Börzsönyi Erika
Már többé nem
Évek óta nem írok már szerelmes
verset, talán, mert maga az érzés
is messze elkerül engem. Bár
kétségtelen, hogy nyugodtabb lett
nélküle az életem
Kandúrversek / Kis kifli, nagy kifli
Kandúrkám ma hajnalban, abban
a csodálatos cicakegyben részesített
engem, hogy mellém gömbölyödött, és
hagyta, kivételesen nem futott el,
amikor megérezte, hogy simogatja
kezem.
A legnehezebb óra
Ez a legnehezebb óra,
amikor közeledik az
alkony, és leszáll az est.
Ilyenkor ősszel didereg
a magányos lélek, van, hogy
megrohannak a szomorú
Az árny
Kora reggel lépett ki a hátsó kapun, alig múlt hat óra, még sötét volt. Korán kellett otthonról indulnia, hogy időben kiérjen a kerület túlsó végén levő orvosi rendelőbe. Éppen arra gondolt, milyen kár, hogy ezen az oldalon nincsenek lámpák.
Történelemről, négy megállónyi csendben
Kardiológiára járok újra, rendetlenkedik a szívem. Jó orvosom soron kívül is fogad, törődik velem. Megnyugtató a tudat, a mai egészségügy magára hagyott, kizsigerelt valóságában, hogy szakmailag és emberileg mennyire jó szakemberek vigyáznak rám.
Történet érkezik a hajnali ködben
Gyakran van, hogy valaki rábíz egy történetet, azzal a kéréssel: írja meg! De valamiért, bár megragadja a téma, mégsem írja meg, nem lát benne annyi fantáziát, lehetőséget. De elraktározza magában, a megírandó történetek rejtekhelyén, és várja, hogy megérkezzen a jel.
Napok múlása
Szürke egyformaságba zárva
telnek napjaim, csak az
évszakok váltakozása hoz
némi változást az életembe.
Napra nap, éjre éj, múlnak
az évek, elszáll a remény.
Mindenféle hidegek
Mindenféle hidegek vannak, én már
nagyon sokfélét megéltem. Felrémlik
emlékeimben 2008 farkasordító hideg tele,
amit a MÁV telepi albérletben töltöttem.
Kandúrversek / Szombat reggeli kép
Néma szürkeség, ma
ismét szürke a föld, és
szürke az ég, mintha
a Nap megint elbujdosott
volna, csak a hideg őszi eső
cseppjei surrannak el
Ciróka-maróka
Egy csöppnyi szürke cica
tartja most fogva szívemet,
minden figyelmemet. Szürke
bundája, négy, fehér zokniba
bújtatott lábacskája, apró
szőlőszem-szeme
Álmomban láttam
Álmomban ismét láttam a halál
angyalát, amint fekete szárnyait
kiterjesztve felettünk szállt. Halált
hozott, és pusztulást. Éreztem,
sikoltanom, kiáltanom kellene
Tanulságok 2. (Öregség)
Mi hát a feladat? Elengedni a
vágyakat, megannyi sosem
látott tájat, érintéseket, és
találkozásokat. Az örökké
beteljesületlen kívánságot
Őszi szél támad
Rozsdás levelet ringat a fa
ágán a szél, rég vártalak, ősz!
Lám, megérkeztél. Már rozsda
pettyezi, sárgára festi ablakom
előtt a fák levelét.
Gyönyörű gyermekkorom
Mostanában gyakran eszembe jut
gyönyörű gyermekkorom, amelyről
akkoriban nem sejtettem, hogy hatvan
év múltán majd gyönyörűnek látom.
Partnereink
