Vasi Ferenc Zoltán
Az uradalom ára – a tudás
Arcomra ég a korom.
Kiszabadítom magam
a kézfogások ágbogából:
itt! – szívem csataterén
Vacsorakávé
Nem jön ki a szörny.
Nekem kéne leszállni érte?
Kés-villa kezemben… Nézek
a tükörbe, s nem jön a szörny.
A demokrácia szentségtelenít
Élményre méretezett ablak.
A hercegnő modora rózsa,
ruháit bánat szaggatja, –
s Ő egyre tüskékkel provokálja
a teremtő enyészetet.
Amorf családtörténet Erika írógépre
Nem fogna rajtatok se könny, se átok,
ha felgyújtanám is a csendőrládátok.
Nagyanyám mellét rágják mohó telek,
csecsemők lángokban, bölcsőjük hamu lett.
Veszteség
Arcod előtt őrködik a táj. Kürt.
Téboly tábornok int seregének.
Ha a Való túlnéz a Látványon,
a tét eltűnt. Az emberek ölnek.
A kárpótlásról – nemzeti ünnepünkön
A kárpótlás mintha kiment volna a divatból manapság. Hamis jogoknak teret engedni annál inkább. Sőt! – olyan az igazságszolgáltatásunk, hogy a bíró, az ügyész, az ügyvéd megtámadhatatlansága jegyében olcsó, évszázadok óta alkalmazott beugratásokkal visz végig egy ügyet, illetve dehogy.
Élményvers XXXIV.
Szenvedő Krisztusom! –
jártam Nálad Isten mezején,
a hegyen, az égi kaszálón.
Fáztál.
Élményvers XXXIII.
Jézus királysága gazdatiszti intézmény.
Aki járt nála, tudja, mi a világrend.
A becsület, boldogság: együtthatóság.
Hogy hol található e gazdag asztal?
Élményvers XXXII.
A várak alján, a várak tetején
angyalrajok telepszenek meg.
Ha Isten jelt küld, tempóznak.
Élményvers XXXI.
A harmadik part a másvilág törvénye.
Ha tutajjal indulsz egy sziget felé,
széteshet – de Kharon felvesz ladikjára,
s elvisz egy ismeretlen hegységhez
Élményvers XXX.
Az öt vallás értelme
az öt érzékszervünk.
Ha valakiben törés
állt be, nem funkcionál.
