Szálinger Balázs darabja a Hevesi Sándor Színházban Mit jelent odaadni a legféltettebb kincsed azért, amit meg akarsz nyerni? Foglya kell légy annak, aminek csínját bínját meg akarod ismerni. Most látom milyen ragadozó, aki ezt követeli, hogy csábít, habarít magába míg már nem látsz senkit-semmit rajta kívül. Izgalommal, gyönyörrel, szerelemmel kábít. Rabságod veszettül izgalmas.
A helyzet már történelmi. Megfigyelhető, mikor milyen színdarabokra fogékony a közönség, mikor mit tűznek repertoárra. Viszonylagos békében lehet ébreszteni a népet a belenemnyugvásra. Háborús körülmények közt vidámabb, könnyedebb műfajokra van igény. A jövőt mindig előre kell látni. Ha nem sikerül, el kell képzelni, meg kell álmodni.
Sosem gondoltam volna, hogy ezt így is lehet. Moliere: Tartuffe. Milyen jó, hogy Petri György újrafordította. Mikor még kötelező olvasmányként rágtam végig, nem érdekelt, elkábított a régies nyelvezet, unalmas volt, legyintett bennem a nagyképű fiatal: á, ilyen már nincs. És a por, ami rátelepedett eltakarta a lényeget.
Csoszog némelyikük, bicegve jár. Van daliás is, ráncosabb egyik másik. Szószátyárak, sokat beszélnek. Sokat éltek. Csodabogarak. De öregek. Zalányi „tekintélyes” lett. Bálint Péter soványabb. Fehérhajú Bogdán. Kissé alacsonyabb Albert Juli. Szép, csinos Méhes, húsz évet letagadhat. Nevetősebb, még kedvesebb Sata. Nászta is gömbölyűbb, bolondosabb.
Az idei évadot is egyhetes fesztivállal zárja a dunaújvárosi Bartók Színház június 4. és 11. között. A tavalyi rendkívüli siker után most másodszorra rendezik meg a MIKRO Fesztivált kamara- és stúdióelőadásokkal. 12 előadást láthat a közönség, s lesz gyerekprogram is. A meghívott produkciókban fellépnek: Balsai Móni, Csernus Mariann, Göttinger Pál, Gyabronka József, Hegedűs D. Géza, Kálid Artúr, Keresztes Tamás, Király Dániel, Medveczky Balázs, Nagy-Kálózy Eszter, Pokorny Lia, Schneider Zoltán, Szűcs Nelli.
Hogy születnek a mecénások? Kik azok, miért pártfogolnak? Idén díjeső hullt a magyarokra március idusában. Csak kapkodhattad a fejed, annyiféle kitüntetést osztogatott a kormány. De a sok elismerés közül melyik az, ami ér is valamit? Hozzáfűzik az anyagi elismerést is némelyikhez, de ez nyom a latban?
Hál’Istennek nem vagyok színikritikus, így azt írhatok, amit érzek, gondolok, hiszek. Először jut eszembe a repertoárról gondolkodni. Ez a két, külön-külön remek előadás kezet fog egymással bennem. E két, frissen bemutatott előadás között érdekes analógiát vélek felfedezni. Már két sor is lehet vers, ez a két előadás is párhuzamosan fut, nem csak a színház repertoárján, gondolati szinten is, az én fejemben.
Annyi interjút készítettek önnel, kedves igazgató úr, hogy azon gondolkoztam, mit kérdezhetek, amit még nem… Cseng a telefon, a kétéves kisfiú már kiáltja: Anya, anya…! A két kisebbik gyermekével jött fel az irodába, a harmadik emeletre, és ez így megy, napok óta. Próbálják a következő darabot. Kőműves Kelemen, amiben ők is szerepelnek. Nem anya. Folytathatjuk. Van olyan, amit nem kérdeztek meg, de elmondaná, szívesen?
Részt vettünk a két művész: Bálint András és Jordán Tamás születésnapi ünnepségén. A Rózsavölgyi Szalonban ünnepelték. Mi lenne, ha nem lenne kultúra? Ha nem lenne színház, színészek, történetek, versek, énekek – mi fűszerezné, ízesítené napjainkat? Lehetne csak a sporttal, játékokkal, versengésekkel? Ennél több az ember.
nem tudom, milyen világ készül
lesz-e benne színháznak hely
szék hol felolvasni Thomas Mann leül
körülötte a földön ülőhely
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2024 | WordPress Theme by MH Themes
