Vasi Ferenc Zoltán
Élményvers XXXIV.
Szenvedő Krisztusom! –
jártam Nálad Isten mezején,
a hegyen, az égi kaszálón.
Fáztál.
Élményvers XXXIII.
Jézus királysága gazdatiszti intézmény.
Aki járt nála, tudja, mi a világrend.
A becsület, boldogság: együtthatóság.
Hogy hol található e gazdag asztal?
Élményvers XXXII.
A várak alján, a várak tetején
angyalrajok telepszenek meg.
Ha Isten jelt küld, tempóznak.
Élményvers XXXI.
A harmadik part a másvilág törvénye.
Ha tutajjal indulsz egy sziget felé,
széteshet – de Kharon felvesz ladikjára,
s elvisz egy ismeretlen hegységhez
Élményvers XXX.
Az öt vallás értelme
az öt érzékszervünk.
Ha valakiben törés
állt be, nem funkcionál.
Élményvers XXIX.
A madár a por férgeitől gyarapszik
s az éj magasából száll alá.
A bányász a föld gyomrában beszélhet
ismeretlen ércek, kőzetek tündéreivel.
Élményvers XXVIII.
Betöltöm életem hiányát.
Ami van, meghalhat belőlem.
Mint ahogy árva, fut a szerencse,
és nem lesz betöltekezés.
Élményvers XXVII.
Lélek gyümölcsei vagytok, költők,
akiket megtart az anyaág,
megfed az apa,
nélkülöz a fiú –
és fáj minden pillanat.
Élményvers XXV.
Néhány vers, aztán semmi.
Néhány bűnügy, hatályon kívül.
Ellenzékben egy rossz rendszerben,
mindig önellátóan lenni. Lenni.
Élményvers XXIV.
Csupasz vagyok, mint egy béka.
Levelekre telepszem, s néha
kivágják alólam, sírni nem tudok.
Néhány elgondolt elv, feleslegesen.
Élményvers XXII.
A pleisztocénban fagyott diabolika.
Aki nem tud a mában élni,
szerezzen mamutokat, dinoszauruszt,
vagy kapjon lángra Néróval a hajáért.
Élményvers XXI.
Kutyafejjel, csirketesttel,
elefántlábakkal az Isten
kísért. Ugyanő mutatta
meg húsvétkor önmagát.
Élményvers XX.
A kisipari maffia és a nagyüzemi átok.
Az egyik a pénzedért él, a másik a glóriádért.
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások