Hegyek felett, s a rónán
Hol a Nap vörösben fürdik,
Galagonya, s csipkebokor virágzik,
Ódon templomok csendjében
Olykor mély harang kong.
Terek végtelenjében, s dombok lankáin
Előtűnik egy érzés, otthon vagyok.
Tavak szikrázó felszínén
Folyók lassú, lágy hajlatában
Egy dallamot dúdol a messzi szél.
Várak ormán, s a völgyek tövében,
Régi sírok halk ölében
Elringat hazámról egy álom.
A mezők édes illatában,
Gyógyfüvek fűszeres harmatában,
Elmerülni a fényben,
Hol az itthon melege kél.
Városok zúgó forgatagában,
Falvak csendes sodrásában,
Az égben fürödni, s látni
Amint a tágasságban hazám lélegzik.
Nem létezem nélküled, itt születtem,
S majdan visszatérek hozzád az órán
Mikor megnyugszik szívem karjaidban.

Megosztás

Tweet