Postásy Csaba, Author at Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Postásy Csaba

Postásy Csaba írásai: 224
Postásy Csaba

Nyárutó

Én már csak szeretni szeretnék
Szívből, igazán
A gyűlölet, ami élt bennem
Igaztalan dolgokkal szemben
A hülyékkel beszélgetni nincs kedvem…
Elmúlt. Mint ez a nyár is hamarosan

Vattaszív

Van vérem, de vajon elég-e
Hogy átfolyjon rokkant szívemen
Dobogni kéne még egy kicsit
Vagy egy dobszóló
A végítéletig
Hülye egy szerkezet

Русская женщина

Az orosz nőben
Minden ott van
Csajkovszkij, Puskin, Csehov
A csábos vadregény
S a Hattyúk tava
Ott úszol vele, ha rád néz

A mélység őre

Ha én költő volnék
Versekkel kelnék, s halnék
Muzsika lenne minden
Éji szellő rebbenése
Levert fészkekben
Ázott madarak

Piszkozat

Persze élhettem volna úgy is
Hogy meg sem születek
S akkor például az a
Kibaszott nagy probléma
Sem izgatna
Hogy egyszer meghalok

Az éjszaka parázsa

Mikor kiég a Nap buja násza
Meghal a fény parázna vágya
Hogy meghágja katatón délibábjaink
Az este bársonyos gúnyájában
Közeleg az éj csikló melege
Hugyos utcákon őgyelgő

Ich bin Charles Bukowski

Nagyon vágytam, hogy
Megöleljek Valakit
Akire tán, vagy mégsem? –
A fasz tudja –
Egész életemben vártam
De elbasztam nagyon

Rekkenő bőség

Sokan vagyunk itt a Földön
Agyamban a léha sejtek
Bő lére eresztett idült percek
Csak a lelkem egyke talány
Száll álomról álomra
Mámorról mámorra

A vágy ára

Mindig várunk valamire
Mindig vágyunk valakire
A valami eljön
A valaki elhagy
Ha fúj a szél
Az avar elszáll

Percepció

Minden percben – Meghalok
Mikor nem ölel – Két karod
Minden perc – Hiába telik el
Mikor a Szerelemnek – Lába kel
S minden perc átölel

Panta rhei

Minden mozog
De főleg a Minden
Kotor leginkább
A rozoga is kocog
A koca persze makog
Makk hetessel

Vérszomj

Tengerbe fagyott halak
Túró Rudiba oltott cián
Lázmérővel a hónom alatt
Siklom a lejtős Óperencián
Olvadt sikolyba mártott penge

Veszett fejsze

Nem akarom látni
Ahogy a levél lehull a fáról
Ahogy a légy ablaknak repül
Ahogy a lét saját ótvaros
Árnyékává szenderül
Derült égből pofán csap

Százszorszép

Az érzés melenget
A gondolat elenged
A szó elszáll
Mire meghallod
S átérzed álmom
Hirtelen felébredsz

Békagalamb

Azt álmodtam, hogy
Szerettük egymást a fűben
Azt álmodtam, hogy
Cérnaszál voltam a tűdben
Befűztél Galambom szépen
De most gombot varrsz



Archívum

Hozzászólások

DISQUS