Börzsönyi Erika
Legendárium
Szerelem volt, boldogság, és remény,
fiatalság, vágy és együttlét. Tarack és akác
nőtt a telken a majdani ház helyén. Aztán
házasság volt, és lett ház is, kert, virág, meg
vetemény.
Legendárium
Szerelem volt, boldogság, és remény,
fiatalság, vágy és együttlét. Tarack és akác
nőtt a telken a majdani ház helyén. Aztán
házasság volt, és lett ház is, kert, virág, meg
vetemény.
Kertészkedés. Kelbimbók emlékeimben
Tegnap délután beszéltem a fiammal, mondta, hogy a párjával
kertészkednek éppen, s ettől én olyan boldog voltam! Megrohantak
az emlékek, a Saláta utcai utolsó boldog évek
Kandúrversek / Éltető szeretet
Kandúrkám öntörvényű jószág,
erős jellem, kissé távolságtartó.
Bevallom, néha ellöki simogató
kezem. Szeszélyes, ám van,
amikor elviseli az én váratlan
szeretet kitöréseimet.
Hajnali üzenet
Kora hajnalban arra ébredtem, hogy a
szívem valamit nagyon üzenni akar nekem,
hol felgyorsult, hol lelassult, rendetlen
dobbanásai az ágyból kiűztek, nyugtalanságot
keltettek bennem.
Drágakő lelkem
Igen, bevallom, a kép régi, 2016 tavaszán
készült rólam, még a könyvtárban, mert
javában dolgoztam. Az utolsó év volt,
amikor még önfeledten kövér lehettem,
Tavasz a téren
Végre a téren, a játszótéren újra
gyerekek játszanak. A hintákat
már nemcsak a szemetet, és az
eldobált használt tűket összeszedő
közmunkások lökik meg.
Egyre csak esik
Fél nyolc elmúlt, és még alig dereng valami fény.
Első kávémat kortyolom, miközben hallgatom,
ahogy esik a hideg téli eső. Cseppjei mindent
beborítanak
Valami nedves és hideg / Kandúrversek
Ma hajnalban valami nedves és hideg érintés
ébresztett, kandúrkám nózija az orromon,
így jelezte nekem: éhes macska van a
házban, ébredj!
Reggeli sötétség
Reggel hét óra, és olyan sötét van, hogy
azt hiszem, még javában az éjszaka
mélyén járunk, kelekótya kismacskám
ébreszt, jelzi nekem, hogy ő bizony már
éhes!
Álmomban Anyám…
Álmot láttam az éjjel: kórházban
voltam, elbocsátottak éppen, s én
az ágyam szélén ülve vártam, hogy
valaki jöjjön értem. Csomagjaim
összekészítve mellettem.
Kandúrversek / Kútba forgó
Mint több száz apró madár, az ég
ajándékaként, úgy száll ablakom
előtt a hétfő reggeli verőfényben,
forgószél szárnyán a sok kútba forgó.
Tétlenségem
Ma látszólag tétlenségben telt a napom,
de valójában nagyon is izgalmas volt,
hisz Kanadában, és Izlandon jártam,
legalábbis képzeletemben.
Bertha Bulcsu azt mondja
A régi KELLO udvarán állt, a szikrázó verőfényben, és megpillantott egy férfit, aki kockás ingben, zakóban hajladozott valami magas hirdetőtábla előtt. Lehajolt a földre, felvett egy lapot, és kiragasztotta a táblára. Fáradságos munkának tűnt, a férfi mégis folytatta hosszú időn át a monoton mozgássort.
Még egy ember
Csöpike itt hortyog mellettem, én
meg nem tudok aludni – mondja
nekem késő este, csaknem éjjel a
nővérem. És engem elfog valami
csendes vágyakozás egy érző lény
után
Partnereink
