Koosán Ildikó, Author at Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Koosán Ildikó

Koosán Ildikó írásai: 54
Koosán Ildikó

Szempont

Indulni saroktól, kályhától,
más tetszőleges origótól
a megtett út hogy követhető,
feltérképezhető legyen
számonkéréshez, számadáshoz

Van pillanat

Van pillanat amit szívedbe vésel,
egy érintés száz vallomással ér fel,
alkony, ami csendben hull hajadra;
van pillanat, hogy nem ismersz magadra.

Itt még béke van

Itt még béke van, áprilisi felhők kúsznak az égen,
(figyelmed célt vesztett csatahajói szünetjelekkel)
vihar előtti csend, bár szép napot ígért a jós, elér a
zivatar kétségtelen

J’ai tant rêvé de toi…

Csak annyi kell, hogy visszanézzek
és kibomlanak mind a fények
a lomb közötti nyári résen,
csak annyi kell, hogy felidézzem.
Csak annyi kell, hogy újra lássam
gyermek-magam egy régi nyárban,

Visszhang

Faludy stílusában
Vörös fénnyel jött part felől az alkony,
télidőben korán, ahogyan szokott,
álmos tar ágak közt fáradt ölelésben
ott lenn a város tavaszról álmodott;

Hétmérföld maradt mögöttem…

Csendesedve, mint a vihar,
ha ereje lassan kihal,
kantáromat kikötöttem,
hétmérföld maradt mögöttem.

Triolettek

Szavakból épít támfalat,
körülkeríti álmait,
mert pusztul minden és rohad,
szavakból épít támfalat,

Farsangi dal

Egy fényben úszó téli táj
barátom, ritka, ritka;
a Nap derékig ködben jár,
foghíján fagytarisznya,

Szilveszter

A városban hideg a reggel,
most kél a nap, oszlik a pára,
véres az égbolt, csupa sebhely,
fényből terít leplet magára.

Ave Maria (August Wilhelm Schlegel 1767–1845)

Koosán Ildikó fordítása
A lány pihen – alázat csupán az éke, –
Alkonyatfényben a kunyhó előtt.
Nem tudja, Isten eljegyezte őt,
Békés tűnődés lelke gyönyörűsége.

Élj a percnek!

Örülj a napnak: Ajándéknapod,
öledben e Kincs, pazarolhatod;
áldd az Időd, ha eddig elhozott,
nem tudni, a Sors küld-e Holnapot.

Cathedrale della Vergina Assunta

E dóm nem csupán egy a sok közül,
dísz, pompa, művészet felsőfokon!
szépségsúlya már-már a földre nyom,
érzelem, értelem viharzik belül

Cossante

Vártam a telet hóeséssel, de a hó elmaradt;
Szép, ha hófehér a táj, fodrozó csipkeáradat.
Gyermek várhatja így a havat;
Játékosságra születtem.

Meditáció

Megélt éveim, ha megkeresnek,
játékai leszek
kegyetlen isteneknek,
kísértenek kék-lángú lidérces fények,

Bárzongorista

Az utat leste, meg azt, hogy van e tiszta
hely, egy szakadt plakát nézett vissza,
s a ráfestett vigyor, csomagját, mint féltett
porcelánt kézbe vette.



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS