlegetni a közönség, mint a ’Geraldine’ szerzőjéét, az elvitathatatlan. A bemutatónak külön érdekességet kölcsönzött, hogy a női főszerepét Mezey Mária, ez az egészen különleges, egyéni tehetségű színésznő játszotta, akit a közönség meleg szeretettel fogadott ismét a pécsi színpadon. Hasonlóképp nagy tetszéssel találkoztak sanzonjai is.
A bemutató előadás keretében búcsúzott Homokay Pál, a társulat rendkívül népszerű szerelmesszínésze (sic!). Az a tűntető és szívből jövő ünneplés, amelyben a közönség az egész előadáson keresztül részesítette, volt legmegfelelőbb kifejezője annak a kivételesen előkelő helynek, amelyet ez a nagyszerű színész a közönség szeretetében elfoglal. Radványi Gabi nagyon finoman, sok ízléssel játszotta szerepét, és üde, friss színpadi jelenség volt Sass Margit. Keleti Árpád és Koltay Gyula vállvetve buzgólkodnak a közönség megnevettetése érdekében, és szemrevaló szobaleány volt Barth Marika.”
Mezey Mária dedikált fotója
(Forrás: Hangosfilm)
Ezt követte „A három sárkány” című tudósítás ugyanott. „Hunyady Sándor ’Három sárkány’ vígjátékában tartotta búcsúelőadását ma este Danis Jenő. Ha valakinél, akkor Danisnál igazán nyilvánvaló, hogy ez a búcsúfellépés csakis formaság. Danis Jenő ma már szinte örökös tagja a pécsi színháznak, és attól valóban elválaszthatatlan. Nem is búcsúzott tőle a közönség, hanem a biztos őszi viszontlátás reményében ünnepelte az egész előadáson keresztül. Kivüle (sic!) nagy tetszéssel fogadták ezúttal is Mezey Máriát, aki kitűnő volt a színésznő szerepében…”
A megszakított, és a későbbiekben folytatandó cikk-ismertetés után feltétlenül meg kell jegyeznem a következőket. Mezey Máriát már csak az itteni pályakezdése okán is magukénak érezték a helyi színházbarátok, a kultúra iránt érdeklődők, akit kezdődő budapesti sikersorozata kezdetén már meg kellett hívni vendégszereplésre, és aki meg is szolgálta művészetével a bizalmat, elindítva ezzel egy sok évtizedes nagyszerű, de sajnos tragikus vonásokkal is teli színészi pályát.
Az idézetekből számos, akkor sikert arató, de mára már sajnos elfelejtett pécsi színészt ismerhetünk meg, akik nagy szerepet játszottak az akkori színtársulat sikerében. Közülük már kiemeltem az akkor búcsúelőadásában szereplő Homokay Pált, most pedig a már sorozatomban számtalanszor szereplő Danis Jenőt (1886-1963) kell ismét megemlítenem…
Hozzászólások