Csák Gyöngyi
Álomnapló (részletek) – 72.
Otthon vagyok a szülői házban, apám, anyám még élnek, a konyhában beszélgetnek. Örülök, hogy köztük lehetek, testvéreimről és a nagyanyámról kérdezek. Mindenki jól van, mondja anyám, nagyanyám még alszik, nemrég kapott injekciót az asztmarohama miatt. Várja meg, lassanként felébred, biztos örülne nekem. Sietek, még az ebédet sem várom meg, mert mindjárt indul a buszom Dombóvárra. Megölelem szüleimet, anyám még kikísér a kapuig, nehezen válunk el, de mennem kell.
Álomnapló (részletek) – 71.
Terhes vagyok, csodálkozom is az állapotomon, hiszen erősen élemedett korban vagyok. Nem tudom, hogy közöljem a családommal a hírt. Mit szólnak fiaim, unokáim az új jövevény érkezéséhez. Talán felvetik, hogy nem kellene megszülnöm őt, ennyi felelősségtudat lehetne bennem, hiszen fel kell nevelni, segíteni, taníttatna önállósodásáig.
Álomnapló (részletek) – 70.
Vaszaron kóválygok, sok régi ismerőssel találkozok. Gimnáziumi osztálytársaimmal ölelgetjük egymást, örülünk, hogy élünk még. Később, mintha kórház folyosóján ülnék, és egy régi ismerős maszkban közelít, vállamra hajtja a fejét és zokog. Panaszkodik, hogy még lány, egyetlen udvarlója sem szeretné feleségül venni. Vigasztalom, mivel kedves, jó ember, bizonyára megtalálja a párját.
Álomnapló (részletek) – 69.
Vándorlok ismeretlen szürke emberek között, de fogalmam sincs, hogy miért és hova tartok. Egy tágas teremben ismerős arcokat fedezek fel. Itt van kedvenc orvosom, aki másfél évtizede gyógyítgat. Ő is észrevesz engem, áttöri magát a beszélgető tömegen, és kedvesen a fülembe suttogva kér, hogy vonuljak egy néptelen, üresebb sarokba.
Álomnapló (részletek) – 68.
Magányosan sétálok, egy hatalmas dombról nézek le a völgybe, érdekes módon felismerek egy baranyai hostelt, sőt a kertben hajlongó idős szomszéd nénit, aki már fél évszázada halott. Örülök, hogy élőnek látom, le is kiabálok neki, ő néz felfelé, kezét a szeme fölé emelve, de nem lát engem, ezért újra dolgozni kezd. Mintha krumplit szedne a földből, azokat kupacokba hordja, hogy azt majd gyermeke hordja be zsákokba töltve.
Álomnapló (részletek) – 67.
Német vendégeim vannak, egész jól megértjük egymást. A fiatalasszony szeretné néhány magyar ételkülönlegesség elkészítési módját megtanulni. Örömmel tanítgatom, együtt főzzük az ételeket, nem győzi köszönni, hogy itt gyakorolhat, és eheti a finom magyar ételeket.
Álomnapló (részletek) – 66.
Vendégségben vannak nálam V. és az anyja. V-nek szülési fájásai vannak és nálam az én ágyamon gyönyörű kisbabának ad életet. Anyja és a szomszédasszonyom serénykednek a baba és az anyja körül, azt mondják, mentőt sem kell hívni, mert megy minden, mint a karikacsapás.
Álomnapló (részletek) – 65.
Felsőkövesedre utazok, nyugdíjasként szeretnék tanítani első munkahelyemen a pusztai iskolában. Nagyon megváltozott a település, emeletes házak nőttek a régi fehérre meszelt cselédházak helyén. Az iskola is alaposan megváltozott, egyetlen tantermében modern felszerelések vannak, írásvetítő, modern számítógépek vannak.
Álomnapló (részletek) – 64.
Iskolában vagyok. Matek órát tartok, vagyis tartanék, ha a gyerekek figyelnének rám. Hiába szólok rájuk, továbbra is játszadoznak, beszélgetnek, zavartalanul nyomkodják mobiltelefonjaikat, mintha ott sem lennék. Néhány vagányabb fiú kitartóan pimaszul néz rám, reakciómra várva.
Álomnapló (részletek) – 63.
A pandémia ideje alatt jócskán meghíztam, a mozgásszegény és stresszes életmód következtében. Bosszankodok, hogy nem érnek össze a nadrágok derekamon, kidagadok a testhez álló pólókból, vannak még olyan ruhadarabok is a szekrényemben, melyekről még az árcédulát sem vettem le.
Álomnapló (részletek) – 62.
Hárman találkozunk, három nő. Egykor barátkoztunk, azóta hűtlenül szétszéledtek, kilopakodtak az életemből. Most másfél évtized után meghívtak egy sötét épületbe, olyan, mintha az iskolám alagsori termében lennénk. A magabiztos, most is kedélyesen fogad, azt súgja a fülembe, hogy társunknak születésnapja van, köszöntsük fel őt.
Álomnapló (részletek) – 61.
Ildikó barátnőmmel hivatalosak vagyunk valakihez vacsorára. A hatalmas étteremben rengetegen vannak. Pánikba is esek, hogy senkit nem ismerek. Kotorászok egy xanax után a táskámban, aztán zajt hallok, lenézek az asztal alá és egy csomó sárga pirulát látok gurulni, talán az én fontos gyógyszerem.
Álomnapló (részletek) – 60.
Soha nem volt a lakásban kutya, de most van. Napok óta beteg, senki sem viszi le sétálni. Nem tudom elviselni könyörgő szemeit, vállalom a feladatot. Sebtében jó melegen felöltözök, dagadt lábaimra felveszem az egyetlen kényelmes megviselt velúrcipőt. Már a tükör előtt a maszkot igazítom az arcomra, amikor melegséget érzek a lábamon, nadrágom is vizes. Szegény kutya előre meghálálta segítő szándékom.
Álomnapló (részletek) – 59.
Szerencsejátékot játszom, a nyereményben bízva, hogy nagyobb összeggel segíthetem fiaimat anyagi gondjaik megoldásával. Füstös teremben rosszarcú férfiak és nők közé vegyülök, nézem, mit csinálnak. Az itt a piros, hol a piros csalójátékra emlékeztető játék folyik. Tízezer forint ellenében tíz borítékból hármat nyithatok fel és milliós összegeket nyerhetek.
Álomnapló (részletek) – 58.
Ellenőrzést tartanak a pénzügyesek az iskolámban. Sajnos 1,3 millió forint hiányt állapítanak meg a dokumentumok átvizsgálása után a pénztárban. Lázasan keressük a számlákat, próbáljuk felidézni, mit is vásároltunk az utóbbi hónapokban, ám egyetlen számlát sem találunk. Igencsak szorult helyzetbe kerültünk.
Partnereink
