Halotti beszéd 2.0

 

HALOTTI BESZÉD 2.0

 

     Nem hiszek a halálban

     A halál az élők találmánya

     Tán a sumákoló holtaknak

     Volna inkább oka aggódni

     Hogy hirtelen felélednek

     Az a hülye idő újra indul

     S kezdhetik újra rettegni

     A hirtelen őszülő éveket

     Vajon a virág tudja-e

     Hogy elhervad egyszer?

     A lelkemet a semmi küldte

     De soha semmi nem vész el

 

     Ám ha egyszer jön egy vészjel

     S ép ésszel épp meghalok

     Köldököm nyalogatják majd

     Velejéig romlott angyalok

     És Istenemre, annyit ihatok

     Amennyit csak akarok

     Másnapos soha nem leszek

     Egy cseppnyi zakatoló élet

     Pillantásnyi része voltam

     Most a pezsgő túlvilágban

     Holtan is bigottan híve –

     Örökre hullarészeg maradok

 

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .