Nagy Imre és mártírtársainak kivégzése a kommunista megtorlás csúcspontja, újratemetése pedig a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt. Jánosi Katalin – Nagy Imre unokája – az évforduló előestéjén beszédet mondott a mártír miniszterelnök szobránál. A beszéd szövegét közösségi oldalán publikálta.
A Kereszténydemokrata Néppárt pécsi szervezete nagy gondot fordít arra, hogy a hazai kereszténydemokrata mozgalom nagy alakjának, dr. Matheovits Ferencnek (1914-1995) méltó emléket állítson. Székházuk falán jelen sorok írójának javaslatára 2011-ben emléktáblát avattak, a konferencia termet róla nevezték el, ahol mellszobor is őrzi emlékét.
Amikor az emléknapról beszélünk, elsőként Kovács Béláról (1908-1959) kell írnom. Kovács Béla életútja Kovács Béla annak a szegényparaszti mivoltból fölemelkedő politikusnak a tipikus képviselője volt, aki tehetsége, rátermettsége, emberi nagysága okán nagy szerepet játszott az 1945 utáni évek politikai életében, a kisgazda párt vezetőjeként, emléke mind a mai napig tovább él.
Olyan embert temettünk 2022. július 1-jén, aki nemcsak aranybetűkkel írta be nevét a pécsi 1956-os forradalom és szabadságharc történetének aranykönyvébe, hanem emberi, orvosi, memoár-írói minőségében szintén példaértékű életutat mondhatott magáénak. Dr. Debreczeni László (1934-2022), mert róla van szó, olyan űrt hagyott sokunk szívében, amelyet nehéz földolgozni az idő múlásával.
A múltkori részben szó volt az akkori Zetkin Klára utcai (ma ismét Szent Mór püspök nevét viseli) Pécsi Rádió Stúdió működéséről. Most a lap 3. oldalán lévő rádiónyilatkozatot idézem, amelynek több jelentése van. Az első, hogy most jelent meg először egy városvezető névvel a lapban 1956. november 4. után, a második pedig éppen az, hogy fontos bejelentéseket tett.
A szovjet tankok segítségével uralomra jutott Kádár-rendszer helyi sajtója is – természetesen központi pártutasításra – nagy gondot fordított arra, hogy a munka megindításának szükségességét erőteljesen hangsúlyozza, és ezzel kapcsolatos tudósításokat közöljenek Pécsről, Baranyából. Ezzel összefüggésben a vasárnapi számból a következő cikket közlöm, amely az „Újra megkezdődött a munka” címet viselte.
Kádár (Czermanik, Csermanek) János (1912-1989) és kormánya a munkásság támogatásának megnyerése céljából – az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére – béremelési rendeletet hozott. Ezt a jóléti intézkedést természetesen a fő helyen, az első oldalon ismertette a lap. A cikk a „Tíz százalékkal emelkedik a munkások fizetése” címet viselte, és így közölték.
A lap ezen számának szerkesztőségi vezércikkében, mindjárt az első oldal fő helyén a következő című írás jelent meg: „Új úton, új módon” – természetesen aláírás nélkül. Mivel fontos kádári álláspontokat ír le, ezért teljes terjedelmében idézem, lássuk hát. „A kétezer éves város ismét megmenekült a pusztulástól. Pécs körül már nem dörögnek a fegyverek.
A második rész a közellátás, a kereskedelem, a postaszolgálat nehézségeiről szól. A téli időszakban a fűtőanyag-helyzetről a „Bőven van iszapszenünk és kokszunk” című cikk adott hírt. Mivel ezekben a napokban újult erővel indult meg a pécsiek tüzelő vásárlása, és a bányászok sztrájkja miatt nem volt termelés a szénmedencénkben, nem csoda, hogy a TÜZÉP-telepeken leapadtak a készletek.
Ha megnézzük a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Baranya Megyei Intéző Bizottsága és a Megyei Tanács Lapja 1956. november 10.-i száma helyi „hétköznapi” híreinek csokrát (ezek a tudósítások jobbára az újság második – egyben az utolsó – oldalán kaptak helyet), kezdjük a Baranya Megyei Rendőrkapitányság közleményeivel.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
