Két fél élet – egy teljes halál?

2024. november 1., péntek Lukáts János 0

Babits Mihály: A gólyakalifa
Babits tanár úr alaposan föladta a leckét kortársainak és az utókornak. Megjelenése óta (1912) A gólyakalifa mintegy húsz kiadást ért meg, a kortársaknak és az utókornak volt tehát módja értelmezni és megoldani Babits regényét (rejtélyét).

Buddenbrookék Pest-Budán / Tormay Cécile: A régi ház

2024. október 18., péntek Lukáts János 0

Ulwingék valahonnan a Duna forrásvidékéről érkeztek, de ki tudja már, hogy pontosan honnan. Egy nemzedéknyi időt Pressburgban töltöttek, majd a család éppen soros fiatal tagjai tovább vándoroltak a nagy folyó mentén, és az 1830-as években megállapodtak a magyar „fővárosok” tájékán.

Egy évszázad – Balatonban elbeszélve

2024. szeptember 20., péntek Lukáts János 0

Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül – Évtizedenként újraolvasom Eötvös Károly útirajzát, mindannyiszor nagy élvezettel és kutatva, vajon mi a titka ennek az élvezetnek. Persze, tudom: az olvasó életkorának változása, a mind újabb személyes Balaton-élmények belejátszó hatása, az eltűnt helyszínek (pl. az akarattyai szilfa) felidézése.

Pitypang gyermekei

2024. szeptember 6., péntek Lukáts János 0

A tavasz azért olyan szép, mert mintha mindig fürdene az ember, fürdik a napsugárban, a színekben, az illatokban és a hangokban. És még ki sem száll az egyik özönéből, máris ömlik rá a másik. Így ömlött a napfény arra a rétre is, ahol Pitypang hajladozott.

Karácsony a faodúban

2024. augusztus 23., péntek Lukáts János 0

Kemény tél volt. Heteken át sűrűn hullott a hó, fehér takaró borította a réteket, a fák ágait, elfedte a barlangok száját és a fák üregeit. Az erdei állatok nehezen találtak élelmet, a bátrabbak bemerészkedtek a faluba.

Tüskés történet

2024. augusztus 9., péntek Lukáts János 0

– Bizony, csúf dolog az öregség! Az ember nem tud megfogni egy csellengő mezei egeret, nem képes a hátán elcipelni egy almát, még talán egy dióból sem bírja kirágcsálni a belét! – így dohogott magában Sörte.

Trilla

2024. július 26., péntek Lukáts János 0

A madarak az erdőszélen dalolnak a legszebben. Örülnek a rét napsugarának és örülnek az erdő félhomályának. Kiállnak az erdőszéli fák tetejére, és teli torokból köszöntik a világot. Azon a tavaszon különösen szépen szóltak.