1956 Archives • Hetedhéthatár
Archívum

1956

A választott címke 13 íráshoz kötődik

1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” –  Kisbattyán (Negyedik rész)

Mivel az általam megemlített személyek szüleimmel együtt már nincsenek az élők sorában, immár nyugdíjas fejjel, visszagondolván a falunkban történt forradalmi eseményekre, elhatároztam: megörökítem azokat az általam tudottak szemszögéből.

1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” – Kisbattyán (Harmadik rész)

A felkelők a Magyaregregy – Barnakő útvonalat tartották felügyeletük alatt. A Barnakő volt ennek az útszakasznak a legszűkebb, legjobban védhető része. A máré-vári és a vadászházi fölkelő csapat itt és így működhetett együtt a komlói parancsnoksággal.

1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” – Kisbattyán (Második rész)

1956. október 23-án, kedden délelőtt, az iskolai nagy szünet végén a tanító bácsi bejelentette: „Pesten forradalom van. Hazamehettek!” Számomra így kezdődött 1956… Az október 23-a és november 4-e közötti időszakban, a faluban helyi nemzeti bizottságot választottak. Aput választották meg vezetőnek. Megalakult a kisbattyáni nemzetőrség is ekkor, parancsnoka a komlón dolgozó, nagy tekintélyű Pető Sándor lett. A megalakulás befejezésekor együtt elénekelték a Himnuszt. Aput utána meg is dicsérték, hogy milyen jó hangja van…

1956: „Kelet-Mecseki Láthatatlanok” – Kisbattyán (Első rész)

Az én életemben a biztos hátteret az összetartó család jelentette-jelenti. 1956-os emlékeim Kisbattyánhoz kötődnek. Hogyan is került oda a család? Édesapám, Czuczor Ferenc+ 1911. szeptember 27.-én született Tamási-Majsamiklósváron, erdész családban. Házassága után 1944-ben alapított családot Erdősmecskén, ahol erdészként dolgozott. Édesanyám, Storch Anna 1924. március 21.-én született, pécsváradi sváb családban nőtt föl.

Debreczeni László dr. elment…

Pedig tudtuk, hogy elmegy… Tudtuk, tudtuk, többen tudtuk! Az olyan gyilkos kór, amely őt megtámadta, az ellen nincs orvosság, sajnos, feleségem tragikus példájából is tudom! Azt is tudom, milyen érzés egy hitvesnek azt átélni, hogy a lakásukban mellette hal meg szeretett párja. Amikor meghallottam halálhírét egyik kedves ismerősömtől, azonnal más témára tereltem a szót, így próbáltam elhárítani magamtól a borzalmas hírt, persze ez csak hiú remény volt…

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 8. rész

A Kádár-rendszer föllépése a „gaz ellenforradalmárok és fasiszták” ellen – a Dunántúli Naplóban, 1956. november-decemberben „Fogjon össze végre minden magyar” – avagy előbújik a patkánylukból a bolsi pécsi propagandafirkász, Mészáros Ferenc A Dunántúli Napló 1956. november 10.-i számában egy, a későbbi években oly sokszor szereplő „újságíró”, Mészáros Ferenc lépett a színre a fenti című álszent […]

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 7. rész

A Kádár-rendszer föllépése a „gaz ellenforradalmárok és fasiszták” ellen – a Dunántúli Naplóban, 1956. november-decemberben A „Mecseki Láthatatlanok”-ról A Mecseken harcoló forradalmárok 1956 novemberében nagy gondot okoztak mind a szovjet megszállóknak, mind a magyar csatlósaiknak. Az első közölt Dunántúli Napló-cikkünk 1956. november 9.-én jelent meg „Nem lesz bántódásuk” címmel. Idézem. „Mi lehet a Mecseken? Lejöttek-e […]

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 6. rész

Az előző részben a Dunántúli Napló 1956. november 9.-i számában közzétett Unita (helyesen: L’Unita – az Egység, az Olasz Kommunista Párt hivatalos lapja /1924-2017/) cikk-ismertetésének első részéről írtam, amely álszent módon „A szabadság és a béke védelme” cím alatt jelent meg, és Palmiro (Michele Nicola) Togliatti (1893-1964), a Moszkvához hű Olasz Kommunista Párt vezető politikusa írását ismertette.

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 5. rész

A Dunántúli Napló 1956. november 8-i számában, az első oldal alján a következő fontos helyi közérdekű értesítés jelent meg. A címzettek a hegységben harcoló „Mecseki Láthatatlanok” voltak. „Megbeszélés a sebesültek elszállítására. November nyolcadikán, ma, fél kilenc és fél tíz között, a Mélyvölgyben, a Kőlyuk barlangnál a pécsi vöröskereszt és az egyetem fegyvertelen kiküldöttjei jelennek meg. Kérik, hogy a mecseki fegyveresek orvost vagy egészségügyi megbízottat küldjenek a megjelölt helyre. A megbeszélés célja: sebesültjeiknek klinikára való szállítása. A Vöröskereszt és az Egyetem vezetősége.”

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 4. rész

A Dunántúli Napló 1956. november 8.-i szalagcíme – „Azonnal kezdjük meg a munkát!” – alatt a következő felhívó cikk volt: „Mégegyszer (sic!) szólunk! Hozzátok szólunk baráti szóval ifjak és munkások, akik hangzatos jelszavakra hallgattok és még mindig gyilkoló fegyvert tartotok a kezetekben. Akik elszakadva családotoktól – szülőtől, testvértől, szerető feleségtől – áztok a novemberi esőben, és azt hiszitek, így szolgáljátok a nép érdekeit, a haza boldogulását.”

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 3. rész

A „baranyai szocialista hírharsona” számaiban 1956. november 5. után már egyre több „más hír” is megjelent. Az országos és helyi hírek mellett a külpolitikával, sőt egyéb témákkal is egyre többször foglalkoztak az idő előre haladtával. Mivel azonban ezek nem érintik témánkat, ezekről nem szólok a következőkben. 

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 2. rész

Ha a pécsi 1956. november 4.-i szovjet megszállás eseményeit részletesen néznénk, akkor már az előző napok történéseinél kellett volna kezdenünk az ismertetést.

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 1. rész

A „Szabad Dunántúl” az 1956-os forradalom utolsó napjaiban jelent meg. Amikor azonban a szovjet „baráti csapatok” megszállták országunkat a Ny. Sz. Hruscsov (1894-1971) vezette Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága határozata alapján, a Forgószél Hadműveletben, a második világháború neves hadvezérei (!), a súlyos veszteségekkel nem törődő, kérlelhetetlen, Mjasznyiknak (Mészárosnak) is nevezett G. K. Zsukov (1896-1974) marsall-miniszter mozgósításában, I. Sz. Konyev (1897-1973) marsallnak, a Varsói Szerződés főparancsnokának végrehajtásában 1956. november 4.-én, a címe egyből meg-, illetve visszaváltozott – ahogyan a többi megyében is megtörtént.



Archívum

Hozzászólások

DISQUS