Börzsönyi Erika, Author at Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Börzsönyi Erika

Börzsönyi Erika írásai: 313
Börzsönyi Erika

Lassan csillapuló

Feküdtem ma délután az átforrósodott
lakásban, valahol az ébrenlét és álom
határán értek el a kezdődő rosszullét
jól ismert hullámai. Még épp érzékeltem,
amint felgyorsul, kihagy, majd lelassul

Madárfészek a szemközti fán

Tőlem olyan távol, hogy szabad szemeimmel
már nem láttam, inkább csak sejtettem,
nagy mozgolódás támadt nemrég a szemközti
fákon:

Ez most már mindig

Hallgatom a külső, és a belső, nagy-nagy
csendet, és valahol mélyen felsír bennem a
magányos gyermek, kit örökre, magamban
eltemettem

Szent Ivánnak, szeretettel

Szent Iván éjjelén – úgy tartja a legenda,
a szerencsések megpillanthatják rég várt
szerelmüket. Sosem volt világos előttem,
hogyan zajlik le a dolog

Lassan távozik

Ahogy mostanában sétálok az utcán,
a dermesztő félelem, és szorongás
hónapjai után, végre valami remény

Éhség

Elnézem magunkat, ahogy ott állunk a
kifőzde előtt, a járdán várakozó sorban.
Napra-nap, pár perc várakozás csupán,
kis izgalom, mégis lassanként mintha
ismerősként üdvözölnénk egymást.

Madárfészek ring a szélben

A két házsor között, ahol élek, valamikor
régen, harminc éve is meglehet éppen,
gondos kezek fákat ültettek.

Rigóének

Már kora hajnalban
úgy énekelnek a rigók
a szemközti fákon,
mintha rajtuk múlna,
hogy felkel-e ma

Regény utcai múzsa

A Sors úgy hozta, hogy ma
sok év után újra, a Regény
utcai megállóban szálltam át,
mint régen, sok éve van már.

Valami megváltó gondolat kellene

Ma sem írok korszakalkotó, világmegváltó verset,
arra nem futja, fáradt a lelkem, alszanak a múzsák
egy ideje, ritkán látogatnak meg engem mostanában,

Kedd reggeli idill

Kint esik, bent a puha csend, este
kikapcsoltam a telefonomat, végre
kialszom magam, gondoltam, hiszen
nincs semmi olyan dolgom, ami miatt
korán kellene kelnem

Pedig szabad vagyok

Hiányoznak a kutyák, mert nem
örül senki nekem, mikor hazajövök
belépek az üres lakásba, és elfog a
rettenet, ezért inkább ki se megyek

Készülődő reggel

Amikor ma reggel a varjak
károgására felébredtem, még
csak éppen készülődött a Nap
felkelni, álmosan nyújtóztak az
ég felé a leveleiket lehullajtott
fák, a játszótér mellett még
sorban égtek a lámpák.

Végső utak

Sokféleképpen marad magára az ember,
hogy aztán végül egyedül induljon el az
utolsó útra, mikor majd érte ring tova
Kháron ladikja.

Olyan fiatalok vagyunk

Órák óta keresek egy régi fotót, közben szembejön
velem képeken az egész életem, de hiába tudom,
kik voltak azon a hajdani képen, mikor készült,
és ki volt a rég megholt fotós



Archívum

Hirdetés