Karádi Kázmér, Author at Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Karádi Kázmér

Karádi Kázmér írásai: 95
Karádi Kázmér

Világok

Egy Világban
Ezernyi felderítetlen Világ.
Így életünk szenvedélyes csoda.
S szirmok intenek légies
Csókot Neked.

Harmadnap

Láttam magamat
A Nap fényében.
Láttam dübörgő,
Bömbölő energiát,
Mely széttépte testemet.

Ulisszesz

Volt az ének melyben
Magamra maradtam,
S vacogva ringtam
Nyirkos hullámokon.

Bús gitár

A félhomály ölén
Bús gitár dala száll,
Szellő kavargásában
Keringőt játszik
Az árnyékvilág.

Töredékek

Suttogott a papíron
A tollam hegye:
Akarsz-e táncolni velem?
Suttogott a Hold felém,
Akarsz-e vándorolni velem?

A kósza

Sápadt csillagok,
Csókoltak, az ám!
Röpke életük,
Mit a bíbor ködök

Tavasz

Ma már meleg volt,
Langyos takaróba bújt fényben
A fákon a virágok
Röpke életükben

Alkotás

Örök fal az üres papíron,
Sercegő toll nyüvi, vonja
Szüntelen.
A szó vágya lebben rajta

Megtalált ösvény

Kezed kezembe simul,
Szemed szememben keresi
Egy fáradt vándor
Megkopott fényét.

Marosvásárhely

Édes körte sárga árnya
Festi a város csöndes utcáit,
S ragyog régi dalok házain.

Láng és fátyol

Kezemben tartom a Lángot,
Libben a tenyeremben furán.
Bámulom buja rezzenését,
Áldom fenn az isteneket,

Zivatar

Fátyol, takaró,
Angyalok éneke,
Fák koronáját
Fürdető vándor eső.

Róma császára

Halld jaj-szavát a városnak!
Róma trónján új zsarnok ül.
A tömeg kiszolgálta a régit,

Szikla

Esős kert sziklája,
Holdfény a múzsája
Fekszik csendben,
Búsan, bölcsen,

Apró örömök

Mélázni a réten,
Az éji csillagok,
A sár, az avar illata,
A Nap heve, a hideg csókja,



Archívum

Hirdetés